Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)

P - Pánczél lajos - Pandurović, Sima - Panegyricus - Panfjerov, Fedor Ivánovics - Panizza, Oscar - Pan Ku - Pannwitz, Rudolf - Panter Peter - Panzacchi, Enrico - Panzini, Alfredo - Pao-Csao - Paoli, Betty - Paolleri, Fernando - Pap Dániel - Pap Endre - Pap Gyula

Pánczél man indiai históriái címen. Magyar feldolgozói még: Pa­­tay Sámuel 1781. és Rosnyai Dávid (XVII. sz., kézirat). Pánczél Lajos, 1899­. Újság­író, filmszakíró, szerkesztő. Több filmregényt és operet­tet írt. Művei: Pereg a film; Jackie Coogan; Az én mozim; Az én hangos­ mozim; A negy­venéves film; Az ötvenéves mozi. Pandurovic Sima 1883—. Szerb költő és esszé­író. Ta­nárnak készült, majd újság­író és lapszerkesztő lett. Első költeményeit a dekadens pesz­­szimizmus szellemétől átha­tott irodalmi felfogás nyom­dokain írta meg, Dani i ncci, Okovani slogovi, stb., majd később az irodalmi realizmus legegyénibb kifejezője lett a délszláv költészetben. A leg­kiválóbb francia és angol drámai műveket fordította szerbre, köztük Shakespeare Hamletjét. Panegyricus; dicsőítő beszéd. Eredetileg azt jelentette: nép­­gyűlés (panegyris) elé tartozó. A jelentésváltozás állítólag onnan származik, hogy Iso­­krates, mikor ünnepi beszéd­ben a perzsák elleni harcra buzdította az athénieket, ha­zafias erényeiket magasztalta. Így nevezték azután a görög istentiszteleteken a széniekről elmondott beszédeket. Ma­­ általában magasztalás, (esetleg túlzó) dicséret. Panfjerov, Fedor Ivánovics, 1896—. Or. elbeszélő. Paraszt­származású; művei témáit is a szovjet-paraszt életéből veszi. Bruski c. regénye, egy volgamenti birtok életéről, Gladkov Cement c. regényé­hez hasonlóan sikert aratott. Regénye költői értékei mellett dokumentum is. Újabb re­génye: Harc a békéért, a szovjet-paraszt áldozatos mun­kájáról szól. Panizza, Oscar, 1853—1905. Nem. Zavart lélek, tébolyodot­­tan hal meg. Heine-tanítvány, de csak a csípős szatírát, a torz fintort tanulja el meste­rétől. Erotikus és szentségtörő írásai miatt nagy botrányt keltő perek indulnak ellene. Az egykor híres írót teljesen elfeledték. Pedig versei, Düs­tere Lieder, néha megrázó erővel mutatják egy erős in­tellektus erőfeszítését, hogy egy bomlott lélekben rendet teremtsen. Pan Ku (meghalt Kr. u. 92.), kínai író és tudós. A Han­dinasztia történetének meg­­írásával örökítette meg nevét. Művét nőtestvére, Pan Csao fejezte be. Pannwitz, Rudolf 1881 -­­Nem. író és kultúrfilozófus, Nietzsche híve. Új, etikai ala­pon álló modern pogányságot hirdet s minden művében a német és az európai kultúra elmélyítéséért küzd. Ez a tar­talma epikájának (Promethe­us, Psyche, Orplid, Kosmos, Atheos, Mythen), epikus drá­máinak (Eddurs Tod, Diony­sische Tragödien) s nagyszá­mú kultúrfilozófiai és politi­kai művének: Krise der eu­ropäischen Kultur, Einfüh­rung in Nietzsche stb. Panter Peter : Tucholsky. Panzacchi, Enrico, 1840— 1904. Ol. költő, esszéíró, kép­viselő. Művei: Lyrica, Rac­­conti e Liriche; Cor Sincerum (versek); Prosatori a Poeti (tanulmányok); Villa Giulia (színmű). Panzini, (pancini) Alfredo 1863—1939. 01. regény- és prózaíró. A bolognai egyete­men Carducci tanítványa volt, majd középiskolai tanár lett. A Nuova Antológia és a Corriere della Sera munka­társa. Regényei: Santippe (Lukits és Várkonyi), Io cer­­co moglie (Fest A.), Viaggio di un povero letterato, Il mondo e rotondo, stb. Filo­lógiai és történelmi művei: Saggio critico sulla poesia maccheronica, Dizionario mo­derno, II conte di Cavour. Vannak ifjúságnak szánt írá­sai és végül novellái, melyek közül Ács J., Früchtl E., Bre­­lich Mario ford. magy. Pao-Csao, (meghalt Kr. u. 466.), kínai író, a Han-líra költője. Verseiben menekül az elmúlás iszonyata elől. Bordalainak nyers, epikure­­us jellegük van. Paoli, Betty, 1814—1894. Osztrák költőnő, polgári ne­vén Elisabeth Glück. Nélkü­lözésekkel tele ifjúkorának szomorú emlékei töltik meg csiszolt formájú lírai verseit. Egyik jelentős alakja volt Bécs irodalmi életének. Ko­rán kezdett verselni, első kö­teteinek (Gedichte 1841, Nach dem Gewitter 1843) megjele­nése után Grillparzer „Ausz­tria első lirikusza“-ként üdvö­zölte. Paolieri, Fernando, 1878­. 01. színmű- és regényíró. Mindkét műfajban a firenze­­környéki paraszti életet ábrá­zolja, sokszor tájszólásban (pl. legsikerültebb darabjában is: I’pateracchio, 1910). A ve­­rista irányt egyezteti a man­­zonista hagyománnyal regé­nyeiben, melyek közt legjobb: Natio borgo selvaggio (1927). Pap Dániel 1868—1900. Ú­j­ságíró, humorista, a Hét munkatársa. Halála után je­lent meg szelíden szatirikus regénye: A rátótiak. Pap Endre, 1817—1851. Költő. Joggyakornok Kölcsey mellett, majd a szatmármegyei köz­gyűlésekről írt tudósításokat az Erdélyi Híradónak s a Pesti Hírlapnak. A szabadság­harc alatt képviselő, majd közokt. tanácsos. Később Pes­ten az irodalomnak él. Dalait és balladáit Kölcsey, Goethe és Heine hatása alatt írta. Ér­­zelmes hangú lírikus. Művei: P. E. hátrahagyott munkái, P. E. költeményei. '■'»n Gyula. Nógrádi, 1843­. Költő. A népköltészet hatására verselgetett, sok népdalt és népmesét gyűjtött. Művei: Pa­lóc népköltemények. Költemé­nyek. Számos tudományos dolgozata jelent meg a külön­

Next