Ismerettár, a magyar nép számára, 6. kötet. Hermann - Magyar korona (Pest, 1862)
K - Kosmologiai ok - Kosmopolitismus - Kosmos - Kosmotheismus - Kosmotheologia - Kossovich Károly - Kossuth Lajos
461 Kosinologiai ok Kossuth 462 letkezéséről, tan. — Kosmographia, világrajz. Kozmológiai ok, az isten létének az, hogy okozat ok nélkül nem képzelhető. kozmopolita, világpolgár, kosmopolitismus, világpolgársági érzelem, mely a saját érdeket egy átalánosnak alárendeli. Kosmos, világ, mindenség. Humboldt Sándor világhírű nagy munkájának czíme. A régiek a világot egy lelkes lénynek hitték, a jóni, eleai s a stoikus tanodák a világot a legfőbb istenséggel azonosíták. A platonikusok benne a legfőbb istenség hasonmását látták. A 16-dik században a kosmost emberi szervezetnek képzelték, s szó volt Makro és Mikrokosmosról. Amaz alatt a világot, emez alatt az embert értvén , hitték hogy a kis élet mozzanatai megfelelnek a nagy mozzanatainak. Ez vezetett a csillagjóslatra vagy astrologiára. Kosmotheismus, azonban, hogy az isten és világ egy és ugyanaz. kosmotheologia, az isten ismerete a világ szemléletből. Kossovich Károly, magy. akadémiai tag. Született 1803- ban Ivánkán Nyitramegyében. Iskoláit Pozsonyban végezé. Megyéjében a reformeszméknek lett jeles bajnoka. Hivatalos pályája összeforrt az Íróival. Meghalt 1841-ben. Munkái jogiak, történelmiek, az ősi javakról írott, első rendű jutalmat is nyert. Vannak költemények is tőle. Kossuth Lajos, 1849-ben Magyarország kormányzója. Született 1802-ben September 16-án Monokon, Zemplén megyében, szegény nemes szülőktől. Jogot végzett, s mint ügyvéd kiterjedt foglalkozással bírt. 1831-ben Pestre jött, hol szintén mint ügyvéd s író működött. 1832-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen mint egy távol levő mágnás képviselője. Itt a szabadelvű párt, egy országgyűlési hírlap szerkesztésével bízta meg, amely a censurai akadályok elkerülése végett nem nyomatva, hanem csak 100 példányban irva jelent meg. Emiatt Kossuth 1837-ben elfogatott, s mint felségsértő 4 évi börtönre ítéltetett. Szabadságát 1840-ben visszanyervén, a „Pesti Hírlapot“ szerkeszté, mely demokratikus iránya miatt az ifjúság, s a szabadabb körök evangéliuma van, ennek szentelé egész munkásságát. 1847-ben Pestmegye követnek választá az országgyűlésre, hol mint az ellenzék vezetője, nagyszerű szónoklataival mindent magával ragadott. 1848-ban Magyarország számára külön minisztériumot, s az örökös tartományok számára is szabad alkotmányt követelt, mi megnyeretvén, Batthyányi minisztériumában a pénzügyéri tárczát bízták reá. Ezen miniszt