Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
T - Töpfer, Karl Friedrich Gustav - Török Gyula - Török Sándor - Törökné Kovács Hermin - Török Sophie (Tanner Ilona) - Trager Ernő - Tragédia - Tragikum
- 553 -Tragikum a magyar népdráma legjava alkotásai közé tartozik. Élete utolsó éveiben a háborús parasztéletet megrendítő pesszimizmussal ábrázolta. Főbb kötetei: Jegenyéik alatt, Vízenjárók és kétkezi munkások, Napos tájak, Ne engedjük a madarat, Népek az ország használatában. Gerendás szobákból, Homokos világ, Halber Förgeteg János, stb. Első kötetének ez volt a jellemző címe: Szegedi parasztok és egyéb urak. Töpfer, Karl Friedrich Gustav, 1782—1871. Ném. színész, színműíró és dramaturg. Irt elbeszéléseiket és visszaemlékezéseket is, de főképp néhány színdarabja és nagyszámú ügyes vígjátéka tette ismertté nevét; ezek: Schein und Sein. Die Einfalt vom Lande, Pagenstückchen, Strauss und Lanner, Tagesbefehl, Des Königs Befehl, Rosenmüller und Finke. Török Gyula 1888—1918. Élete utolsó évében hirtelen elérte a közönségsikert és a kritika megbecsülését. A porban c. kétkötetes regényében egy tépelődő, cselekedetre és alkotásra képtelen dzsentri-ivadék sorsát rajzolja. Hősét lehúzza a porba a vidéki kicsinyesség, magas igényeit nem tudja szolgálni és érvényesíteni. Ugyanilyen nagy sikert ért el másik regénye, A zöldköves gyűrű. Két elbeszéléskötete: Fehér virág, A halszemű három fia. Sikerét az első világháború olvasási kedvének köszönheti. Egyéniségének és művének legjobb összefoglalása Harsányi Zsolt tanulmánya (Nyugat 1925 és A porban új kiad. előszavai: Török Sándor, 1904—. A huszas évek végén Erdélyből került Budapestre. Az idegen város c. regényével tűnt fel. A könyv egy kallódó székely diák története Budapesten, főként a zsidó nagypolgárság eleven szatírával szemléltetett körében. Valaki kopog c. regénye (egy tizenkét lakáson át vándorló albérlő megfigyelései) budapesti környezetrajzával kiváló. Örök vasárnapok c. lírai életrajzregénye a román megszállás első éveinek hátterében egy kisdiák életeinek bensőségesen finom ábrázolása. Nevezetesebb munkái az említetteken kívül: Bankett a Kék Szarvasban, Szegény embert még az ág is húzza. Bizalmas vallomások, Különös éjszaka, Tolvajok. Éles szemű, realista megfigyelő, az emberi sors apró és nagy tragédiáit keserű kiábrándulással tekinti. Nyelve szeszélyes futamaival, különös kitérőivel, csapongó lázasságával a mai élőbeszéd tükre. Az idegen város, Április, A komédiás c. színművei a budapesti Nemzeti Színházban kerültek színre. A különös éjszaka a Belvárosiban (1945.) A felszabadulás után megjelent kötete: A szemtanú naplója. Kedvelt gyermekkönyve: Gilikoti. Törökné Kovács Hennin 1882—. Katolikus írónő. Ifj. könyvei (Az üveghatár stb.) kedveltek. Török Sophie (Tanner Ilona). Költőnő, Babits M. felesége. A tépelődő, állandó vívódásokban élő nő hangulatát írja meg hatalmas lélekzetű szabad verseiben. Művei: Asszony a karosszékben, Örömre születtél, Érted és helyetted (versek), Nem vagy az igazi! (az örökbefogadó és örökbefogadott problémája), Hintz tanársegéd úr (regények). Traeger Ernő 1888—: Költő, min. tisztviselő. Verses kötete: Zsoltárok könyve. Tragédia vagy szomorújáték: drámai műfaj; hősének nagyszerű, de feltétlenül bukással végződő küzdelmét adja elő. A drámai műfajok általában összeütközést, bonyodalmat és kibontakozást adnak elő, a T. azonban a legmagasabbrendű: itt az egyéni nagyság áll szemben a külső és esetleg belső kényszerűségekkel. A hős jelleme és helyzete, valamint az összeütközés természete olyan, hogy megalkuvás, kiegyezés lehetetlen, a hős ellene szegül a nála sokkal hatalmasabb erőnek és az legyőzi. Ennek a vereségnek külső megnyilvánulása legtöbbször az erőszakos halál. A szenvedélyek állandó hullámzását a nyelv pátosza fejezi ki. A T. kisiklás nélküli, kérlelhetetlen biztos haladása a katasztrófa felé szakadatlan feszültségben tartja a néző lelkét. A görög T. a dionysosi szertartásokból fejlődött ki. Csúcspontját Aischylos, Sophokles és Euripides műveiben éri el. Itt nagyon tömörített cselekményben az emberi sors egy végzetes rendelése a T. A hős az istenekkel mérkőzik és az istenek bosszúja vagy büntetése okozza bukását. Shakespeare T.-iban a külvilág, a társadalmi környezet támad a rendkívül bonyolult jellemű hősre. A francia XVII. sz.-i T. (Corneille, Racine) a hős jelleméből vezeti le a tragikus összeütközés szükségszerűségét. A modern T.-ban (Hebbel, Ibsen) a szabad akarat jelentősége megint csökken, mert szerintük az ember veleszületett adottságok áldozata. A magyar T. Katona József: Bánk bánjában teljesedik ki. A tragikus hős vétke arányban van lelke nagyságával és bukása teljes. Tragikum: bonyolult érzelem, amely megrázó élmény nyomán támad s a szellemi értékek pusztulásának láttára fogja el az embert. Csak akkor teljes, ha azt szemlélteti, hogy az emberi nagyságnak, kiválóságnak szenvedés és pusztulás a sorsa, mert ha már emberi, akkor a nála erősebb ellenséges erők győznek. A tragikus hős összeütközésbe kerülhet önmagával, mint pl. Bánk bán, vagy a külvilággal, isteni vagy emberi törvényekkel. A tragikus