Ismerettár, a magyar nép számára, 6. kötet. Hermann - Magyar korona (Pest, 1862)

M - Magyar irodalom

715 Magyar irodalom Magyar irodalom 716 szűnt. — A magyar történet­írók között megemlítendők : Katona István, a két Budai, Ferencz és Ezsaiás , Szekér Joakim, Szaitz Leo, Benkő József, Cornides Dániel, Gá­­nóczi Antal, Vallaszky Pál, szintén írtak történeti mun­kákat. A legnagyobb nyelvé­szek Révai és Verseghy vol­tak. Az exact tudományok te­rén megemlíthető : Földi­­Já­nos, ki államtant irt, és Dió­szegi Sámuel, ki jeles magyar füvészkönyvet irt. — A leg­­ujabbkor második időszaka Kazinczy működésének ideje, s ez egyszersmind a nyelvújí­tás korszaka volt. Ez időszak­ban is még túlnyomó volt a költészet, a próza alárendelt, a tudományos irodalom csak megindult.­­ A költészetből legjobban volt képviselve a lantosköltészet, de némelyek a színirodalomban is remekeltek. A legjelesebb költők voltak : Kazinczy Ferencz (született 1759-ben), a költészet minden nemében munkálkodott ; Kis­­ János (született 1770.), mint prozaikus is sokat dolgozott ; Berzsenyi Dániel (szül. 1780- ban), a legjobb óda-költő; Szemere Pál (született 1785- ben), Vitkovics Mihály, Szent­­miklóssy Alajos, irt meséket s szomorujátékot, Döbrentey Gábor, Kisfaludy Károly (szü­letett 1788-ban) jeles költő s a magyar színirodalom alapí­tója ; Horváth Endre , Kölc­­­esey Ferencz, Fáy András (a­ legjobb magyar meseiró), Szász József, Tóth László, Teleky Ferencz gróf, Dukai Takács Judit, Buczy Emil, Egyed An­tal , Homonnai Imre, Gaal György. A szépirodalomban leginkább kitűnt : Katona Jó­zsef (született 1792-ben) leg­nevezetesebb műve a híres ,,Bánk bán “ . A tudományos próza már jobban terjeszke­dett, főleg a bölcsészet s tör­­ténenetkutatási téren. A val­lási irodalomban kitűnő helyet foglal el: Guzmics Izidor (szü­letett 1786-ban), Somossy Já­nos (született 1783-ban). A bölcsészet terén nevezeteseb­bek : Köteles Sámuel (született­ 1770-ben), Imre János, Sár­vári Pál. A történettudomány­ művelői között kitűnőbbek vol­tak : Fejér György (született 1766-ban), Horvát István (szü­letett 1784-ben), Hrabovszky György, Somogyi Csizmazia Sándor, Perger János, Kulcsár István. — A jogirodalomban kitűntek : Kövy Sándor, Szle­­menics Pál. Jelesebb magyar nyelvészek voltak : Kreszne­­rics Ferencz, Márton József, Bitnicz Lajos. — A magyar irodalom átalános virágzásá­nak kora 1830-tól a jelen idő­kig tart. E korban az irodalom, a szellemi élet minden ágára nemcsak kiterjedt, hanem ki­tűnő munkásságokat is mutat fel. Ez időszakban alakult a magyar akadémia és a Kisfa­­ludi-társaság, mely két intézet jótékonyan hatott irodalmunk

Next