Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
K - Kollár, Janko - Kollontay, Alexandra - Koloszvári Grandpierre Emil - Komáromi János - Komikum - Komját Aladár - Komjáthy Aladár - Komjáthy Jenő
Kollár —289 Komjáthy XVIII. sz. második felében jelenik meg az orosz irodalomban a vidéki élet tárgyköre Puskin és társai költészetében. K. nem szépítette és nem eszményítette költőivé ezt az életet. Legnevezetesebb verseskötete: [Elmélkedések. Egyéb verseskötetei: Aratás; Szántóvetők éneke; A szántóvető; A szerelem időszaka. Költeményeiben sok a hamisítatlan népi íz és zamat. Kollár, Jankó 1793—1852. Szlov. író, evangélikus lelkész volt Pesten, ahol megalakította az önálló szlovák evangélikus egyházat és erősen öntudatos szláv politikát folytatott. Egyesek az illyr mozgalmat is az ő munkájának tulajdonítják. Nemzeti önérzetét Weimarban és általában a herderi Németországban erősítette. A népköltészet lelkes gyűjtője és kiadója volt. A népművészet értékelését Herdertől és az európai romantika szellemétől tanulta. Hazafias és szellemi lírája a klasszicizmus, renaissance és romantika nagy költőin nevelődött. Első kötetében (Költemények) 86 szonettet, néhány elégiát, epigrammát mutatott be. Ezekben nemcsak Petrarca költészete, hanem Laurája is szuggesztív visszhangra talált. E kötetnek külföldön is nagy sikere volt, úgyhogy állandóan kiegészítette. Ezekből alakult ki a Slávy dcera (Slava lánya) c. epiko-lírai nagy műve. A tudománnyal és kritikával is foglalkozott. Végül a bécsi egyetemen a szláv archaeológia tanszékét kapta meg. Igen értékes munkája az: Olaszországi útleírások; feltűnést keltett a maga korában a Sollen wir Magyaren werden? című röpirata (1833). Kollontay, Alexandra, 1872—. Orosz írónő, diplomata. Már fiatal korában részt vett az 1905. forradalomban. Híres Hungária Irodalmi Lexikon 19 könyvét a szovjetszerelemről sok európai nyelvre lefordították. (Magyarul, kivonatos kiadásban A szerelem útjai c. jelent meg Marosvásárhelyen). Jelenleg mexikói követ. Kolluthos, Kr. u. V—VI. szbeli egyiptomi görög költő. Értékes egyetlen kis eposza, amely a trójai mondakörből veszi tárgyát: Helena elrablása. Kolozsvári Grandpierre Emil, 1907—. A Rádió osztályvezetője, a Petőfi Társaság tagja. Erdélyben megjelent ifjúkori regénye (A rosta) az apáik és fiúk ellentétét a realista regényírás módszereivel mutatta be. Írói fejlődésének fontos állomása, egyben legkiemelkedőbb műve Dr. Csibráky szerelmei c. regénye. Ebben egy patológikusan túlfejlett emlékezőtehetség, s épp ezért az életre és az értelmi fejlődésre teljesen alkalmatlan ember kallódását belülről átélt iróniával jeleníti meg. Többi regénye (A nagy ember, Alvajáróik, A sárgavirágos leány, Tegnap) szintén újszerű törekvésekről tesz tanúságot. Nagy feltűnést keltett kortörténeti szatírája: Lófő és kora (1946). A tőzsdelovag c. Balzac nyomán írt színművét 1947. mutatta be a Pesti Színház. Komáromi János 1890— 1937. Újságíró, író Népszerűek voltak diákköri és háborús visszaemlékezései, kuruckorban játszódó történelmi regényei. Ismertebb művei: Pataki diákok; Hé kozákok; Régi ház az országútnál; Zúg a fenyves; Cs. és kir. szép napok; Esze Tamás, a mezítlábasok ezredese; Ordasok; Zágon felé; A régi szerető. Könnyed hangú, zamatos magyarságú elbeszélő. Komikum az írásműnek az a művészi eleme, ami vidám érzelmeket kelt bennünk és nevetésre ingerel. Komikusnak általában azt tartjuk, ami a megszokottól, az általánostól erősen különbözik és váratlanul ér, ami az előzményekből nem folyik önként és természetesen, vagy azokkal ellentétben van, vagy a körülményekkel nem illik össze (hacsak nem kelt bennünk félelmet vagy szánalmat). Az irodalomban különbséget teszünk jellem- és helyzet-K. között. A jellem-K.-ot vagy a külső megjelenés hordozza (öltözködés, mozdulatok, beszédmodor), vagy magának a jellemnek az észszerűtől, a szokásostól eltérő tulajdonságai (ha egyébként ártalmatlanok). E kettő sokszor együttjár és egymásból következik. A helyzet K. félreértésekből és tévedésekből származik. A komikus jelenség, ha fájó érzést (aggodalmat, félelmet, sajnálatot) is kelt, már tragikomikus. Komját Aladár, 19327—1936. Költő, újságíró. A Kassák Lajos vezette Ma-csoporttal indult. A forradalmak után Bécsbe emigrált, Berlinben hosszabb, Moszkvában rövid ideig élt, majd Párisba költözött; versei ott az Aragon és Nisan szerk. Commune folyóiratban jelentek meg. Párisban adták ki összegyűjtött verseit, Mindent akarunk (1938) címen. Komjáthy Aladár, 1896—. Költő. Miniszteri tanácsos. Lírai képzeletét az örök kérdések izgatják, amelyeknek éppen titokvolta érdekli. Bölcseleti lírája sokban rokon Komjáthy Jenőével. Olykor más hangok is megszólalnak lantján s az ifjúság, a szerelem, a családi érzés, a népi hovatartozás érzete is kifejezésre jut verseiben. Művei: A végtelen felé, Szavak lánca, Csodák és kínok (versek); Furcsa lány (elbeszélés). Komjáthy Jenő 1858—1895. Polgári iskolai tanár. Az Arany utáni költőnemzedékben azok közé tartozik, akiket Schopenhauer és Niet-