Ismerettár, a magyar nép számára, 3. kötet. Cholula - Drezda (Pest, 1860)

C - Csoma, Kőrösi Sándor

285 Csorna Csorna 286 tüdósorvadásba esett, s édes­anyja karjai közt húnyt el élte 32-ik évében , 1805. január 20-án. Sirját a debreczeni te­metőben egy öntött vasemlék jelöli, mellszobrát Ferenczynk ívészítette Rómában, arczképét pedig John metszette. — Cs. majd minden dala muzsikára áttéve, közajkon forgott sok ideig az ifjúság s a nép aj­kain. Életét s némely még ad­dig ki nem adott munkáit elő­ször Domby Márton adta ki Pest 1817-ben. Azután Márton József, bécsi magyar nyelvtanár eszközlötte azoknak két rend­beli diszes kiadását Bécsben 1813 és 1816-ban. A 3-ik kia­dás Kassán 1830-ban, a 4-dik pedig Lipcsében jelent meg 1842-ben. De legteljesebb az 5-ik, melyet számos kiadatla­nokkal bővítve, jegyzetekkel világositva, életrajzi bevezetés­sel, s a költő arczképével disze­­sitve, Toldy Ferencz adott ki Pesten 1843 —1840. Csorna (Körösi Sándor). Hires magyar utazó s m. akad. levelező tag. Született Er­délyben a székelyföldön; né­melyek szerint Kőrösön, má­sok szerint Egerpatakon. 1799. NI. Enyedre menvén tanulni, kenyerét mint iskolai szolga kérése. 1815. Göttingába ment, s két évet a nyelv- és törté­nelmi tanulmányoknak szen­telvén , előkészité magát azon nagy útra, melyet a magya­rok eredeti lakhelyének kinyo­mozása végett Asiában tenni szándékozott. És csakugyan meg is indult 1819-ben, midőn előbb Zágrábban néhány hó­napot a szláv nyelv megtanu­lására fordított; innen Oláh-, Bolgárországon, Rumelian s Alexandrián át Palestinába, azután pedig részint gyalog, részint karavánokkal Tehe­ránba érkezett. Itt és későbbi utazásaiban az angol főconsul és Moorcroft angol útitársa se­gítették. 1822. nyarán már a china-ladaki királyság egyik városában, Leh-ben állapodott meg. Itt egy láma (Sangs-Ry­­gas) volt a tibeti tanulmányok­­­­ban segítője. 1827-ben a Hi­malaya hegység egyik zárdá­jában látjuk őt tudományos munkáival elfoglalva. Hire csakhamar egész Keletindiában s Angliában elterjedvén, 1830- ban a londoni ásiai társaság tagjává neveztetett. 1831-ben a sanszkrit nyelv megtanulása végett Calcuttába ment, s itt a bengal ásiai társaság könyv­tárnokul, 1833-ban pedig itthon némi csekély pénzsegélygyűj­­tés mellett a magyar tud. aka­démia tagjául választatott. 1834-ben megjelent tőle ,,a ti­beti nyelvtan angol értelmezés­sel" és a tibeti angol szótár“. Ezen munkáiból néhány pél­dányt hazai huszonöt könyvtá­rainknak, az úti segélyezésére itthon gyűjtött pénzből pedig 200 aranyat a magyar akadé­miának küldött. Világhírűvé lett hazánkfiáról számos közlé­sek jelentek meg, kivált az an-

Next