Gutenberg Nagy Lexikon, 8. kötet. Combes - Depó (Budapest, 1932)
C - Coronilla L. - Corossol - Corot, Camille - Čorović, Szvetozár - Corpora - Corpora amylacea - Corps - Corpus - Corpus delicti - Corpus juris canonici
75 Coronilla varia jury bevonásával azonnal nyomozást indítani, hullaszemlét tartani s a gyanúsított ellen vádat emelni. Ügyvédek, vagy orvosok közül helyettest nevezhet ki. Hivatalból békebíró,szőllőssy a. Coronilla L. (koronafürt), a Hüvelyesek (Papilionatae) alcsaládjának génusza, 20 faja Észak- és Középeurópában, a Kanári szigeteken, a Mediterránban és Nyugatázsiában honos. Páratlanul szárnyas levelű füvek vagy cserjék. Sárga-, piros-, fehér- vagy kékesszínű virágaik ernyőszerű virágzatban állanak. Coronilla emerus L., olykor díszcserjének ültetik, virágai sárga színűek. Coronilla varia L. (tarka koronafürt), szára majdnem heverő, virága pirosló ; szántóföldek szélén, bokros helyeken gyakori. palik p. Corosso (növ.), lásd : Anona. Corot (ejtsd : koró) Camille, francia festő, szül. 1796 júl. 17-én Párisban, megh. 1875 febr. 22-én u. o. Michallon és Bertin tanítványa volt, 1825—28-ban Olaszországban tartózkodott, utóbb az ú. n. barbizoni mesterekhez csatlakozott, akik közül művészetének líraiságával tűnt ki. Jellemző stílusa 1850 körül alakult ki. Motívumait Franciaország sok részéből, éppúgy az Ilede-Franceból, mint Avignonból, a Pireneusokból merítette és sokszor topográfiai hűségű képeket adott, a részletek csalhatatlanul pontos ábrázolásával, utóbbi azonban mindinkább a lágy, határozatlan hangulatok visszaadására törekedett. Szerette a reggeli és esti szürkületet, amelyben elmosódnak a tárgyak körvonalai és a választott egyszerű motívumok, rétek, erdők, ligetek, amelyeket néha lenge nimfák népesítenek be, finom, szürke, ezüstös fényben költői víziókká oldódnak fel. Művei ma már a múzeumok kincsei ; legnagyobb számmal a Louvreban találhatók. éber J. Corovic Szvetozár (dv. tyorovity), szerb író, szül. 1875 jún. 10-én Mosztárban, megh. 1919 ápr. 17-én u. o. Első kötete Poletarke (Szárnypróbálgatások) címen jelent meg (Mostar, 1894). Legjelentősebb sikerét mint elbeszélő aratta : Íz Mostari (Mosztarból, Belgrád, 1895), Íz Hercegovine (Hercegovinából, Belgrád 1896), Krvni mir (Véres béke, Mostar, 1897), U casovima odmora (A pihenés óráiban, 1903, 1904, 1906, 1910), Komsije (Szomszédok, Serajevo,1912), Jarani (Szerelmesek, Újvidék, 1913), Zenidba Pere Karantana (Karantan Péter házassága, regény, Mostar, 1905). Önéletrajzi műve Beleske jednog taoca (Egy túsz följegyzései) halála után 1919-ben jelent meg. königstädtler o. Corpora (lat.), a. m. testek. C. aliena, idegen testek. C. amylacea, a prostatában jellegzetes keményítőszemcsékhez hasonló konkrementumok. C. corpora cavernosa, a hímtag megmerevedő barlangos testei, amelyek vérrel telődnek. HUZELLA T. Corpora amylacea, amyloid testecskék, kis szemcsék, melyek egyes szervekben és szövetekben már ép állapotban is előfordulnak (prostata, neuroglia), másokban helyi megbetegedések folyamán lépnek fel. Hasonlóan a keményítőhöz (amylum) jódtól kékes színűre festődnek. JENDRASSIK L. Corps (franc., ejtsd : kór . a lat. corpus szóból), a. m. test, testület, hadtest. Corps de ballet, a tánckar ; c. diplomatique, az ugyanazon kormánynál akkreditált követek és követségi személyzet összessége (diplomáciai testület) ; c. legislatif, a törvényhozó testület ; c. de legis, egy várkastélynak a lakószobákból álló épülete. Corpus (lat.), a. m. test, az anatómiában egyes csontok és szervek középső részének megjelölésére. C. humeri, a felkarcsont teste ; c. uteri, a méh teste ; c. callosum, kérges test az agyvelőben; huzella. A corpus jelent még gyűjteményt , pl. corpus inscriptionum, a. m. feliratok gyűjteménye ; corpus juris, egy ország törvényeinek hivatalos gyűjteménye . corpus scriptorum, valamely tárgykörrel foglalkozó írók gyűjteménye. Corpus delicti (latin), legáltalánosabb jelentése szerint bűnjel. Corpus juris canonici, a középkori egyházjognak nagy gyűjteményére használt elnevezés, melyet a kanonisták a római legisták mintájára vettek igénybe, akik a kánonjogot a rómaival hozták párhuzamba és pedig Gratian dekrétumát a Pandektákkal, IX. Gergely ügyleveleit a Codex-szel, VIII. Bonifác Liber Sextusát a Clementinákkal, az Extravaganteseket pedig a Novellákkal. Legelőször a baseli zsinatnak 1436. évi XXIII. nyilvános ülésén hozott 6. kánonban fordul elő ez az elnevezés, a Clementinákkal lezárt hivatalos gyűjtemények után keletkezett Extravagantes-ekkel szemben, a zárt egészet képező Corpus iuris CORONILLA — CORPUS JURIS CANONICI 76