Ismerettár, a magyar nép számára, 4. kötet. Drina - Feretrius (Pest, 1861)

E - Érzékiség - Érzelem - Erzerum - Érzőke - Erzsébet

419 Erzsébet Erzsébet 420 r­zse. Később, midőn Lajos len­gyel királylyá választatván, megkoronáztatása végett any­jával Krakóba ment, visszatér­tekor erre bizta az országot, azt gondolván, hogy lengyel fejedelemnő létére kedves lesz népe előtt, de nem úgy lett, a lengyelek föllázadtak az asz­­szonykormány ellen, mire La­jos maga ment oda, s bölcs in­tézkedései, s anyja visszakül­dése által kibékité a népet, Erzs. meghalt Budán 1380-ban. 8) Erzs. Nagy Lajos kirá­lyunk neje, Kotromanovics Ist­ván , bosnyákországi bán leá­nya, korában a magyar biroda­lom legszebb hölgye. Megeskü­dött királyunkkal 1353-ban, kitől három leányt szült : Ka­talint, Máriát és Hedviget. Férje halála után ő kormá­nyozta az országot Mária leánya nevében, de szerencsétlenül, mert a lengyelek túladván Má­rián s férjén, az önkényesen uralkodó Zsigmondon, Hedvi­get választották királynéul, s ezt Jagelló litván fejedelemmel összeházasítván, tettleg elsza­kadtak a magyar koronától. Majd azután a Nápolyból kirá­lyul meghitt Kis Károly mel­lett Horvátországban kitört lá­zadás elfojtására fordította gondjait, és midőn minden el­lenzései daczára Károly mégis magyar királylyá megkoronáz­tatott, Erzsébet őt Forgách Balás által a budai kir. várpa­lotában agyon vereté, de azu­tán, a mint a folyvást tartó horvát lázadás lecsillapítása vé­gett e tartományba ment vol­na, leányával, Máriával együtt elfogatott, Novigrád várába záratott, s midőn a velenczeiek a királynék kiadatását a vár ostromlásával is sürgetnék, a horvát pártvezér, Palisna , Er­zsébetet megfojtatván, a vár falairól az ostromlókra ledo­batta, 1387.januárban. 9) Erzs. Zsigmond királyunk második nejétől, Cilley Borbá­lától született leánya, Albert császár s magyar király fele­sége, ki mint leány követte édes anyját 1419-ben a nagy­váradi fogságba, hová ezt kicsa­pongásai miatt a király bezá­ratta , s mindenféle nélkülözé­sekkel sanyargatta. — 1421. Albert osztrák herczeggel lé­pett házasságra. Férjének mint magyar királynak 1439-ben történt halála után pártokra szakadván az ország rendet az új királyválasztás fölött, a jobb érzelmű hazafiak javaslatára az 1440-ki budai országgyűlés azt végezte, hogy az özvegy király­nét Ulászló, az ifjú lengyel ki­rály vegye nőül, s közösen kor­mányozzanak. Erzsébet előbb nehézkes állapotával mentege­­ti magát, végre beleegyezett oly föltét alatt, hogy ha idő­közben fia születnék, az Ulász­lóhoz küldött követek vissza­hivassanak. És csakugyan alig utaztak el a követek, Erzsébet László fiát szülő, de már késő volt az Ulászlóval megkezdett alkudozásokat félbeszakítani.

Next