Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)
M - Mária (egyiptomi), szent - Mária-antifónák - Maria Antiqua-templom, l. Mária - Máriabesnyő - Mária-bőjt - Máriacell - Mária-egyesületek - Mária életének mestere - Máriagyűd, l. Mária-kegyhelyek - Mária-kegyhelyek
Mária-kegyhelyek 278 Mária-kegyhelyek polna helyén épült díszes templom Wolkra veszprémi püspök alapítása; ő bízta a kegyhely gondozását a ferencesekre. — Bodajk (Fehér vármegye). A hagyomány szerint már sz. László királyunk is itt imádkozott, mielőtt egy tízszeres túlerőben lévő kúnhordával ütközetbe bocsátkozott. A török dúlás idején a kis kápolna is elpusztult. Másfélszázaddal később egy Willibald nevű kapucinus ásatásai folytán a kápolna romjai felszínre kerültek, majd új kápolna épült. — Búcsúszentlászló (Zala vármegye). Kápolnáját szép Mária-szobrával még sz. László emeltette s előbb remeték, majd ferencesek gondozása alatt állott. A XVIII. század elején egy csodálatos gyógyulás révén, melynek leírása még ma is ott olvasható a szobor melletti falon, messze földön híres lett és számtalan zarándokot vonzott magához. 1714-ben a kápolna szomszédságában díszes, nagy templom épült.—Csiksomlyó temploma s kolostora már a tatárdúlás idején állt. 1567-ben a hitüket fenyegető János fejedelmet a székelyek akkor verték meg, mikor asszonyaik és gyermekeik a csiksomlyói kegykép előtt imádkoztak. — Egerszalók (Heves vármegye). A hagyomány szerint ősidőktől fogva különös tiszteletben részesült egy tölgyfán látható Mária-kép. Hogy mikor vált búcsújáróhellyé, nem lehet megállapítani. 1755-ben az egri püspök vizsgálatot indított a kegyhelyen történt imameghallgatások és csodálatos gyógyulások ügyében. — Kiscell (Celldömölk). 1729-ben egy Koptik Ottó nevű bencés fából faragott Máriaszobrot hozott Máriacellből magával; remeteségbe vonult s a Ság-hegy aljában kápolnát építvén, abban helyezte el szobrát. Nemsokára egy kútfúrásnál szerencsétlenül járt munkás csodálatos gyógyulása ráterelte a figyelmet a kis kápolnára s annak Mária-szobrára. 1747-ben építették mai templomát. — Máriabesnyő (Pest vármegye), 1. ott. — Máriagyűd (Baranya megye). Első kápolnáját II. Géza építtette, amikor a Szentföldre készülő VII. Lajos francia király hadával itt találkozott. A török hódoltság alatt mecset lett, majd görögkeletiek, utóbb kálvinisták vették birtokukba a templomot. A legenda szerint 1687-ben egy Tamás nevű gazdaembernek a templom mellett elhaladtában a sz. Szűz jelent meg s ezt mondta: Szabadítsatok ki a rabságból ! A ferences guardián közbenléptére gr. Vecchi szigetvári helytartó visszaadatta a katolikusoknak a templomot, mely hamar lett búcsú járóhely. — Mária-Kéménd (Baranya vármegye). Sz. Miklós tiszteletére épült temploma a török dúlás idején elpusztult. A hívek fából készült kápolnát emeltek. 1740-ben kaszáló lányok a régi templom romjai mellett nagy fényességet és abban Szűz Mária képét látták. Azóta sok imameghallgatás történt s a jelenés helyén szép templom épült, mely élénk búcsújáróhely. — Mária-makk (Pest vármegye). A budakeszi erdőben állt Zichy Miklós által épült temploma, mellette trinitárius kolostor állt 1768 óta. Az idő viszontagságai később megemésztették a templomot és zárdát is s ma már csak az eredeti kis kápolna áll fenn. A kegyképet a budakeszi plébánia-templomban őrzik. — Máriapócs (Szabolcs vármegye). 1696 novemberében görög-katolikus templomának ikonosztázionján a Máriakép könnyezni kezdett. A feltűnő esetnek híre futott s nagy tömegek zarándokoltak a csodálatos esemény látására. A képet azonban I. Lipót parancsára nemsokára Bécsbe vitték, ahol ma is a Stephanskirchében tisztelik. Pécson pótolták a képet egy hasonlóval, mely 1715-ben, majd 1905-ben újólag könynyezett. A kegyhelyet, mely egyike hazánk legnagyobb búcsújáróhelyeinek, bazilita szerzetesek gondozzák. — Mária-Radna (Arad vármegye). Kegyképe eredetileg egy bosnyák ember tulajdona volt s 1668-ban került a radnai templom oltárára. Hírét az alapította meg, hogy 1695-ben hiába vetették máglyára a törökök, a kép sértetlen maradt. Tágas, kéttornyos templomát, mely a ferencesek kezén van, 1767-ben építették. — Mária-Remete (Pest vármegye). A svájci Mariaeinsiedeln kegyképének a másolata fölé épült, melyet egy Hidegkútra telepedett svájci asszony hozott magával. A szentképet az erdő szélén hatalmas tölgyfára függesztette, mely előtt azután útközben gyakran megálltak a hívek imára. A kép előtt történt imameghalgatások hírére a kép fölé fakápolnát, majd templomot építettek; a kegytemplom ma a szerviták gondozása alatt áll. — Mátraverebély- Szentkút (Heves vármegye). A szent kút eredete sz. László idejére nyúlik vissza s régtől fogva kegyhelynek számított. A kegykép a pásztói templomé volt s onnan valószínűen egy szerzetesüldözés idején került ide. A török hódoltság idején a magyarok súlyos váltságot fizettek azért, hogy idejöhessenek imádkozni. Templomát és ferences klastromát 1757-ben Almásy János kegyúr építtette. — Mária-völgy (Pozsony vármegye). Templomát és pálos kolostorát I. Lajos építtette. — Sasvár (Nyitra vármegye). A kegykép eredetét 1564-re teszik. Gr. Czobor Imréné állította fogadalomból. Előbb a sasvári vár előtt állott, majd az imameghallgatások révén híressé válván, templom épült fölé. Feloszlatásukig a pálosok gondozták. — Turbók (Baranya vármegye). Azon a helyen, ahol a Szigetvár ostrománál meghalt II. Szolimánt eltemették, a törökök síremléket, törökösen türbőt emeltek. Mikor a török hódoltság megszűnt, a hívek a türbét feldúlták, majd később ugyanarra a helyre kápolnát építettek, melynek csodatevő hírben álló kegyképe a celli képnek másolata . Váci hétkápolna I. Géza korából való. Ny. Z.