Hadtudományi Lexikon, Új kötet (Budapest, 2019)
K
katonai főiskola mint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok. A ~ részét képező honvédtiszti alap- és mesterképzés a haza fegyveres szolgálatára és a parancsnoki feladatok ellátására irányuló felkészítésre is kiterjed. Az alapképzésen részt vevő honvéd tisztjelöltek a parancsnoki, az üzemeltetői, valamint a logisztikai képzéseken vesznek részt. A kar katonai vezető, katonai üzemeltető, katonai műveleti logisztika mesterképzési szakon folytat képzést. Két doktori iskola funkcionál: Hadtudományi Doktori Iskola és Katonai Műszaki Doktori Iskola. (Cs. F.) — katonai képzés, kiképzés, felkészítés (C. O.) —a katonai vezetés katonai főiskola: 1808. november 5-én a magyar országgyűlés a katonai felsőoktatás alapkövét lefektetve hozta meg első törvényét (VII. törvénycikk) a Ludovika Akadémia létrehozásáról, amely intézmény a magyar katonai felsőoktatás Alma Materének tekinthető. A nemzeti tisztképzés azonban ezt követően sem indulhatott meg, mivel az Udvari Haditanács - a magyar függetlenségi törekvések megelőzéseként—újabb akadályokat gördített a pesti Ludoviceum működésének megkezdése elé. A magyar rendek határozott követelését - a magyar nyelvű oktatás bevezetését-elutasította. Az 1848- 1849. évi szabadságharc és forradalom idején ugyan megkezdte tevékenységét Magyar Hadi Főtanoda néven, de az osztrák megszállás után (mindössze 10 napos működését követően) betiltották. Az osztrákmagyar kiegyezést követően 1872-ben nyílt újra lehetőség a Ludovika Akadémia megnyitására, amely ekkor még csak tanfolyamjellegű képzéseket folytathatott. A fiatalok tiszti pályára nevelésének feladatait döntően a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémia végezte az 1883. évi XXXIV. törvény megszületéséig, így az akadémia a közös haderőben már működő hadapródképző intézményekkel egyenrangú, középfokú iskolává válik. Csak a felavatandó évfolyam első három növendéke kaphatott hadnagyi rendfokozatot. Az első (1872-1873-as) tanévben Felsőbb Tiszti Tanfolyamot végzett 16 tiszt mellett 64 hadapródot is kibocsátottak, akiket 3-4 éves csapatszolgálat után léptethettek elő hadnaggyá. 1898-tól, közel két évtizedes békés fejlődési időszak során, hároméves képzési ciklusokkal bocsátotta ki hadnagyi rendfokozattal növendékeit/akadémikusait az iskola, amely a főiskolai szintű képzés elveinek és követelményeinek igyekezett megfelelni. Az első világháború 1914- es kitörésével a tanárok nagy részét a harcterekre vezényelték, a két évre lerövidített képzési idővel pedig a tiszti állomány személyi veszteségeit próbálta pótolni az akadémia. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását és a Magyarországi Tanácsköztársaság kaotikus időszakát, majd annak bukását követően felmerült az igény az immár önálló nemzeti tisztképzés új rendszerének kialakítására, ezért a Nemzetgyűlés az 1922. évi X. törvénycikkében a Ludovika Akadémiát négy évfolyamú katonai főiskolaként definiálta, egyben hatályon kívül helyezte az 1897. évi XXIII. törvénycikket, amelyben a honvéd nevelő- és képzőintézményekről korábban rendelkezett. A Ludovika Akadémián 1922-től, a Ludovika Akadémia II. Főcsoportján (1931-1939), valamint a Magyar Királyi Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémián (1939-1945), továbbá 1939-1942-ben a kassai Horthy Miklós (1942-től Horthy István) Honvéd Repülő Akadémián folyt a főiskolai szintű honvédtisztképzés. A második világháború során a képzés 1944 nyaránőszén sem szűnt meg, még 1944. november 15-én is volt avatás, sőt a „kitelepülés” során is folytatódott. Az 1947. február 10-én aláírt Párizsi békeszerződést követően újra megkezdődött a magyar tisztképzés megszervezése a 1947. szeptember 1-jén felállított Honvéd Kossuth Akadémián a háborús sérüléseitől rendbe hozott Ludovika Akadémia épü- 538