Ismerettár, a magyar nép számára, 7. kötet. Magyarország története - November (Pest, 1862)

N - Nemzet - Nemzetek joga - Nemzetesíteni - Nemzeti adósság - Nemzeti gazdaság - Nemzeti gazdálkodás - Nemzeti gyűlés - Nemzeti intézetek - Nemzeti ünnepek

675 Nemzet Nemzeti ünnepek 676 megreped s belőle a terményi­­tő himpor ömlik a nőre, me­lyen a bibe felfogja a himport, a virágzás után a bibe alatt levő magzat gyümölcsöse fej­lődik.­­ Az ásványok nem származnak nemzés által, nem növekednek belülről, hanem csak kivülről nagyobbodnak. Nemzet : ugyanazon or­szágot lakó, egyenlő törvé­nyek által védett, egyenlő jo­gokkal biró, egy nyelvet be­szélő, s országát, mint való­ságos kedves hazáját szerető nép, nemzetnek hivatik. — Ugyanazon országot két vagy többféle nemzet egyidőben nem lakhatja. Nemzetek joga. A nemze­tek s államok kölcsönös egyez­kedésen alapuló jogai, a köz­­bátorság s jogi állapot kölcsö­nös fenntartására. Nemzetesítni, annyit tesz, mint eszközleni, hogy az or­szágban lakó töredékek belép­jenek a nemzet sorába, hogy azon országot, melyben lak­nak, mint valóságos kedves hazájokat, ők is szeressék, az­ért oly intézmények állítandók fel, melyek a különböző nép­töredékek s nyelvek egybeol­vasztását egyenes úton kielé­­gitőleg eredményezzék. Nemzeti adósság­nak az neveztetik, melynek kamatol­­tatására s törlesztésére a nem­zeti vagyon szolgál. Különö­sen értik a nemzeti adósság alatt azt is, melyet alkotmá­nyos országban a karok és rendek szavaznak s melyért azután közvetlenül kezeskedik is a nemzet. Nemzeti gazdaság (lásd : Nemzeti tőke. Nemzeti va­gyon). Nemzeti gazdálkodás — státusgazdasági tudomány. E tudomány jól ekkor értelmez- t tetik , hogy azon elvek fog­lalatja, melyek szerint vala­­­­mely nemzetnél a kormánynak i­s a törvényeknek befolyása­­ alatt a javak erednek, szapo­rodnak , a polgárok közt fel­osztatnak, és rendeltetésükre a legczélszerűbben fordíttatnak,­­ azaz : melyek szerint a polgá­rok vagyonossága és­ anyagi jólléte eszközölhető. Nemzeti gyűlés (1. Fran­­cziaország). Nemzeti intézetek, oly közegyletek s társulatok, me­lyek közvetve vagy közvet­lenül az egész nemzetre külön természetük szerint árasztják szét a tudományosság és jóté­konyság magvait. Ilyenek pél­dául : a magyar akadémia, nemzeti múzeum , Kisfaludy - társaság, kir. tudom, egyetem, nemzeti szinház, vakok inté-­­zete, Josephinum, n. szinház nyugpénz intézete, kórházak, s a t. Nemzeti ünnepek. Haj­dan vallási ünnepek is voltak , így a görögöknél, a szónak legszorosabb értelmében, az olympiai játékok nemzeti ün­­­­nepek valának, s több tekin­­ezetben előmozdítólag hatottak

Next