Hadtudományi Lexikon, Új kötet (Budapest, 2019)

K

katonai gondolkodás fejében. 1949-1952 között a hidegháborús légkörben már 15 fegyvernemi tiszti isko­lán folyt a képzés. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a fegy­vernemi tiszti iskolákat egyesítik Budapes­ten az Egyesített Fegyvernemi Tiszti Isko­lán, amelynek nevéből hamarosan elhagyják a fegyvernemi szót, így Egyesített Tiszti Is­kola, vagyis ETI elnevezéssel 1967-ig tölti be szerepét. Az Egyesített Tiszti Iskola meg­szüntetésével az 1967-ben alapított három katonai főiskola (a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola és a Zalka Máté - 1990-től­­ Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola) végezte a tiszti alapképzést, amely a mai BSc szint­jének felelt meg. Az 1989-es rendszerválto­zást követő reformfolyamatok hatást gyako­roltak a magyar felsőoktatás rendszerére is, így a katonai felsőoktatási intézményekre is, amelyek következményeként 1996. szep­tember 1-jével azok kiváltak a Magyar Hon­védség szervezetéből. Megalakult a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia bázisán a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, egyetemi karok születtek, amelyekbe folyamatosan in­tegrálódtak be a katonai főiskolák, létrehoz­va az egyetem főiskolai karait: 1996 szep­temberében a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola és a Kilián György Repülőtiszti Főisko­la, majd 2000. január 1-jével a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola. Ezzel az egye­tem a nemzetvédelmi felsőoktatás egyetlen intézményévé vált, a főiskolai szintű kép­zés kifutó rendszerben folytatódott. 2012. január 1-jétől a Zrinyi Miklós Nemzetvé­delmi Egyetem a 2011. évi CXXXII. tör­vény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és ka­tonai felsőoktatásról alapján a Rendőrtiszti Főiskolával és a Budapesti Corvinus Egye­tem Közigazgatástudományi Karával történt integráció eredményeként a Nemzeti Köz­­szolgálati Egyetem Hadtudományi és Hon­­védtisztképző Karaként folytatja felsőokta­tási tevékenységét. (Cs. F.) —A katonai kép­zés, kiképzés, felkészítés katonai függelem: az elöljárónak jogában áll, hogy az alárendeltnek parancsot adjon, ezzel szemben pedig az alárendeltnek köte­lessége, hogy a kapott parancsot végrehajt­sa. Az elöljáró és az alárendelt közötti ilyen függő viszonynak a kifejezése a függelem. A függelmi, hierarchikus viszonyok egyik legáltalánosabb megjelenési formája a szer­vezeten belüli kommunikáció előírt rend­jében ölt testet. A másik ilyen terület a pa­rancsok, az utasítások adásának és a végre­hajtás rendjének szabályozottsága. (C. O.) —A katonai vezetés katonai gazdálkodás: azon tevékenysé­gek összessége, amelynek során a honvé­delmi szervezetek képesek a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságos és hatékony fel­­használásával a honvédelmi feladatok végre­hajtásának, valamint a védelmi képességek szinten tartásának és fejlesztésének a bizto­sítására. A Honvédelmi Minisztérium feje­zetnél a gazdálkodás intézményi, közpon­ti és fejezeti szinten valósul meg. (P. A.) —♦ hadtáptámogatás katonai gondolkodás: alapja a gyakorlati érzék, az éberrealizmus, valamint a józan­ész, ami a katonai funkciót segíti. E gondol­kodás specifikuma: a „tevékeny ravaszság”. A katonai rendszer lényege a funkció, ami az összes empirikus és absztrakt folyamatot determinálja és integrálja az egyedi ember­től, a vezetőn át, a fegyverrendszerekig. Eb­ből ered a ~ sajátossága, a gondolat és az ak­ció közelsége, s gyorsasága. Típusai a kato­nai IQ szempontjából: taktikai, stratégiai, logisztikai, erőforrás, technikai gondolko­dás. „Moltke »ein System von Aushilfe«-nek nevezte a stratégiát, ami azt jelentette, hogy a stratégiai terveknek a váratlan fordula­tokhoz kell állandóan alkalmazkodniuk 539

Next