Hübner János (szerk.): Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdőket, barlangokat, pénzeket, mértékeket, 's t. e. f. esmértető lexikon. SINAI-ZYWIEC (Pest, 1817)
T - Totnesz - Tót Ország, Slavonia
Helyt. Sachona fonál 462 h. 17 templ. 3 klastr. 2,900 1. kik többnyire kereskedők, vagyon 2 só főző háza. Sachona fonál, mellynek a’ Swoskoi falu szolgál lerakó helyül Arkangyalos felé való kereskedéssel, ’s hajó építő helyei. Totnesz , helys. Devon Angol Grófs.ban Dort fonál gyapjú matéria fabrával, és jó vásárokkal. Tót Ország , Slavonia, Magyarkoronához tartozó ország; ez alatt délre 44° 50' —460 12' É. Sz. és 340 44— 38® 18' K. H. Dráva, Száva és Duna jó vizek közti fekszik. Nyug.ra és észara Horvát és Magyarorsz. kel.re Szervia , délre Bosznia által keríttetik. Nagysága 296 mfd. Hoszsza nyugról kel.re 34, szélessége: 12 német mfd. Polgári és katonai részekre osztatik. A’ polgári része három Vármegyéket számlál , mellyek a’ Verőczei, Posegai, és Szeremi. A’ katonai három regement vidékekből áll: u. m. a’ Gradiskai, Bródi és Pétervárh regementek’ földiből.Egy nagyhegystöl vágattatik keresztül, melly Horvátorsz.ból nyúlik belé, Duna vize felé tart, és Karlowitz vsánál terül el, mellytöl Karlowitzi nevet is visel. Nevezetesek a’ Krudia és Papuk hegyek is benne. Legmagasabb teteje 2748 lábnyira emelkedik a’ tó víz színe felett. Nagy részént erdős is, és dombos, többnyire lapályos. Fő folyó vizei: Dráva, Száva és Duna , mellyek által Magyar országtól, Bosniától, ’s Szerviától elválasztatik. Nevezetes fó vizei: Illova, melly Hor— 266 vát orsz.tól különözi ; Biela, Pakra, Vukinszka , Vutsitza, Orlyava, Vuka, Kossuth , Strug, ’sa’t. Számos tavai, mocsári és posványi is vannak , mellyeket a’ kiáradó tó vizek szaporítanak. Levegőege a’ hegyes környékekben tiszta és egésséges; a’ vizek körül nedves, egésségtelen ; a’lapályokon lágy és heves , úgy hogy a’ marhák itt kinn telelnek, ’s a’tél többnyire csak két holnapig tart. Földe jó kövér, trágyázás és jó miveltetés nélkül is termékeny közönségesen. A’ növevények országából bővelkedik kukoriczával , búzával, mindennemü, gabonával, tönköllel, dohánnyal, krumplival, babbal, lencsével, ’s más főzelékkel. Gyümölcsöt is , kivált szilvát, baraszkot, gesztenyét, mandulát, gazdagon terem. Erdeiben külömbféle fákat nevel , nevezetesebbek a’ tölgy , bükk, nyír, nyár, kőris, törökmagyaró és édes fák. Számos itt a’ szeder, és vad gyümölcsfa is. Dombjai rakvák szőlő tőkékkel olly bőven , hogy ezek vadon is teremnek, és külömbféle csemetékkel. Az állatok országából: Szelíd állatai a’ számtalan sertvés, sok juh, méh, kivált Szerem Várm.ben , és elég szarvasmarha. Vadakkal is bővelkedik ; ezekből enni valók a’túzok , mindennémü fogoly , sárcsa , fáczán , snepf , és más szárnyas és erdei állatok. Nem enni valókból nevezetesebbek : a’ medve, farkas, róka, gerény, hiúz,borz, vidra; a’ sas, keselyű, sólyom, vércse, külömbféle kánya.