Ismerettár, a magyar nép számára, 6. kötet. Hermann - Magyar korona (Pest, 1862)
M - Magyar irodalom
715 Magyar irodalom Magyar irodalom 716 szűnt. — A magyar történetírók között megemlítendők : Katona István, a két Budai, Ferencz és Ezsaiás , Szekér Joakim, Szaitz Leo, Benkő József, Cornides Dániel, Gánóczi Antal, Vallaszky Pál, szintén írtak történeti munkákat. A legnagyobb nyelvészek Révai és Verseghy voltak. Az exact tudományok terén megemlíthető : FöldiJános, ki államtant irt, és Diószegi Sámuel, ki jeles magyar füvészkönyvet irt. — A legujabbkor második időszaka Kazinczy működésének ideje, s ez egyszersmind a nyelvújítás korszaka volt. Ez időszakban is még túlnyomó volt a költészet, a próza alárendelt, a tudományos irodalom csak megindult. A költészetből legjobban volt képviselve a lantosköltészet, de némelyek a színirodalomban is remekeltek. A legjelesebb költők voltak : Kazinczy Ferencz (született 1759-ben), a költészet minden nemében munkálkodott ; Kis János (született 1770.), mint prozaikus is sokat dolgozott ; Berzsenyi Dániel (szül. 1780- ban), a legjobb óda-költő; Szemere Pál (született 1785- ben), Vitkovics Mihály, Szentmiklóssy Alajos, irt meséket s szomorujátékot, Döbrentey Gábor, Kisfaludy Károly (született 1788-ban) jeles költő s a magyar színirodalom alapítója ; Horváth Endre , Kölcesey Ferencz, Fáy András (a legjobb magyar meseiró), Szász József, Tóth László, Teleky Ferencz gróf, Dukai Takács Judit, Buczy Emil, Egyed Antal , Homonnai Imre, Gaal György. A szépirodalomban leginkább kitűnt : Katona József (született 1792-ben) legnevezetesebb műve a híres ,,Bánk bán “ . A tudományos próza már jobban terjeszkedett, főleg a bölcsészet s történenetkutatási téren. A vallási irodalomban kitűnő helyet foglal el: Guzmics Izidor (született 1786-ban), Somossy János (született 1783-ban). A bölcsészet terén nevezetesebbek : Köteles Sámuel (született 1770-ben), Imre János, Sárvári Pál. A történettudomány művelői között kitűnőbbek voltak : Fejér György (született 1766-ban), Horvát István (született 1784-ben), Hrabovszky György, Somogyi Csizmazia Sándor, Perger János, Kulcsár István. — A jogirodalomban kitűntek : Kövy Sándor, Szlemenics Pál. Jelesebb magyar nyelvészek voltak : Kresznerics Ferencz, Márton József, Bitnicz Lajos. — A magyar irodalom átalános virágzásának kora 1830-tól a jelen időkig tart. E korban az irodalom, a szellemi élet minden ágára nemcsak kiterjedt, hanem kitűnő munkásságokat is mutat fel. Ez időszakban alakult a magyar akadémia és a Kisfaludi-társaság, mely két intézet jótékonyan hatott irodalmunk