Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
T - Tarlé, Jevgenij - Társadalmi Szemle - Tartufari, Clarice - Tasso, Bernardo - Tasso, Torquato - Tassoni, Alessandro - Tatay Sándor - Tate, Allen - Tavastjerna, Karl August - Taylor, Bayard
Tarlé, Jevgenij, 1886—. Orosz regényíró. Nagyszerű tájrajzzal és jellemzéssel írt regényeket. Ezek közül a legismertebb a magyar nyelven is megjelent 1812. c. történelmi regény, amely Napoleon oroszországi hadjáratát festi meglepő realizmussal. Társadalmi Szemle. Társadalomtudományi folyóirat. 1931 —1933. (I—III. évf.) Szerkesztették: Madzsar József és Sándor Pál, Budapesten. A két világháború között az egyetlen Magyarországon megjelenő kommunista szociológiai szemle. Megjelent (betiltásáig) havonta. 1946. újra megindult Fogarasi Béla szerkesztésében. Tartufari, Clarice 1868—1933. Ol. írónő. Eleinte színházzal próbálkozott, de sikertelenül. Regényei komoly erkölcsi célzatukkal, erős szerkezetükkel és realisztikus ábrázolásaikkal figyelmet érdemelnek. Érdekes az Eterne leggi c. történeti regénye, melyben egy család három nemzedékének történetét meséli el. Tasso, Bernardo 1493—1569. Ol. költő. Több olasz fejedelem udvarában állt szolgálatban. Feleségének korai halála felett érzett fájdalmát őszinte érzésről tanúskodó versekben fejezte ki. Kisebb művei levelei, költeményei. Ezeken kívül két hosszabb epikus művet írt: Amadigi, Floridante, melyek közül az első ismertebb. Ennek anyagát Giov. Boccaccio, Boiardo és Ariosto műveiből, valamint spanyol forrásból meríti. Tasso, Torquato 1544—1595. Ol. epikus költő. Bernardo T. fia. Sorrentóban született, de hamar el kellett hagynia a nápolyi királyságot és apjával az urbinói udvarban élt. Majd Padovában folytatta tanulmányait. Már 18 éves korában lovagi eposzt írt Rinaldo címen, melyet Luigi d’Este bíborosnak ajánlott. Ez magával viszi Tassót Franciaországba, onnan visszatérve II. Alfonz ferrarai udvarába kerül. Itt írja Aminta című pásztorjátékát (Csokonai Vitéz Mihály). Ferrarában mutatkoznak betegségének első jelei: kedélybeteg, kétkedés, üldözési mánia gyötrik. Ennek kitörései az okai bebörtönzésének. Rómába megy, de a herceg kegyelme újra Ferrarába szólítja, ott azonban újabb bebörtönzésre szolgáltat okot. Mantova hercegénél talál menedéket, Torrismondo c. tragédiáját neki ajánlja. A római Sant’ Onofrio kolostorban fejezi be életét, mielőtt költői babérral megkoszorúzták volna. Főműve a Gerusalemme liberata (Magyar fordítói: Kisfaludy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Radó Antal, Sárközi György stb.; teljes ford. Tanárky János Bálint Gyula, Jánosi Gusztáv) mely az első keresztes hadjárat keretébe foglalt keresztény hősi eposz. Mint eposz nem hibátlan, de gyönyörű lírai részletekben bővelkedik. A vallás és aristotelizmus szempontjaiból kritizálták művét, ami hozzájárult betegségének súlyosbodásához. Művét átdolgozta és újra kiadta Gerusalemme Conquistata címmel, mely azonban elmarad a Liberata mögött. Kisebb költeményeiből ford. Zoltán Vilmos. Tassoni, Alessandro 1565— 1635. Ol. költő és prózaíró. Ferrarában végezte tanulmányait, majd Ascanio Colonna és később Maurizio di Savoya bíbornok szolgálatába szegődött. Midőn ez utóbbival öszszekülönbözött, a magánéletbe vonult vissza. Végül a modenai udvarnál volt és ott is halt meg. Gyűlölte a spanyolokat; ellenük írt filippikái az olasz nemzeti érzés megnyilatkozásai. Főműve a La secchia rapita (részletek magyarul Fogarasi Miklós fordításában), nagy heroiko-komikus eposz, mely korában az újdonság erejével hatott, mert ez a műfaj az olasz irodalomban még hiányzott. Ebben kortársait figurázza ki, bár más név alatt és sokkal korábbi cselekmény keretébe helyezve. Külföldön is sokan utánozták. Tatay Sándor, 1910—. Népi író. Végiggyalogolta Európát. A falu életének jószemű fotográfusa. Munkái: Az eke (regény), Jelek a porban (elbeszélések), Zápor (regény), Csipke (elbeszélések), Húshagyókedd (regény), Tale, Allen (John Orley Allen), 1899—. Am. költő, eszszéíró a Fugitive Irod. magazin alapítója. Verses kötetei: Mr. Pope and other Poems; Three Poems; The Mediterranean and other Poems. Eszszéi: Reason in Madness. Tavastjerna, Karl August, 1860—1898. A legkiválóbb realista író a finnországi svédek közül. Költeményekkel kezdte írói pályáját (Reggeli szél), majd regényeket ír kora polgári társadalmáról. Zord idők című regénye az 1867.-i éhínség szörnyűségeit rajzolja meg megrázó hitelességgel. Byron stílusában írt Laureatus című 13 énekes lírai eposzában Kivi tragikus sorsát énekli meg, de saját életének kudarcaira is bőven találunk benne marón ironikus hangú utalásokat. Taylor, (téler) Bayard 1825— 1878. Am. Quaker család sarja. Nyomdász, majd újságíró. Nagy nyelvtudásra tett szert. Beutazta Európát, majd az egész világot. Utazásairól cikkekben számolt be (Views Afoot; El Dorado; Journey to Central Africa; The Land of the Saracen; A Visit to India, China, and Japan; Travels in Greece and Russia. Mint költő is alkotott figyelemreméltót. Mintaképei Byron, Shelley, Goethe (ennek Faust-