Hadtudományi Lexikon, Új kötet (Budapest, 2019)
H
hegyi harc Ezeken felül az ifjúság ilyen irányú neveléséhez kapcsolódnak az iskolai szünetekben megrendezésre kerülő honvédelmi táborok, ahol a 12-18 éves korcsoportba tartozók ismerkedhetnek a „katonáskodással”. A honvédelem ügyének népszerűsítése a sport eszközeivel és a hozzá szorosan kapcsolódó értékek közvetítése, a fiatalok ügyességének és jártasságának, erkölcsi, akarati tulajdonságainak és fizikai képességeinek fejlesztése, felkészültségük összemérése a célja a 9-12. évfolyamos tanulókból szervezett, 4 fős csapatok számára meghirdetett Országos Haditorna Versenynek, amely egy fizikai és szellemi kihívást támasztó sportszerű megmérettetés. (D. Cs.) —A katonai képzés, kiképzés, felkészítés hazafiság, akarati cselekvés s egyben érzelmi viszony. J. Huizinga szép megfogalmazásában a hazafiság az őseredeti, a drága megőrzésének és megvédésének akarata. A középkor végére már kialakultak - a Balkántól nyugatra - Európa legjelentősebb nemzetiségei, többé-kevésbé határozott államkeretben. Robert Musil (1880-1942) némi szkepticizmussal írja, a hazaszeretet magja mindig a mélyen érzett ragaszkodás marad a röghöz, amelyen születtünk. A hazának afféle titokzatos erőt tulajdonítanak, de hozzátehetjük, azért „titokzatos”, mert valójában a haza az, ami belénk nő, lelkünkbe felszívódik, és amibe belenövünk, meghatározza szemléletünket (gondoljunk Petőfi Sándor verseire a magyar tájról), belőle élünk, az „anyaföld” az a talaj, amelyből élményekkel telítődünk stb., mezőgazdasági kultúránk megművelésének hagyományaiból keletkezett. Adlai E. Stevenson (1900-1965) amerikai államférfi, diplomata is feltette a kérdést 1952-ben: „Mit értünk ma korszerű hazafiságon?” - és a válasz az lehet: az olyan ~ot, amely az egyénnél előbbre valónak tartja az országot. Az olyan ~ot, amely nem rövid, viharos érzelemkitörésekben, hanem az egész élet nyugodt, állhatatos odaadásában nyilvánul meg. A korszerű ~ felelős ~, amely észleli a veszélyeket is, és részt vállal azok megszüntetésében. (H. D.) —» katonapedagógia Hazai Samu, eredeti nevén Kohn Sámuel (1851-1942): honvéd vezérezredes, 1910-1917 között honvédelmi miniszter. 1876-ban avatták tisztté a Ludovikán ugyanekkor kikeresztelkedett és magyarosította nevét, majd 1879 és 1881 között a bécsi Kriegsschuléban tanult. 1886-tól a Honvédelmi Minisztériumban szolgált, majd 1889-től 1904-ig a Ludovika Akadémián tanított. 1904-től a Honvédelmi Minisztérium ügycsoportfőnöke, majd 1910-től 1917-ig a Khuen-Héderváry Károly, Lukács László és Tisza István vezette kormányok honvédelmi minisztere. 1917 és 1918 között a császári és királyi haderő pótlásügyi főnöke, majd a háború után nyugállományba helyezték. 1927-től az Országgyűlés felsőházának volt tagja. Jelentős közírói és katonai szakírói tevékenységet folytatott. 1892 és 1894 között Hamary Bélával magyarra fordította és magyarázatokkal látta el Carl von Clausewitz A háborúról című művét. Részt vett a véderőreformban, nevéhez fűződik a katonai bűnvádi eljárásról szóló törvény megalkotása. (F. B.) —► hadtudomány elmélete hegyi harc: sajátos harctevékenység, amelynek jellemzőit a hegyes terep természetes viszonyai alakítják. A ~ban a harctevékenységek bármelyike alkalmazható. A ~ot befolyásoló tényezők: a) az erősen átszegdelt terep és a nehezen leküzdhető akadályok; b) az utak korlátozott száma; c) a korlátozott látási viszonyok; d) a harctevékenységek során létrejöhető hegyomlások, lavinák, a híradó-összeköttetés nehezen megvalósítható; e) a szakadékokban és a völgyekben huzamos ideig megmaradhatnak a mérgező anyagok; f) az időjárás gyakori 421