Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 2. Ellenállás - Kazula (Budapest, 1931)

F - Ferendae sententiae, l. Egyházi büntetés - Feria - Férj - Fermat Pierre (de)

Ferencrend 111 Az 1668-ban elhelyezett skapulárés Mária­­kép az 1695-i nagy ostrom alatt csodálatos­képen sértetlen maradt, míg a templom porrá égett. Régente bosnyák, ma az er­délyi atyák látják el. — Marosvásárhelyen a XIII. század végén épült F.-i kolostor. 1556-ban a protestánsok miatt elhagyták. A régi konvent most is kálvinista kollé­gium. 1735-ben újra betelepedtek a F.-iek. — Nagykanizsa F.-i kolostorát Kanizsay János esztergomi érsek építtette 1418-ban. A török uralom után 1690 táján építették újjá a ladislaiták. Tőlük 1900-ban ismét eredeti birtokosai, a mariánusok vették át. Jelenleg plébánia. — Németújvárott a F­­­ieket Batthyány Ádám telepítette le 1647- ben. Értékes könyvtáruk és P. Deák Florid által berendezett hadi múzeumuk van. — Nyitrán már 1248-ban laktak ferencesek. A török időkben rendházuk és templomuk teljesen elpusztult és ők Telegdy János nyitrai püspök nagylelkűségéből csak 1635- ben térhettek újból vissza. — Óbudán már 1316-ban volt F.-i kolostor, mely egészen a török hódoltság koráig fennállott. — Pécsett már a XIII. század közepén állott F.-i kolos­tor,­­mely mint a délvidék katolikusainak gócpontja hamarosan nagy virágzásra ju­tott. 1543-ban a török alatt megsemmisült. 1686-ban újra megtelepedtek benne a F.-iek, de nem az eredetileg birtokos mariánusok, hanem a ladislaiták. 1900-ban a kapisztrá­­nusok kezére jutott a zárda. Jelenleg plébá­niája és Collegium Seraphicuma van. — Pest F.-i zárdája 1250—60 között keletkezett. 1444-ben a salvatoriánusok kezére jutott. A török hódoltság idején pedig bosnyák fe­rencesek telepedtek beléje. Az 1689-i u. n. Lazariana decisio azonban ismét a mariá­­nus ferenceseknek adta.­­ Pozsony F.-i kolostora a XIII. század közepén keletke­zett. Templomát 1290-ben nagyobbították meg. E templomnak tornya a legszebb gó­tikus tornyok példánya. Híres ferences le­véltára és könyvtára van, amelynek alap­ját Golessény Pantaleo provinciális vetette meg 1840-ben 5000 kötettel. — Sopron F.-i zárdája 1250 körül keletkezett. Hajdani temploma búcsújáróhely volt. A hitújítás korában és Bethlen felkelésekor sokat szen­vedett a rendház. (1681-ben itt koronázták magyar királynévá I. Lipót harmadik ne­jét, Eleonórát.) II. József 1787-ben felosz­latta a konventet. Épületeit 1802-ben a ben­cések vették birtokukba. — Sümegen (Za­lám.) Széchényi Gy. veszprémi püspök tele­pítette le a F.-i atyákat 1652-ben. A várrom tövében lévő F.-i templom kegyszobrát a mélyen vallásos és Mária-tisztelő dunántúli nép sűrűn látogatja. — Szabadka F.-i zár­dáját 1693-ban kezdték építeni s 1729-re fejezték be; azóta működnek itt a F. tagjai. — Szakolcán (Nyitram.) 1467-ben épült F.-i zárda. 1567-től kezdve ez volt a salvatoriá­nusok főhelye. A Bethlen- és Rákóczi-féle felkelések idejében sokat szenvedett. 1900-tól 1924-ig a mariánusoké, 1924-től fogva is­mét a salvatoriánusoké. — Szegeden a F.-ieknek már 1316-ban állott kolostoruk. 1480-tól kezdve két F.-i kolostora is volt a városnak. Lakói sokat szenvedtek a török­től. Jelenleg a szeged-alsóvárosi plébániát vezetik a rendtagok. — Szentantal a Csalló­közben, a F.-i zárda 1674 óta búcsújáró­­hely, plébániával. — Szécsényben (Nógrád­m.) 1343-ban már állt a F.-i kolostor, ame­lyet Széchényi Tamás, előbb erdélyi vajda épített. A XV. században a salvatoriánu­soké lett. Most a Kapisztrán-provinciáé; plébánia és noviciátus van itt. — Székes­­fehérvár F.-i zárdája 1230 körül épült, 1548- ban megsemmisült. A mai templom és ko­lostor 1720-ban kezdett épülni. — Szombat­hely F.-i kolostorát 1360-ban Kálmán győri püspök alapította. 1527—1550 között Révay Ferenc rosszindulata miatt a barátoknak el kellett hagyniok a rendházat. De már 1634- ben újra felépült és benépesült. Jelenleg a mariánusok teológiája van itt. — Újlak (Szerémm.) F.-i kolostorát Ujlaky Ugrón alapította 1316-ban. 1471-ben a salvatoriánu­sok kapták meg. E kolostorban halt meg 1456-ban Kapisztrán sz.­­ János. — A zág­rábi F.-iek letelepedése 1235 körül történt. A mariánusok egyik őrségüket e kolostor­ról nevezték el. 1640-ben a zárda leégett, 1655-ben a ladislautáké, 1900-ban pedig a sz. Cirill és Meth­ód-provinciáé lett. — L. Minoriták, Klarisszák, Kapucinusok, Har­madrend. T. I. Ferendae sententiae, 1. Egyházi büntetés. Feria, a régi rómaiaknál szünnapot jelen­tett, a liturgiában a. m. hétköznap, azaz oly nap, amelyre nem esik ünnep. Vannak a F.-k között ú. n. kiváltságos F.-k (hamvazó­szerda, a nagyhét napjai, husvét és pünkösd hetének napjai), amelyeken nem is lehet ünnepet ülni s ú. n. nagyobb F.-k (advent és nagyböjt hétköznapjai, a kántornapok s a keresztjáró napok hétfője), amelyekről a napi istentiszteletben meg kell emlékezni. A hétköznapok egyházi elnevezése: F. II., hétfő, F. III.: kedd stb. egészen péntekig (F. VI.); a szombatnak külön neve: sabbatum. Férj, a család feje. Mint ilyen jogosult háza kormányzására. Tartozik feleségével hűségben együtt élni, vele szeretettel bánni, védelmezni, anyagiakkal ellátni, még ha a feleség magánvagyonnal bírna is. Tartozik ügyelni, hogy a család tagjai vallásos kö­telezettségeiket teljesítsék s őket szeretet­tel javítani, ha hibáznak. Fenyítő ha­talma azonban feleségével szemben nincs. Mint atyának joga van gyermekei nevelését irányítani, viszont köteles a gyermekek lelki és testi javáról és jövőjéről gondos­kodni. Fermat Pierre (de), francia matematikus, 1601—65. Ő alkalmazta először a differen­ciális számítást a tangens-érték meghatá­rozására. Laplace szerint Pascal mellett Fermat

Next