Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)

Z - Zescsenko, Michail - Zöldi Márton - Zrinyi Miklós - Zrinyi Péter - Zsehokke, Heinrich - Zuboly - Zucca, Giuseppe - Zuccoli, Luciano - Zuckmayer, Carl

Zosesenko 004 — Zuckmayer­ lentek meg. Don Juan Tenorio­­ja a spanyol színpadok állan­dó műsordarabja s a sp. nem­zeti drámaírás egyik ki­magasló, reprezentatív alko­tása. Kevésbé sikerült a sze­rencsétlen Miksa császár bu­kását megrajzoló El drama de un alma, nevezetes azon­ban a népies és mégis szár­nyaló Bi zapatero y el rey­o drámája. Zescsenko, Mihhail pv. 1895­. Ifjúkorában önként jelentke­zik frontszolgálatra, megse­besül, gázmérgezést kap. 1918. a Vörös Hadseregbe lép, 1919. leszerel. Számos humorisztikus és szatirikus elbeszélés, karcolat szerzője, amelyek közül napilapokban magyarul is sok megjelent. Elb. kötetei: Szm­ebojub­ov Nazar­­ljics úr elbeszélései; Boldog élet; Vidám Kaland; Az asszony, aki nem tud ol­vasni. Magy. megjel. Teter­­kin és a többiek. Zöldi Márton 1854—1919. Színész, író, színműíró. Ter­mékeny humorista. Kedvel­tek voltak törvényszéki kar­­colatai. Művei: Thália pon­gyolában; Színészhistóriák; Bűnös emberek; Bohemia stb. (karcolatok és novellák); A nagy bonvivant (regény); Nana leánya (színmű); A pópa (népszínmű). Zrínyi Miklós gróf 1620— 1664. Protestáns családból származik, atyja tér át a ka­tolikus hitre. Korán árvaságra jut, neveltetését Pázmány Pé­ter irányítja. Tanulmányait jezsuita gimnáziumokban végzi. Olaszországi utazása­­ után mint vagyonos, előkelő főúr, részt vesz a politikai életben. A török elleni hábo­rúkban kitünteti magát, hor­­vát bán lesz. A bécsi udvar azonban kevéssé támogatja a török elleni harcában. A vasvári béke után Z. látja, hogy a nemzet csupán ön­erejéből szabadíthatja fel ma­gát a török uralom alól és el­indítja a rendi mozgalmat, amely Wesselényi-összeeskü­­vés néven válik ismeretessé. De még ugyanebben az évben vadászaton egy vadkan ha­lálra sebzi. Fontosabb művei: Szigeti veszedelem (eposz), idillek (Violához, A vadász és Echo, A vadász), a fia ha­lálát sirató Elegia, és vallá­sos himnusza: A feszülethez. Prózai munkái közül kiemel­kedik A török áfium ellen való orvosság (politikai röp­­irat), Tábori kis trakta, Siral­mas panasz, Vitéz hadnagy (hadtudományi munkák). Epo­szában Vergilius és Tasso nyomdokain halad, de a klasz­­szikus és barokk mintaképe­ket önállóan használja fel. Jellemábrázoló ereje, szer­­kesztőkészsége jelentős költő­nek mutatja és darabos, ne­hézkes nyelve is néha rend­kívüli kifejező erejű. Politi­kai és hadtudományi munkái ma is időszerű szempontok­ból foglalkoznak a ma­gyar sorskérdésekkel. Z. mű­vét sem kora, sem a közvet­len utókor nem méltányolta. Tulajdonképpen Kazinczy és Kölcsey, majd Arany fedezte fel. Írói tekintélye az idők során mindegyre növekszik. Széchy Károly: Gróf Z. M., a költő. Zrínyi Péter 1621—1671. Hor­­vát bán, a szigetvári hős testvéröccse. A Wesselényi­­összeesküvés egyik részese és áldozata. Erős horvát nemzeti érzésű hazafi. Nemes lelkét Bécsújhelyen a bitófa alatt lehelte ki. Irodalmi jelentő­sége a költő Zrínyi halhatat­lan munkájának, a Szigeti ve­szedelemnek horvátra fordí­tásában van. Zschokke, Heinrich 1771—— 1848. Ném. 1793. megjelent Abellino, der grosse Bandit c. drámájával tűnik fel. Ro­mantikusként indul, később Svájcba költözése után hig­gadtabb hangú, Pestalozzit követő pedagógiai műveket írt. Stunden und Andacht c. folyóiratot indít, majd Gold­macherdorf c. tanítóregénye jelenik meg. Scott hatása alatt írt történeti regényei közül leghíresebbek: Alderich in Moos és Der Freihof von Aarau. Magy­ar tárgyú regé­nye: Stephan Báthory. Zuboly , Bányay Elemér Zucca, Giuseppe, 1887—. Olasz prózaíró. Újságíró, több napilap, folyóirat munkatársa, illetőleg kiadója. Novellákat, színműveket (Serpi, I ghiri­­bizzi degli spiriti), költemé­nyeket (La lucerna; Vincere, vincere, vincere), útirajzokat és egyéb hangulatos prózai műveket írt. Zuccoli, Luciano 1868—1929. 01. regényíró. Származásánál fogva arisztokrata. (Igazi ne­ve Luciano di Ingelheim). Konzervatív érzelmű a politi­kában és a művészetben. El­ső regényei a verizmus hatá­sát mutatják: Roberta, II de­signato. Majd az arisztokrati­kus társadalom életének áb­rázolója. (L’amore di Lore­­dana.) Kitűnő ismerője a gyermek lelkének: La freccia nel fianco, L’occhio del fan­­ciullo. 1923. a líbiai hadjá­ratban részt vesz és ott szer­zett benyomásait értékesíti Kis Telebi (Balla I.) című re­gényében. Zuckmayer, Carl 1896—. Osztr.-ném. író. Az expresszio­­nizmusból indult ki, majd a tájköltészethez közeledett, de művei többnyire társadalom­­bíráló jellegűek. Sikeres szín­műveket írt: Der fröhliche Weinberg (vígjáték), a sza­badszerelem mellett; Katha­rina Knie, (egy cirkusz-di­nasztia drámája, bemutatták a Nemzeti Színházban), Schin­derhannes, Der Hauptmann v. Köpenick (szatíra), Des Teu­fels General (1946), szerep­lői Hitler környezetének alakjai, Németország lealacso­­nyodásának drámája. Verses kötete: Der Baum. Ameriká­ban megjel. önéletrajzi írása: The Second Wind. 1939 óta mint farmer Amerikában él.

Next