Ismerettár, a magyar nép számára, 1. kötet. A - Beszterczebánya (Pest, 1858)
A - Alma, almafa
193 Alma Alma 194 hadsággal nem rendelkezhetett. Allodificálni tehát annyit jelent, mint valamely birtokot a hűbéri , vagy úrbéri kötelékből kivenni, s szabad, független birtokká tenni. Alma, Almafa, (Pyrus malus), igen ismeretes, elterjedt gyümölcs, az almárok (pomaeeák) rózsaszín virágú családjába tartozik, de leginkább a szélszerü nemesítés által lesz oly becses gyümölcsösé, mely az emberi ing élvezeteit szaporítja, s némely vidéknek jelentékeny kereset-forrásul is szolgál. A vad alma, mérsékleti égövünk alatt, mint törpe és s fanyar gyümölcsü erdei fa, mindenütt található, s ezen szegény anyától származnak, s nemesítés által, mindazon becses almafajok, melyeket most ismerünk. Vannak 20—30 lábnyi magas törzsek, s törpék, melyek bokrosan nőnek. A nemesebb fajtákat magból nevelt csemetékbe vagy egésséges vadonezokba oltás, szemzés, párosítás által nyerjük. A ya- i donezok erősebb törzset adnak. Az almák jósága azonban nem csak a fanemesítéstől, czélszerű trágyázástól, metszéstől, tisz■ togatástól sat. függ, hanem attól is, hogy az almák kellő I időben s vigyázattal szedessenek • le, érett állapotban, száraz napokon, s gondosan rakassanak el száraz helyre. A jó fajta alma, minden gyümölcs nemek közt legegésségesb, s egyike a legizebbeknek , melyet frisen, aszalva, főzve, sütve, s tésztás ételekben igen jól használhatni. Bor is készül belőle, melyre azonban szőlőben gazdag hazánk nem szorul , úgy szinte pálinka és eczet. A húsában levő almasavany orvosi czélokra használtatik. A nemes alma igen sokféle. Fő osztályai : a szegletes vagy bordásalmák (Kantapfel); ide tartoznak a calvilek, a csörgő almák, s aranykák; — a csúcsos, hoszszúkás, és gömbölyű s lapos rózsa-almák, a rambour-almák, a remettek (királykák), melyek ismét egyszínüek , pirosak, szürkék s aranyszínüek ; a lapos és csúcsos csúccos-almák ; végre a hosszúkás, hengeralakú, lapos és gömbölyű csúcsos-almák. Ez utóbbiakat nem annyira a gyümölcsök finomsága , mint a fák tartóssága s termékenysége és azon nemkényes természetük ajánlja, hogy soványabb földben is jól tenyésznek. Legnemesebbek a calvilek, aranykák, királykák, s rózsaalmák, de ezek már kényesebbek, s kevesbet termenek; a bordás almák közt különösen : a dantzigi, Corten téli édes almája, a piros és fehér téli calvil; a hócalvil; a berlini kosorrú ; Jersey királyalma; angolhoni sárgaaranyka; a herczegnő almája; — a rózsaalmák közt : a Schleswig r eperalma, fehér rozmarinarina, a revali körte alakú; — a rambourok közt : Herbert rambourja, a lüttichi, Kirke hason- 7 Jeni.Tar. I. -