Gutenberg Nagy Lexikon, 8. kötet. Combes - Depó (Budapest, 1932)

C - Coronilla L. - Corossol - Corot, Camille - Čorović, Szvetozár - Corpora - Corpora amylacea - Corps - Corpus - Corpus delicti - Corpus juris canonici

75 Coronilla varia jury bevonásával azonnal nyomozást indítani, hullaszemlét tartani s a gyanúsított ellen vádat emelni. Ügyvédek, vagy orvosok közül helyet­test nevezhet ki. Hivatalból békebíró,szőllőssy a. Coronilla L. (koronafürt), a Hüvelyesek (Papilionatae) alcsaládjának génusza, 20 faja Észak- és Középeurópában, a Kanári szigeteken, a Mediter­ránban és Nyugatázsiában ho­nos. Páratlanul szárnyas levelű füvek vagy cserjék. Sárga-, pi­ros-, fehér- vagy kékesszínű vi­rágaik ernyőszerű virágzatban állanak. Coronilla emerus L., olykor díszcserjének ültetik, vi­rágai sárga színűek. Coronilla varia L. (tarka koronafürt), szára majdnem heverő, virága pirosló ; szántóföldek szélén, bokros helyeken gyakori. palik p. Corosso­ (növ.), lásd : Anona. Corot (ejtsd : koró) Camille, francia festő, szül. 1796 júl. 17-én Párisban, megh. 1875 febr. 22-én u. o. Michallon és Bertin tanítványa volt, 1825—28-ban Olaszország­ban tartózkodott, utóbb az ú. n. barbizoni mesterek­hez csatlakozott, akik kö­zül művészetének líraisá­­gával tűnt ki. Jellemző stí­lusa 1850 körül alakult ki. Motívumait Franciaország sok részéből, éppúgy az Ile­­de-Franceból, mint Avig­­nonból, a Pireneusokból merítette és sokszor topográfiai hűségű ké­peket adott, a rész­letek csalhatatlanul pontos ábrázolásával, utóbbi azonban mindinkább a lágy, határozatlan hangulatok visszaadására törekedett. Szerette a reggeli és esti szürkületet, amelyben elmo­sódnak a tárgyak körvonalai és a választott egyszerű motívumok, rétek, erdők, ligetek, amelyeket néha lenge nimfák népesítenek be, finom, szürke, ezüstös fényben költői víziókká oldódnak fel. Művei ma már a múzeumok kincsei ; legnagyobb számmal a Louvreban találhatók. éber J. Corovic Szvetozár (d­v. tyorovity), szerb író, szül. 1875 jún. 10-én Mosztárban, megh. 1919 ápr. 17-én u. o. Első kötete Poletarke (Szárny­­próbálgatások) címen jelent meg (Mostar, 1894). Legjelentősebb sikerét mint elbeszélő aratta : Íz Mostari (Mosztarból, Belgrád, 1895), Íz Hercegovine (Hercegovinából, Belgrád 1896), Krvni mir (Véres béke, Mostar, 1897), U casovima odmora (A pihenés óráiban, 1903, 1904, 1906, 1910), Komsije (Szomszédok, Serajevo,­1912), Jarani (Szerelmesek, Újvidék, 1913), Zenidba Pere Karantana (Karantan Péter házassága, regény, Mostar, 1905). Önéletrajzi műve Be­leske jednog taoca (Egy túsz följegyzései) halála után 1919-ben jelent meg. königstädtler o. Corpora (lat.), a. m. testek. C. aliena, idegen testek. C. amylacea, a prostatában jellegzetes keményítőszemcsékhez hasonló konkrementu­­mok. C. corpora cavernosa, a hímtag megmere­vedő barlangos testei, amelyek vérrel telőd­nek. HUZELLA T. Corpora amylacea, amyloid testecskék, kis szemcsék, melyek egyes szervekben és szöve­tekben már ép állapotban is előfordulnak (pro­stata, neuroglia), másokban helyi megbetege­dések folyamán lépnek fel. Hasonlóan a kemé­nyítőhöz (amylum) jódtól kékes színűre fes­tődnek. JENDRASSIK L. Corps (franc., ejtsd : kór . a lat. corpus szó­ból), a. m. test, testület, hadtest. Corps de ballet, a tánckar ; c. diplomatique, az ugyanazon kormánynál akkreditált követek és követségi személyzet összessége (diplomáciai testület) ; c. legislatif, a törvényhozó testület ; c. de legis, egy várkastélynak a lakószobákból álló épülete. Corpus (lat.), a. m. test, az anatómiában egyes csontok és szervek középső részének megjelölésére. C. humeri, a felkarcsont teste ; c. uteri, a méh teste ; c. callosum, kérges test az agy­vel­őben; huzella­­. A corpus jelent még gyűjteményt , pl. corpus inscriptionum, a. m. feliratok gyűjte­ménye ; corpus juris, egy ország törvényeinek hivatalos gyűjteménye . corpus scriptorum, va­lamely tárgykörrel foglalkozó írók gyűjteménye. Corpus delicti (latin), legáltalánosabb jelen­tése szerint bűnjel. Corpus juris canonici, a középkori egyház­jognak nagy gyűjteményére használt elneve­zés, melyet a kanonisták a római legisták min­tájára vettek igénybe, akik a kánonjogot a rómaival hozták párhuzamba és pedig Gratian dekrétumát a Pandektákkal, IX. Gergely ügy­leveleit a Codex-szel, VIII. Bonifác Liber Sex­­tusát a Clementinákkal, az Extravaganteseket pedig a Novellákkal. Legelőször a baseli zsi­natnak 1436. évi XXIII. nyilvános ülésén ho­zott 6. kánonban fordul elő ez az elnevezés, a Clementinákkal lezárt hivatalos gyűjtemé­nyek után keletkezett Extravagantes-ekkel­­ szemben, a zárt egészet képező Corpus iuris CORONILLA — CORPUS JURIS CANONICI 76

Next