Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
B - Baldensperger, Fernand - Baldini, Antonio - Bale, John - Bálint Aladár - Bálint György - Bálint Lajos - Baljmont, Konsztantin Dimitrievics - Balla Borisz - Balla Ignác - Balla Miklós - Ballada - Balogh Ármin
Baldensperger Balogh hitszónok. Herder és Goethe is nagyra becsülte költészetét, (személv. Babits és Sik S.) mely a hanyatlás szégyenletes korszakában hazaszeretetet hirdetett a németségnek. Összes művei: Opera poetica omnia, München 1729. Baldensperger, Fernand, 1871. Fr. irodalomtörténész, a Sorbonne tanára, a Revue de Littérature Comparée szerkesztője, több hatalmas életrajz és irodalomtörténeti monográfia szerzője. Amerikában is népszerű, nálunk is járt, magyar tanítványai is voltak. Főbb művei: Goethe en France, Le mouvement des idées dans Immigration fr., A. de Vigny, La Littérature (az írói alkotás lélektana). Baldini, Antonio (Melafumo) 1889—. 01. író. Újságíró, a Nuova Antológia szerkesztője, az olasz Akadémia tagja. Főleghumoros, szatirikus írásait kedvelik (Umori di giovento, Saiti di gomitolo, s főleg: La vecchia del Bal Bullier, mely Parisról szól). Remekműve a Michelaccio. Kritikai írásait ugyanaz a csipkelődő kedv lengi át: Amici allo spiedo. Sokat foglalkozott Ariostóval. Egy novellája a Mai olasz elbeszélők c. Franklinkötetben, ford. Brelich Mario; Bale, (bél) John 1495—1563. Ang. drámaíró, Ossory püspöke. 22 színdarabot írt, köztük az első angol történelmi színművet: King John-t, melyben az angol királyt szembeállítja a pápával. Egyik művében 500 brit szerző nevét gyűjtötte össze. Bálint Aladár, 1881—1925 író, kritikus. Szocialista szellemű tanulmányai a Népszavában és folyóiratokban jel. meg. önálló műve: Kemstok Károly élete. Művészetnépszerűsítő könyve: Képekről munkásoknak. Novelláit a Város c. kötetében foglalta össze. Bálint György, 1906—1942. Költő, újságíró. Művei: Strófák (verskötet), Az idő rabságában (tanulmányok), Az állatok dicsérete (karcolatok). Utolsó műve: Veszély Ázsiában. Esszéi az újabb esszéirodalom kis mesterművei, egy harcos humanista fegyvertényei. Az ukrán fronton egy munkásszázadban teljesített szolgálatot, ahol a halálba hajszolták. Bálint Lajos, 1886—, író, műfordító. A Nemzeti Színház titkára és dramaturgja volt. Nagy sikert aratott Andai Ernővel írt színműve: Baskirceev Mária. Bánóczi Lászlóval együtt vezette az üldözött magyar zsidó színészek Goldmark-színpadát. Balimont, Konsztantin Dimitrievics, 1867—. or. író, birtokos nemesi családból származott. Sokat utazott külföldön, és anti-monarchikus verseket írt, melyek miatt 1905—1913 között nem is térhetett haza. A bolseviki forradalom idején emigrált. Pesszimista hangulatú versei nem annyira tartalmi mélységükkel, mint inkább formaművészetükkel, csiszoltságukkal, zeneiségükkel ragadnak meg. A szimbolista költői iskola egyik legjellegzetesebb képviselője. Művei: Összegyűjtött költeményei (1890), Északi ég alatt (1894), Csend (1898), Égő épületek (1900), Olyanok leszünk, mint a nap (1903), A szépség liturgiája (1905), Hol a házam? (1924). Balla Borisz, 1903—, író, diplomata, a Korunk Szava volt társszerkesztője, az Új Kor és a Vigyin egyik megalapítója. Az első magyar író, aki a kultúra teljében élők szövevényes lelki életét a katolikus misztikához való viszonyuk szemszögéből elemzi. Legsikerültebb regénye: A megsebzett Nicky növendék c. regénye, a serdülő kor lelki válságainak rajza. A Früegeni legenda c. regényének témája a házasságtörés. Tanulmánykötete: A lélek útja. Balla Ignác, 1893—. író és hírlapíró. Hosszabb itáliai tartózkodása rányomta bélyegét egész írói működésére. Eredeti költeményein az olasz föld ihletése, műfordításain az olasz irodalom szeretete és csodálata érzik. Hangulatos poétája a modern Budapestnek és a régi Budának. (A hét híd városa). Egyéb verseskötetei: Tűz; Dél; Tenger mormolása. Színműve: Az arezzoi varga. Elbeszélő művei: Kis emberek; Kámeák; Anonima levelei. Ifjúsági regényei: Edison; A Rothschildok; Víz fölött és víz alatt. Balla Miklós, 1874—1912. Költő. Egy-egy költeményével elnyerte a Kisfaludy Társaság Bulyovszky jutalmát és a M. T. Akadémia pályadíját. önállóan megjelent művei: Versek, Költemények, Tilalomfa, A tolvaj és egyéb költemények, dramolettje, Nagy idők tanúja, Ballada. Rövid epikus költemény, amely drámai tárgyal szaggatott, hézagos, sokszor párbeszédes formában ad elő, sok lírai elemmel vegyítve. (Arany: A walesi bárdok). Nálunk közszájon forog Greguss Ágost tömör meghatározása: a B. tragédia dalban elbeszélve (A B. ról). Tudnunk kell azonban, hogy ez a legtöbb B.-ra érvényes, de nem valamennyire. Nem minden B. tárgya megrendítő, van vidám B. is, pl. Arany, Pázmán lovag. Előadásmódja azonban mindig drámai. A B. a népköltészetből jut a műköltészetbe. A skót népB.-nak megjelenése kelti fel a költők érdeklődését. A magyar alföldi és székely népB.-k a népköltészet ritka szépségű kincsei, MüB.-költészetünk pedig, Arany Jánossal a csúcspontján, irodalmunk egyik legnagyobb értéke. Balogh Ármin 1859—. Irodalomtörténész, rabbiképző intézeti tanár. Bacon és Spi-