Hadtudományi Lexikon, Új kötet (Budapest, 2019)
F
fejlesztés KNBSZ, logisztika; palack zöld, palotaőr. (G. I.) —A hadtudomány elmélete fegyvernemi tiszti iskolák: az egyre feszültebbé váló nemzetközi helyzet Magyarországon is hatalmas hadseregfejlesztést követelt meg. Ennek megfelelően, 1949-1951-ben 16 ilyen tanintézet jött létre: Bem Légvédelmi Tüzér Tiszti Iskola, Budapest; Dózsa Lövész Tiszti Iskola, Pécs; Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola, Szolnok; Kossuth Tüzér Tiszti Iskola, Budapest; Petőfi Politikai Tiszti Iskola, Budapest; Rákosi Páncélos Tiszti Iskola, Tata; Táncsics Műszaki Tiszti Iskola, Szentendre; Vasvári Repülő Műszaki Iskola, Budaörs; Zalka Máté Híradó Tiszti Iskola, Budapest; Ságvári Hadtáp Tiszti Iskola, Budapest (1949. X. 1.); Gépkocsi és Traktor Tiszti Iskola, Budapest (1950. V. L); Egészségügyi Tiszti Iskola, Budapest (1950. X. 15.); Sporttiszti Iskola, Budapest; Tolmács Tiszti Tanfolyam, Budapest (1950. XI.); Gábor Áron Tüzér Technikus Tiszti Iskola Budapest és Térképész Tiszti Iskola, Budapest (1951. IX. 15.). Ezeket a Kossuth Tüzér és Tüzértechnikus Tiszti Iskola, a Zalka Máté Híradó- és a Műszaki Tiszti Iskola, valamint a szolnoki Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola kivételével 1957. március 21-ével felszámolták, illetve összevonásukkal 1957. március 1-jén megkezdte működését az Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskola, 1957 őszétől Egyesített Tiszti Iskola. Lásd Egyesített Tiszti Iskola. (Sz. M.) —A hadtörténet, hadművészet története fegyverszünet: célja az ellenségeskedések felfüggesztése határozatlan vagy meghatározott időre, ám nem szünteti meg a hadiállapotot a hadviselő felek között. A hadiállapot annak a hadviselőkre, illetve semlegesekre vonatkozó minden következményével együtt továbbra is fennáll. Ezeket a jellemzően rövid ideig tartó, helyi megállapodásokat széles körben alkalmazták a halottak és a sebesültek harctéren való felkutatása és összegyűjtése céljából. Az érvényesen létrehozott ~ önkényes megsértése háborús bűncselekménynek minősül. (L. T.) —► hadijog fegyvertánc: tágabb értelemben mindazon táncok elnevezése a szakirodalomban, amelyeket valamely fegyverszerűen használt eszközzel (kard, fokos, balta, bot stb.) járnak, illetve a ma használatos eszközt korábban fegyver helyettesíthette. Kifejezetten férfitánc. A világ minden részén találkozunk ~cal. Korai virágzásukról az antik tánckultúra emlékei éppúgy tanúskodnak, mint a germán tánctörténet első adatai. Európában többféle maradvány is előfordul: a) a kötött szerkezetű csoportos, úgynevezett lánckardtáncokban a kard vagy más eszköz (fakard, bot, abroncs) a táncosok láncszerű összekapcsolódását szolgálja; b) a mórok és a keresztények harcát jeleníti meg a középkor óta sokat emlegetett moreszka; c) az úgynevezett mutatványos, ügyességiek a legszélesebb körben elterjedtek. Ezek a fegyverkezelés egyetlen mozzanatából - a földre tett eszköz körüli táncolásból vagy az eszköz láb alatti átkapkodásából - állnak. A kelet-európai népek kötetlen aiban gyakoriak a párbajszerű mozzanatok. A magyar tánckincsből a történeti hajdútánc és az ennek maradványait őrző eszközös pásztortáncok, valamint a bodnártánc tartoznak ide. (V. F.) —► katonai képzés, kiképzés, felkészítés fejlesztés, általánosan értelmezve a az ember, a közösség, a társadalom, az állam, a rendszerek létének és működésének jobbá és hatékonyabbá tételét jelenti. Eredetileg gazdasági prosperitást, a jobb lehetőség kihasználására fókuszált. Napjainkra kibővült a fogalom használati köre, értelmezett a kormányzati, oktatási, környezeti, 259