Ismerettár, a magyar nép számára, 6. kötet. Hermann - Magyar korona (Pest, 1862)

K - Kosmologiai ok - Kosmopolitismus - Kosmos - Kosmotheismus - Kosmotheologia - Kossovich Károly - Kossuth Lajos

461 Kosinologiai ok Kossuth 462 letkezéséről, tan. — Kosmo­­graphia, világrajz. Kozmológiai ok, az isten létének az, hogy okozat ok nél­kül nem képzelhető. kozmopolita, világpolgár, kosmopolitismus, világ­polgársági érzelem, mely a sa­ját érdeket egy átalánosnak alárendeli. Kosmos, világ, mindenség. Humboldt Sándor világhírű nagy munkájának czíme. A régiek a világot egy lelkes lénynek hitték, a jóni, eleai s a stoikus tanodák a világot a legfőbb istenséggel azonosíták. A platonikusok benne a leg­főbb istenség hasonmását lát­ták. A 16-dik században a kosmost emberi szervezetnek képzelték, s szó volt Makro és Mikro­kosmosról. Amaz alatt a világot, emez alatt az embert értvén , hitték hogy a kis élet mozzanatai megfelelnek a nagy mozzanatainak. Ez vezetett a csillagjóslatra vagy astrologi­­ára. Kosmotheismus, azon­ban, hogy az isten és világ egy és ugyanaz. kosmotheologia, az isten ismerete a világ szemléletből. Kossovich Károly, magy. akadémiai tag. Született 1803- ban Ivánkán Nyitramegyében. Iskoláit Pozsonyban végezé. Megyéjében a reformeszmék­nek lett jeles bajnoka. Hivata­los pályája összeforrt az Írói­val. Meghalt 1841-ben. Mun­kái jogiak, történelmiek, az­­ ősi javakról írott, első rendű ju­talmat is nyert. Vannak költe­mények is tőle. Kossuth Lajos, 1849-ben Magyarország kormányzója. Született 1802-ben September 16-án Monokon, Zemplén me­­gyében, szegény nemes szü­lőktől. Jogot végzett, s mint ügyvéd kiterjedt foglalkozás­sal bírt. 1831-ben Pestre jött, hol szintén mint ügyvéd s író működött. 1832-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen mint egy távol levő mágnás képvi­selője. Itt a szabadelvű párt, egy országgyűlési hírlap szer­kesztésével bízta meg, amely a censurai akadályok elkerü­lése végett nem nyomatva, ha­nem csak 100 példányban irva jelent meg. Emiatt Kossuth 1837-ben elfogatott, s mint felségsértő 4 évi börtönre ítél­tetett. Szabadságát 1840-ben visszanyervén, a „Pesti Hír­lapot“ szerkeszté, mely demo­kratikus iránya miatt az ifjú­ság, s a szabadabb körök evan­géliuma van, ennek szentelé egész munkásságát. 1847-ben Pestmegye követnek választá az országgyűlésre, hol mint az ellenzék vezetője, nagyszerű szónoklataival mindent magá­val ragadott. 1848-ban Ma­gyarország számára külön mi­nisztériumot, s az örökös tar­tományok számára is szabad alkotmányt követelt, mi meg­­nyeretvén, Batthyányi minisz­tériumában a pénzügyéri tár­­czát bízták reá. Ezen miniszt

Next