Hübner János (szerk.): Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdőket, barlangokat, pénzeket, mértékeket, 's t. e. f. esmértető lexikon. OAHU-SINAE (Pest, 1816)

P - Perimanuhr - Perinrapar - Perioeci - Periscii - Perkata, N. Perkata - Perlacz - Perlak, Prelok - Perlana - Perleberg - Perlen-Inseln - Perm, Permia

fiák, az 1625-ben, ez pedig 1665 évben született itt. Verimanuhr, vs Cochin orsz.­ban az Angol Bombay Hely­tart. innenső Indiában. Verim­apar , eggyik a’ Lakedi­­diai szigetek közül keleti Indiában. Perioecis a’ föld leírásban a­­zok nevezettnek, kik ugyan azon déli linea alatt , de egymásnak ellenkezőképen a’föld körül laknak. Évbéli idejek egyenlő ugyan de nappali órájok ellenkező. Versicii, pedig azok, kik ár­nyékokat a’ világ mind a’ négy tajtékira vetik körös körül, úgy hogy bizonyos időkben ész­nak , máskor délnek , valamint is min­dennapreggel nyug­nak,est­­ve keletnek essen árnyékok. Verkata, N. Perkata , nagy és népes helység székes Fejér Várm.ben Ad­onyhoz 1/2 mfd tagos rónaságban közel a’ Dunához , két nagy pusz­tákkal és a’ legjobb juh te­nyészetekkel. Van egy kat. temploma ’s szöllő mivelése. Verlaa, tót falu Gömör Várm­. ben több mint 300 ház, egy kath. és egy luther. tem­plomokkal. Kohári Gróf bir­toka. Számos itt a’fazekas, kik sok pipákat égetnek. Verlak , Prelok , Horváth mvs Szala Várm. számlál 17­30 kath. és 7 ref. lak. egy kat. templ. ’s plébán. Van tu­lajdon tanácsa, egy sóhi­­vatala’s szép szedertfa plán­­tálásai. Gr.Festetits György birtoka. Verlana , tóvíz Lombardi-Ve­­lencze Kirs.ban ered Luga­no ’s Como tavak között és rövid folyása után Coma­­sina szigetnek ellenébe a’ Cómoi tóba szakad. Perleberg­y fő via Prieffnitznek a' Brandenburgi Márkban Stepenitz tó mellett, melly itt Perle fóval egyesül in­nen a’ vs neve Perleberg. Népes ’s helyessen épült vs kies egy vidékben 476 ház, és 2510 lak. Széke az egy­házi dolgokra üggyelö tiszt­ségnek. Lakosi lennel való kereskedésből, földmivelés­­ből, posztó szövésből’s más mesterségekből keresik élel­meket. Verlen-Inseln, Göngy szigetek, 1. Pacheco és Sz. Pál szi­getek. Term, Permia, Helyt. Asiai Orosz bírod. Ural hegység­nek , melly északra Wer­­choturi hegynek nevez­tetik , mind a’ két részei­ben Tobolsk, Wologda, Wj­­aetka , és Orenburg Helyt o­kozott; Permia (melly része a’ régi ’s híres Biarmia tart.) és Katharinenburg tart.ok­­ból állítatik öszve; nagy­sága ezeknek 5996 □ mfdet foglal, mellyen 940220 lak. számláltatik. Levegője hi­deg , kivált északi hegyes vidékiben, délfelé mérsék­­lettebb ; földje váltólag dombos , hegyes , mocsá­­ros ’s erdős; termékenysé­ge altaljába középszerű; fo­­lyói közül a’ Kama, Soswa, Tanda, Tora, Pischma és Iset ; tavai közül pedig , mellyek­ nagy részint sósvi­­züek , Irtaesch v. Irtusk, Kaspinsloe ’s a­ t. érdemel­nek említést. Magos hegyei az Ural bérczeknek ágai, ’s ásványokkal igen gazdagok: aranyból és veres rézből észt­­ként 125000 Pud (bizonyos orosz mérték neme, tesz 40 font.)vasból 7 mill.pud,sóból 5 mill.pud jövedelme ezen kí­vül találni külömbféle színű márványt, gránátot, por­­firt, jaspist, topázt, kigyó­követ, kristált, azbesztet.

Next