Lányi Viktor (szerk.): Hungária zenei lexikon (Budapest, 1945)
A-Z - S
Sinding pies irányának igen sikerült képviselői, közülük számos terjedt el a nép között is. SINDING, CHRISTIAN 1856—1941 világhírű norvég zeneszerző. Németországban, egy ideig Amerikában, majd Oslóban működött. Melódikus, lendületes, patetikus hangú műveiben a norvég népzene hangulata is érződik. Főbb kompozíciói: 3 szimfónia, 5 opera, zong.- és hegedűverseny, kamarazene, hegedűszonáták és szvittek, zong.-művek, dalok. Nagyon elterjedt darabja: Frühlingsrauschen. SINIGAGLIA, LEO 1808— turini zeneszerző, Dvorák és Mandyczewski tanítványa. Műveiben gyakran használ fel piemonti népdalokat (híresebbek: hegedűverseny, piemonti táncok, és szvit. kamarazeneművek) . SIPOSS ANTAL 1839—1923 zongoraművész (Them és Liszt tanítványa) zongoratanár és zeneszerző, az Orsz. m. Dalosegyesület egyik megalapítója a magyar zenei életnek egyik kiválósága volt hosszú évtizedeken át. SIRÓ GYÖRGY 1891— zeneszerző és zenei író, az Újság zenekritikusa. SIROLA, BOZIDAR 1889— horvát zeneszerző és folklorista szakíró. Nagysikerű oratóriumán, a Cyrill és Methodon kívül operát, szimfonikus műveket, kamarazenét, kórusokat és dalokat írt. SITT, HANS 1850—1922 cseh születésű német zeneszerző és hegedűpedagógus, a lipcsei Bach egyesület karnagya volt. Hegedűkompozíciókat, kamarazeneműveket, versenyműveket, szimfonikus- és kórus-kompozíciókat írt. SITTARD, ALFRED 1878—1942 német orgonista és zeneszerző Drezdában, majd Hamburgban templomi orgonista és az ottani énekkar megalapítója. Orgona- és énekkari művek szerzője. SIXTINI ÉNEKKAR, a római pápai kórus (schola cantorum). Állítólag I. Gergely (megh. 604.) alapítása. Virágkora a 15. sz., amikor az avignoni száműzetésből visszatérő pápa magával hozta ottani énekkarát. X. Pius 1905. újjászervezte s azóta a legmagasabb művészi fokon ápolja a klasszikus egyházi énekhagyományt. 671 072 Sixtini