Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
H - Hankiss János - Hankó József - Hanley, James - Hansen, Erik - Hansjakob, Heinrich - Hansson, Ola - Happel, Eberh. Werner - Harambašié, August - Harangi László - Haraszti Gyula - Haraszthy Lajos - Haraucourd, Edmond - Hardi, Ernst - Hardy, Alexandre - Hardy, Thomas
Hankiss játékoszabbul is végződhetett volna. The Return of the Prodigal: a meg nem tért tékozló fiú, The Charity That at Begun at Hime: egy becsületes szélhámos, The Last of the Mullins: egyLányanya története. Hankiss János, 1893—. Irodalomtörténetíró, esszéíró, egyetemi tanár, ny. államtitkár. Művei: Európa és a magyar irodalom; Liszt Ferenc, az író; Ünnepnapok; Magyar Géniusz; Lumiére de Hongrie. Hankó József, 1895—. Szocialista költő. Munkás író. A Népszava állandó versírója. Művei: Hajnal felé, Láncok zenéje. Hanley (henri), James 1901 —. Angol regényíró. A proletár-regény művelője. Regényeinek egész sora jelent meg: Drift; The Last Voyage; The German Prisoner; A Passion before Death; Boy; Ebb and Flood; Aria and Finale; Captain Bottell; The Furys; Men in Darkness; The Maelstrom; Stoker Bussh; The Secret Journey; The Wall, Half-an-Eye és az utolsó és eddig legjobbnak tartott, egy katonákat szállító hajó története a világháborúból: Hollow Sea. Hansen, Erik 1874—. Dán író. Főként ifjúsági művei népszerűek. Magyarul is megjelentek: Az arany folyó országa, Halálos veszedelem. Hansjakob, Heinrich 1837— 1916, württembergi német elbeszélő, kátel, pap, a paraszti élet őszinte, szeretetteljes ábrázolója, nyers, szókimondó, jóhumorú, szabadságszerető, a modernélet kinövéseit ostorozó író. Főbb novellakötetei: Wilde Kirschen, Schneeballen (ebben legjobb novellája: Der Vogt von Mühlstein), Waldleute, Erzbauern. Megírta két kötetben saját életét is: Hansson, Óla 1860—1925. Sv. író. Ifjúkori munkái Dikter (Költemények), Notturno és novellás kötete: Sensitiva Amorosa. Műveit ideges érzékenység és a miszticizmus tudományos boncolgatására való hajlam jellemzi. Későbbi munkáit Nietzsche hatása alatt írta: Ung Ofers visor (A fiatal Ofer dalai), önéletrajzi regénye Resan hem (Hazautazás), esszégyűjteménye: Kaserier i mystik (Beszélgetések a miszticizmusról) címen jelent meg. Happel,Eberh. Werner, 1647 —1690. Ném. regényíró. Barokk kalandregényeiben földrajzi, történeti különlegességekkel akartja elkápráztatni az olvasót s így a magyar-török háborúkról is sokat írt (Ungarischer Kriegsroman). Diákregénye: Der akademische Roman. Magy. irodalomtörténészek többször foglalkoztak vele. Harambaric, August 1861— 1911. A legjelentősebb horvát költők egyike. A horvát jogpárt Balkán című folyóiratában 1886. feltűnt első költeményei miatt börtönbe vetették. Később ügyvéd, lapszerkesztő, majd jogpárti képviselő lett horvát-szerb koalíciós programmal. Lírai és elbeszélő költemények mellett hazafias és szociális beállítottságú verseket írt. Idegen költők műveiből, főleg orosz, lengyel és bolgár költőktől fordított horvátra. Mint a horv. nemzeti színház lektora több klasszikus drámát, főleg Shakespeare műveit tolmácsolta a horvát színházkedvelő közönségnek. Harangi László, 1897—1934. Költő, ifjúsági író. Művei: Buckó királyfi (mese); Pötty és Pötty (versek); Robinson unokái (cserkészregény); Az utolsó állomás (lélektani regény); A lélek erősebb (verses napló). Haraszti Gyula1858—1921. Irodalomtörténész, a fr. irodalom tanára a budapesti egyetemen. Művei: Csokonai; Arany; A renaissance francia színköltészete és a színszerűség; A naturalista regény; Moliére élete és művei; Corneille és kora, Edmond Rostand. Haraszthy Lajos 1881—: Költő, újságíró. Verses kötetei egy problémamentes élet lírai naplói: Virágfakadás; Hárman; Aki vagyok; Egyedül a titokkal. Haraucourt (azókúr), Edmond. 1856—. Francia költő és regényíró. Gőgös, idealista lélek, verseiben (L’âme nue. Seul) a világ kicsinyességétől undorodó nemes szellem keserűségét zárja szigorú parnasszista formába. Regényei (Les Bénoit, Dieudonat) többnyire az emberi gonoszsággal és ostobasággal harcban álló emelkedett érzések küzdelméről szólnak. Hardt, Ernst, 1876—1947. újromantikus német író, a weimari színház intendánsa. Tantris der Narr c. drámáját, amely a Tristan-monda egy mellékmotívumát dolgozza fel, Schiller-díjjal jutalmazták, de ez is, a Gudrun c. dráma is kissé bombasztikus és nélkülözi az igazi drámaiságot. H. több más drámát, valamint novellákat is írt. Verseskötete: Aus den Tagen des Knaben. Novellás könyve: An den Toren des Lebens. Néhány héttel halála előtt jelent meg Don Hjalmar c. elbeszélés kötete. Hardy, Alexandre 1560— 1631. Francia drámaíró. Egy színtársulathoz csatlakozott s azt látta el darabokkal, — mintegy hét-nyolcszázat írt, mind versben (Legjobb tragédiája: Marianne). Nála jelenik meg először a spanyol színpad hatása a francia irodalomban. Corneille legjelentősebb elődje. Hardy, Thomas 1840—1928. Angol regényíró és költő. Építésznek indult, apja nyomdokain, de az írás kedvéért abbahagyta foglalkozás