Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)

R - Roda Roda, Alexander - Rode, Helge - Rodenbach, Georges - Rodó, José Enrique - Rodriguez, de la Cámara - Rodziewicz, Maria - Rogers, Will - Roidis, Emmanuel - Rojas Zorilla - Róka regény - Rolland, Romain

le XIXe siècle; Giacomo Leopardi; Dante; Stendhal; Lamartine; Roda Roda, Alexander 1872— . Ném. író. Napilapokban meg­jelent groteszk karcolatai az első világháború előtt és alatt rendkívül népszerűek voltak. Alakjai főként a régi osztrák­magyar hadsereg kedélyes figurái, színhelyük is rende­sen valamelyik kis helyőrségi város­a volt monarchiában. Ismertebb kötetei: Der Schnaps, der Rauchtabak und die verfluchte Liebe, Schumm­ler, Bummler, Rossetummler és Die Panduren. A színpadon is voltak sikerei, elsősorban Der Feldherrnhügel c., több­ször felújított katonabohózatá­val, amelyet Carl Rösslerrel együtt írt. (Csákó és kalap címen magyar színpadon is adták.) Novelláiból ford. Be­nedek M. önéletrajza: Roda Rodas Roman. Rode, Helge, 1870—1937. Dán író. Első, vallásos szel­lemű könyve, az Erő, 1891. jelent meg. Maradandót drá­máival alkotott. Nevezeteseb­bek : Kongesöner (Király­fiak), Dansen gaar (Áll a tánc), Grev Bonde ag hans Has (Bonde gróf és lánya), írt verseket is: Hvide Blom­­ster (Fehér virágok), Ariel, Den stille Have (A csendes tenger). Regényei közül Az utazó és Itália a legismer­tebb. R. a modern dán drá­ma megalapítója. Színikriti­kái is kiválók. Rodenbach (rodenbák), Geor­ges, 1855­—1898. Belga re­gényíró és költő, a fr. szim­bolisták tanítványa. Regé­nyeiben is inkább lírikus, mint epikus. A legszebb a Bruges-la-morte; meséje alig van, a természet, a kultúra, az emberek misztikus egység­ben fonódnak össze, prózája gyakran lanos és közhelyes. Költeményeiben a természet­tel való rejtelmes összeolva­dás még jobban kifejeződik és vannak gyönyörű vers­szakai. Magyarul megjelent regénye: Le buis sacré (Keleti A.). Verskötetei: Villes mor­tes; Le Miroir du ciel; Le Foyer et les champs. Rodó, José Enrique, 1872— 1917. Uruguayi port. író. El mirador de Prospero és Moti­­vos de Proteo c. regényei for­radalmasító hatással voltak a délamerikai s azon keresztül a spanyol irodalomra. Rodriguez (rodrigosz), de la Cámara (v. del Padrón) Juan megh. 1450. Sp. trubadúr Sierro libre de amor c. vers­gyűjteménye első részében az udvari költészet hangján mintegy az önéletrajzát mond­ja el, a könyv második része pedig az olasz novellaírók modorában két szerelmes szív történetét adja elő. A Triunfo de las donas a nők erényeit dicséri. Irt népies tárgyú és modorú verseket is és ezzel a románcköltészet kezdemé­nyezőjének tekinthető. Rodziewicz, Maria, 1863—. Lengy. Regényeiben a munka kötelességéről, a kitartásról, a föld hűségéről ír nagy lel­kesedéssel. Igen termékeny író, stílusa könnyű, bár té­máit sokszor ismétli. Vallásos lelkesedés sugárzik műveiből. A katolikus világnézetű len­gyel írók egyike. Legjobb re­génye Dewartis (Tomcsányi János), a nemzeti érzés apo­­teózisa. Erdei emberek nyara című regénye érdekes cserkésztörténet. Leánytípusai frissek és bájosak. Az erdő mélyét kitűnően érzi és érzé­kelteti. Tomcsányi János for­dította le Anima vilis (A nyo­morult), Fekete kenyér, Len­gyel sors, Szerelemből című műveit. Rogers, Will (William Penn Adair) 1879—1935. Am. hu­morista, színész, artista. Is­mertebb művei: What We Laugh At; Illiterate Digest; W. R.’ s Political Follies (1929). Roidis, Emmanuel, 1835— 1904. Újgörög prózaíró. Syra szigetén született, Athénben halt meg. Hosszú időn keresz­tül volt az athéni Nemzeti Könyvtár igazgatója. Eredeti szépirodalmi műve kevés van, inkább mint fordító s főként mint kritikus jelentős. A nép­nyelv híve, s az archaizáló katharevusa irodalmi termé­keit értékteleneknek tartja, mert elválasztják az irodalmat az élettől. A régi költőik közül csak Vilarast és Solomost, kortársai közül pedig Valao­­ritist és Paraschost ismeri el. Nyelvészeti és kritikai tanul­mányai két kötetben jelentek meg: Vegyesek és Bálványok. Johanna pápa c. regénye miatt az athéni szent zsinat egyházi átokkal sújtotta. Rojas, Fernando, sp. író. Életrajzi adatai ismeretlenek. Ő adta ki és minden valószí­nűség szerint teljes egészében ő is írta a spanyol irodalom egyik legjelentősebb művét, a Celestina-t, amely először 1499. jelent meg. Rojas Zorilla (Juhász szomilja), Francisco de, 1607—1661. Sp. drámaíró, Calderón követője. Los bandos de Verona, Los áspides de Cleopatra és Del rey abajo ninguno c. drámái a legkitűnőbb spanyol szín­padi művek közé tartoznak, bár tárgyuk éppenséggel nem eredeti. Róka regény (Roman de re­­nard). A XII. századból szár­mazik a R. legnagyobb része, de olyan nagy a népszerűsége, hogy a XII. században még néhány történet születik hoz­zá. Állatnevek mögé bújtatott összefüggés nélküli történetek gyűjteménye, nyolc szótagos rímes versekben. Csak néhány regényszerző neve ismeretes. A fennálló társadalmi viszo­nyokra utalnak benne, főleg a későbben keletkezett részek­ben, a papság, királyság, ne­messég és különösen a szer­zetesek csípős szatírája. Rolland (rollan), Romain 1866—1944. Francia író. Az École Normale né­

Next