Ismerettár, a magyar nép számára, 6. kötet. Hermann - Magyar korona (Pest, 1862)

K - Köteles Sámuel - Köthen - Kotopaxi - Koty-ledon - Kotzebue

465 köteles Kotzebue 466 két alkottak, melyeknek segít- 1 könnyűszerrel a föld­­szinre felhozatik. A Neu Cast­le­­ bánya 40,000 embernek ad keresetet, s a tengerfenék alatt félmérföldnyire halad. A brid­­gewateri csatorna, mely egye­dül a kőszén könnyebb szállit­­hatása végett ásatott, s 2 óra hosszat halad a föld alatt, az újabb idők egyik legművészi­­ebb - nagyszerűbb műve. A kőszén a fánál nagyobb mele­get ad (100 font felér 230 font fával), ennélfogva hasz­náltaik fűtésre , világításra különösen az olvasztókban, hu­takban, gyárakban, vasutak s gőzösökön stb. Lepárlás által olaj származik belőle. Egy fa­jából (a szurokkőszénből) ké­szül a világító gáz.. . Angliát a kőszén tette a műipar király­nőjévé. Hazánkban ismeretes kőszéntelepek a következők : a nyugati határ Sopron megyé­­ben, a Muraköz, Esztergom tája a Duna két partján, Pécs vidéke, a Turócz forrása körül, a Garan mente, Diósgyőr tája, Mehádia s Erdély. Mivelés alatt a bánátiak, baranyaiak, sopronyiak sesztergomiak van­nak. Köteles Sámuel, született 1770-ben Újtordán Erdélyben, Nagy-Enyeden tanult, utóbb Jenában, honnan hazatérve, előbb M.-Vásárhelyen, utóbb N.-Enyeden lett tanár. Ő volt az első, ki a politikai tanokat magyarul tanította. Munkái ,,Erkölcsi philosophia“, ,,Lo­gika“, ,,Philos, encyclopaedia“ 1830-ba­n vidéki rendes tagja lett a magyar akadémiának. Meghalt 1831-ben.— Kézirat­ban több munkái maradtak. Röthen (Anhalt), herczeg­­ség Németországon. Nagysága 15 □ mérföld 40,000 lakossal. Fővárosa hasonnevű 6000 la­kossal. kotopaxi, tűzhányóhegy Dél-Amerikában Quito mel­lett, közel 18,000 láb magas. Koty­ledon, magszike a növényeknek. Kotzebue August Frigyes Ferdinánd, a németek legter­mékenyebb vigjátékirója, ki azonban műveiben a morállal nem sokat törődött. Született 1761-ben Weimarban, hol aty­ja követ-tanácsnok volt, 1781- ben orosz szolgálatba lépett, s 1785-ben Estland kormány­zói hivatalánál elnökké nevez­tetett. 1798-ban szinmüköltő jön Bécsben, de 1800-ban Wei­­marba ment lakni. — Utazást tevén Pétervárra, elfogták s anélkül hogy tudva lenne az ok, hogy miért , Szibériába­n czipelték. Kis drámája ,,III-ik Péter udvari kocsisa“ meg­nyervén Pál czárnak tetszését, azonnal visszahívták s uradal­mat kapott udvari tanácsos czimmel, s a német szinház igazgatását is reábizták. Pál czár halálával 1801-ben kö­­vetségi tanácsos czimmel Wei­­marba jött s utóbb Berlinbe, hol a Göthe elleni párthoz , állván, résztvett egy heves

Next