Gutenberg Nagy Lexikon, 9. kötet. Déport - Elektromos hullámok (Budapest, 1932)

D - Dóczi Imre - Dóczi Imre - Dóczi Lajos - Dóczy Jenő - Dóczy József - Dóczy Orbán, nagylúcsei - Dodecatheon L. - Dodekanezosz - Dodel, Arnold - Dodgson, Charles Lutwidge

s­e műve (Englerth Ede : Zentai csata rézbemetszése) hamarosan ismertté tette. Az iparművészeti iskolán felállított rézmetsző szakosztályra 1884-ben meghívták tanárnak, s mint kiváló pedagógus a magyar rézkarcolók egész nemzedékét nevelte föl. Munkássága na­gyobb STM reproduktív grafika volt, azonban kiváló saját kompozíciójú karcokat is nagy­számmal készített. HARASIGHY J. Dóczi Imre, ref. pedagógus, szül. 1849 aug. 14-én, megh. 1930 nov. 12-én. Pedagógiai, de különösen iskolapolitikai téren élénk munkás­ságot fejtett ki. Mint tiszántúli egyházkerületi középiskolai felügyelő és az Orsz. Ref. Tanár­­egyesület elnöke, évtizedeken át lelkes vezére volt a ref. tanárságnak. rohoska J. Dóczi Imre, orvos, szül. 1882 júl. 16-án Nyit­­rán. Diplomájának elnyerése után a belügy­minisztérium egészségügyi osztályába került, ahol tevékeny részt vett az egészségügyi tör­vények előkészítésében. Nagy érdemeket szer­zett az alkoholellenes mozgalom terén ; szám­talan idevágó cikke és röpirata jelent meg, szer­kesztette és kiadta Az alkoholizmus, valamint a Közegészségügy c. lapokat. E lexikonnak is munkatársa. Dóczi Lajos, költő, műfordító és publicista, szül. Sopronban 1845 nov. 29-én, megh. Buda­pesten 1918 aug. 28-án. Fiatalon a bécsi Neue Freie Presse munkatársa lett s mint németül író magyar hírlapíró Deák Ferenc és id. Andrássy Gyula gróf pártfogása mellett fényes pályát fu­tott be : mint külügyminisztériumi osztály­főnök vonult nyugalomba, miután már előbb magyar nemességet s bárói rangot nyert. Iro­dalmunkban Dóczi a kiegyezés utáni kor roman­­ticizmusának egyik első költője; munkái fő­leg szellemesség és technikai virtuozitás tekin­tetében válnak ki. Legnevezetesebbek : Csók (vígjáték, 1871), Utolsó szerelem (vígjáték, 1884), Széchy Mária (tört. dráma, 1886) stb. Fordított németből : Goethe Faustját (1872), Schiller összes költeményeit (1902), a Wallen­steint (1904) és Goethe költeményeit (1906) ; és németre : Vörösmarty és Arany költeményeit, valamint Az ember tragédiáját (1891). Méltatását megírták Kozma Andor és Kenedy Géza (Kis­faludy Társaság Évf. 52. és 54.) rubinyi m. Dóczy Jenő, irodalomtörténész, kritikus, szül. 1881-ben Nagykőrösön. Földmívelésügyi mi­niszteri tanácsos, a Magyarság napilap munka­társa. Eleinte a Nyugat­ba dolgozott. Egy nap Arany János életéből c. tanulmánya (1920) mel­lett sajtó alá rendezte Ady Endre válogatott költeményeinek gyűjteményét (1921). Szerkesz­tette 1924 óta az Ady-Múzeumot. Eredeti fel­fogású, a maga útján járó, nemzeti alapon álló kritikus, rubinyi m. Dóczy József, népies dalköltő, szül. 1863-ban, megh. 1913-ban. Vidéken, majd Budapesten volt pénzügyi tisztviselő, de emellett komolyan foglalkozott a zenével. Sok dalán kívül két népszínműhöz és egy operetthez is írt zenét. Népszerűségét dalaival szerezte, amelyek or­szágszerte elterjedtek. SEBESTYÉN e. Dóczy Orbán (Nagylucsei), püspök. Mátyás király kincstartója, szül. 1440 kör., megh. 1492 okt. 21-én. Nagyműveltségű könyvbarát volt ; díszes könyveiből néhány darab ismeretes. Mátyás király kedvelt miniátora, Cattaneo Já­nos Antal madocsai apát által festett zsoltár­könyvét a Magy. Nemz. Múzeum őrzi. varjú e. Dodecatheon L., a Primulaceae (Kankalin­félék) családjába tartozó génusz, melynek 30 faja évelő Északamerikában honos. Érdekes fehér, rózsaszín és piros virága a ciklámenhoz hasonló. Kertekben félárnyékos, nyirkos helyen jól díszült és tavasszal gazdagon virágzik. El­terjedtebb fajai : D. Meadia L., D. Jeffreyi L., D. integrifolium Michx. schneider J. Dodekanezosz (Dodecanese), ezen a néven foglalják össze az olaszok a Kisázsia DNy-i partjain levő, 1911-ben Rodosszal egyetemben megszállott Calchi (Charki), Calimno (Kalym­­nos), Caso (Kazosz), Costanco (Kosz), Lipso (Lipszosz), Liros (Lerósz), Nisiro (Nizyrosz), Patmo (Patmosz), Piscopi (Tilosz), Scarpanto (Karpathosz), Simi (Szymi), Stampalia (Asztro­­palia) és az 1921-ben birtokba vett Castelrosso (Kasztellorizo) szigeteket, amelyeket véglege­sen a lausannei békeszerződéssel (1923 júl. 24.) szereztek meg a törököktől. A szigetek területe 2544 km 2, (1922) 104.523, csaknem teljesen görög lak. Lakossága halászattal, szőlőterme­léssel és déligyümölcskeresked­elemmel foglal­kozik. KÉZ A. Dodel (D.­Port) Arnold, botanikus, szül. 1843 okt. 16-án Assel­angenben (Svájc), megh. 1908 ápr. 11-én Zürichben. 1880-ban a zürichi egye­tem tanára lett. Fontosabb művei : Illustriertes Pflanzenleben (1883, 2 köt.) ; Anatom­isch-phy­­siologische Atlas d. Botanik (Dodel-Port Caroli­­nával közösen, 1881—84) ; Biologische Frag­mente (1885) ; Biolog. Atlas (1894). A tudomány népszerűsítése, sőt a politika terén is fejtett ki tevékenységet, ide vágó főbb munkái : Aus Leben und Wissen (1904—05) ; Entweder-oder (1902); Moses oder Darwin (1904, 8. kiad. 2 Ser. 1905) ; Ernst Häckel als Erzieher (1906). TUZSON J. Dodgson (ejtsd : dadzszn) Charles Lutwidge, angol író és matematikus, szül. 1832 jan. 27-én

Next