Hübner János (szerk.): Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdőket, barlangokat, pénzeket, mértékeket, 's t. e. f. esmértető lexikon. OAHU-SINAE (Pest, 1816)
P - Perse, v. Prese - Persepolis - Persia, v. Iran
íj.) verge fej, a’ hol egyszersmind egy révpartot formál, mellyből 2000 mázsás terh hajók indulhatnak. Verse v. Prese , kis folyó Orosz Kir. Liefland Helyt, melly Kockenhausen mellett a’ Divne vizébe keveredik. Versepolis, fő és Kir. vs Persisben , Araxes vizétől kel.re 20 stadium; pompás királyi palotával , mellyet II. Sándor meggyújtatott, Duledékiben is jeles. Versia v. Iran, nagy ország déli Asiában , a’ keleti hosz. 61 és 92, a déli széleségnek pedig 25 és 43 grádicsai között fekszik. Esz.ról a’ Kaukázusi és Orosz vidékek, a’ Kaspiumi tenger és Buchária, kel.röl Hindostania és Tatárság, délről az Indus tenger , és az evvel az Ormusi szorulat által egybe kapcsolt Perzsiai öböl; nyugáról a’ Perzsiai öböl Török , Kaukaziai , ’s Georgiai tartonyok állítják határit. Ezen geographiai határozás szerént Persiának hossza nyugotról keltnek tekintve több mint 300, legnagyobb szélessége északtól délnek 200 geogramidet foglal; az egész térsége pedig közönségesen 530000 mfd létezik. Földje nagy részint hegyes, itt emelkednek fel: Zagros, Orontes, most Elvind, Pomavind ’s Sanamis, mellyeknek tetejit állandó hó borítja , Soliman , Taurus az Anti- és Hypetaurussal , a’ közel 12000 lábnyi magos Ararat vagy Masisnak ágai, ezek köztt számossák a’ tüzet ’s meleg iszapos forrásokat okádok; általjába Persia ország földje, kivévén déli partjait ’s délkeleti részeit , igen magos; innen vagyon , hogy bátor már elég meleg környékben feküdjön , mindazáltal kemény hidegek uralkodnak benne , a’ tél már Decemberben hős érzékeny faggyal beköszönt, és többnyire csak Februariusban végződik. De valamint teleit fanyar hidegek, úgy ellenkezőképen nyarait , ami különös, a’forró melegségek, kivévén északi vidékit, csak nem kiálhatatlanná teszik, úgy hogy Reaumur melegmérője több holnapokig 27 egész 28, sőt némelykor 32 ’s 33 grádicsokra is emelkedik. Ezen természeti különségnek okát (hévségére néz, ve) feltalálhatni felettébb száraz levegőjében , melly a* Ghilan ’s Malanderan hegységektől egész a’ Persiai tengeröbölig, és Van ’s Urmia tavak környékitől egész Kashmir tart.nyig oly nagy , hogy egész nyár által leghevesebb harmat sem hull, a* legmagosabb hegyek tetei minden ködtől, a’ le* vegö minden legkissebb felhőktől , sőt észrevehető gőzöktől is egészen mentt. Az ég olly tiszta fényes , hogy éjjel, csupán a* csillagok világánál, valamivel öregebb írást is lehet olvasni. E’ le* YP^ének közel hihetetlen szárazsága a’ folyóvizeknek *s patakoknak, az erdős kör- nyékeknek, ’s a’ földmivelésnek héjjánosságán épült. Illy nagy orszában mint Persia, alig találni valamire való nagyobb sóvizet; ezek között jelessebbek: a* Kúp (Cyrus) és az Aras (Araxes), Kiment, Sind (Indus) és egynéhány parti folyók, a’patakok ’s források is igen ritkák, ámbár olly számom sak a’ havasok, e’ nagy víze szükihez járulván st* nagy