Hadtudományi Lexikon, Új kötet (Budapest, 2019)
K
katonai gondolkodás fejében. 1949-1952 között a hidegháborús légkörben már 15 fegyvernemi tiszti iskolán folyt a képzés. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a fegyvernemi tiszti iskolákat egyesítik Budapesten az Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskolán, amelynek nevéből hamarosan elhagyják a fegyvernemi szót, így Egyesített Tiszti Iskola, vagyis ETI elnevezéssel 1967-ig tölti be szerepét. Az Egyesített Tiszti Iskola megszüntetésével az 1967-ben alapított három katonai főiskola (a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola és a Zalka Máté - 1990-től Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola) végezte a tiszti alapképzést, amely a mai BSc szintjének felelt meg. Az 1989-es rendszerváltozást követő reformfolyamatok hatást gyakoroltak a magyar felsőoktatás rendszerére is, így a katonai felsőoktatási intézményekre is, amelyek következményeként 1996. szeptember 1-jével azok kiváltak a Magyar Honvédség szervezetéből. Megalakult a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia bázisán a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, egyetemi karok születtek, amelyekbe folyamatosan integrálódtak be a katonai főiskolák, létrehozva az egyetem főiskolai karait: 1996 szeptemberében a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a Kilián György Repülőtiszti Főiskola, majd 2000. január 1-jével a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola. Ezzel az egyetem a nemzetvédelmi felsőoktatás egyetlen intézményévé vált, a főiskolai szintű képzés kifutó rendszerben folytatódott. 2012. január 1-jétől a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról alapján a Rendőrtiszti Főiskolával és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karával történt integráció eredményeként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karaként folytatja felsőoktatási tevékenységét. (Cs. F.) —A katonai képzés, kiképzés, felkészítés katonai függelem: az elöljárónak jogában áll, hogy az alárendeltnek parancsot adjon, ezzel szemben pedig az alárendeltnek kötelessége, hogy a kapott parancsot végrehajtsa. Az elöljáró és az alárendelt közötti ilyen függő viszonynak a kifejezése a függelem. A függelmi, hierarchikus viszonyok egyik legáltalánosabb megjelenési formája a szervezeten belüli kommunikáció előírt rendjében ölt testet. A másik ilyen terület a parancsok, az utasítások adásának és a végrehajtás rendjének szabályozottsága. (C. O.) —A katonai vezetés katonai gazdálkodás: azon tevékenységek összessége, amelynek során a honvédelmi szervezetek képesek a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságos és hatékony felhasználásával a honvédelmi feladatok végrehajtásának, valamint a védelmi képességek szinten tartásának és fejlesztésének a biztosítására. A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a gazdálkodás intézményi, központi és fejezeti szinten valósul meg. (P. A.) —♦ hadtáptámogatás katonai gondolkodás: alapja a gyakorlati érzék, az éberrealizmus, valamint a józanész, ami a katonai funkciót segíti. E gondolkodás specifikuma: a „tevékeny ravaszság”. A katonai rendszer lényege a funkció, ami az összes empirikus és absztrakt folyamatot determinálja és integrálja az egyedi embertől, a vezetőn át, a fegyverrendszerekig. Ebből ered a ~ sajátossága, a gondolat és az akció közelsége, s gyorsasága. Típusai a katonai IQ szempontjából: taktikai, stratégiai, logisztikai, erőforrás, technikai gondolkodás. „Moltke »ein System von Aushilfe«-nek nevezte a stratégiát, ami azt jelentette, hogy a stratégiai terveknek a váratlan fordulatokhoz kell állandóan alkalmazkodniuk 539