Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)

Függelék - Mohi-pusztai ütközet, l. Magyarország - Morin Germanus - Mossóczy Zakariás - Müller Lajos - Nagy igéret - Négyesy László - Nemzeti Ujság - Népművelő Testvérek Társasága - Oakeley Frigyes - Oltárszekrény, l. Szentségház, Tabernaculum - Osztályharc, l. Szolidarizmus, Szocializmus, Kommunizmus - Owen Róbert

Mohi-pusztai ütközet 540 penkint más-más szövegű ú. n. változó ré­szek (Proprium missae) is kötelezőleg éneklendők a szentmisén. Ezek: az Introi­tus, a Graduale-csoport (Graduale, allelu­­jás vers, illetőleg Tractus, esetleg még a Sequentia), az Offertorium és a Communio. A változó részeknek igen nagy zeneiro­dalmuk van, külön és függetlenül a M.-től. Mint esztétikai és liturgikus óhaj­elméleti téren többször felmerült már az Ordina­rium missae és a Proprium missae éne­keinek összefüggő, egy tekintet alatt való megkomponálása. A gyakorlat azonban egészséges és jelentékeny kezdeményezések ellenére (Springer, Schlögl, Liszt, Demény, Dohnányi stb.) épen a változórészeknek minden misében való váltakozása miatt mostanáig nem volt képes ezeknek az óha­joknak szélesebb mértékben eleget tenni. Egyedül a tRequiem-ben (Missa pro de­functis) valósult meg már körülbelül há­rom évszázad óta az állandó és változóré­szek egyhuzamban való átkomponálása, mert itt a változórészek is mindig ugyan­azok. ünnepélyes nagy misén (missa can­tata) a­karnak az összes, aznapra előírt állandó és változórészeket latinul kell éne­kelnie a szöveg felcserélése, megváltozta­tása vagy megcsonkítása nélkül. A kar könnyítésül, éneklés helyett orgonakíséret­tel recitálhatja is a szöveget. Elvileg a Credo-n kívül, melyet feltétlenül énekelni kell, minden egyéb miserész recitálható. A M.-be, ha elegendő idő van rá, két­­helyütt betét is illeszthető, még­pedig az énekelt vagy recitált napi Offertorium után egy helybenhagyott latin szövegű motetta és a Benedictus után egy eucha­risztikus szövegű latin ének (Motu pro­prio 8). A nálunk gyakran betét címen énekelt s a kötelező változórészeket kiszo­rító szólók (többnyire Ave Mariák) egy­házzenei dilettantizmusból eredő vissza­élések. Hét A. Mohi-pusztai ütközet, 1. Magyarország. A M.-ben elesett magyar főpapok: Mátyás esztergomi érsek, Ugrón kalocsai érsek, Bajnald erdélyi, Gergely győri és Jakab nyitrai püspök (1241 április 11). Morin Germanus O. S. B. (*1862), belga patrologus, író (Maredious-ban). Fő műve magyarul is megjelent (A monasztikus szerzeteseszmény, 1918). Közel 50 év óta je­lennek meg M. tollából a belga bencések folyóiratában, a Revue Benedictine-ben s a német bencések folyóiratában, a Stu­­dien und Mitteilungen-ben az ősi latin liturgiára s a latin szentatyákra, sz. Ágos­tonra, Arlesi sz. Caesariusra és sz. Jero­mosra vonatkozó, úttörő munkái. M. E. Mossóczy Zakariás, püspök, kiváló jog­tudós (1542—87). Húsz éves korában kano­nok, 1573-tól tinnini címzetes püspök, 1578- tól pilisi apát és váci püspök, 1582-től pe­dig nyitrai püspök volt. Sokat fáradozott az országgyűlési dekrétumok összegyűjtése érdekében. 1584-ben­­Telegdy Miklós pécsi püspökkel egyetemben lényegesen bővített kiadásban tette közzé a magyar törvény­tárt. Rudolf király 1582-ben nádori ítélő­bíróvá és az ország határainak felülvizs­gálására kiküldött országos bizottság tag­jává nevezte ki. B. Gy. Müller Lajos, S. J., erkölcstudományi és hitbuzgalmi író (*1874). A szegedi Jézus­társasági egyházmegyeközi papnevelő-in­tézet vezetője. Számos hitbuzgalmi és er­­kölcstani munkája közül kiemelkedik: Asz­­ketika és misztika, 2 kt. 1932; A Római Index, 1932­­; Tízparancsolat stb. Nagy Ígéret, az Üdvözítőnek a Jézus Szíve tiszteletre vonatkozó ígérete, melyet Alacoque sz. H Margit tanúsága szerint (Oeuvres, II 82. levél) tett s mely abban áll, hogy akik 9 egymásután következő hó­napon át a hó első péntekén megáldoz­nak, nem fognak meghalni a kegyelem ál­lapotán kívül s a nekik szükséges szentsé­gek nélkül. A II. a körülé támadt teoló­giai aggodalom miatt csak 1875-ben lett közkinccsé, amikor a Szentszék annak hir­detését megengedte. Azóta főleg a II. alap­ján virágzott fel az első péntekek megtar­tása az egész világon. Négyesy László, +1633. Nemzeti Újság, az első magyar katolikus politikai hírlap (1840—1848), Kultsár István özvegye adta ki. Szerkesztői voltak: Hindy Iván, Kovacsóczy Mihály, gróf Mailáth János, Illucz-Oláh János. Népművelő Testvérek Társasága, teljes címükön „Krisztus Királyról nevezett Nép­művelő Testvérek Társasága". Céljuk: az egyházközségi munkák végzésében a lelki­­pásztorok segítségére lenni s főleg a női katolikus társadalmat erkölcsi nevelésben és védelemben részesíteni. Alapítójuk Ku­­rics Adalberta, központi házuk Tabon (So­mogy) van. Vannak házaik Városlődön, Egerben és Pusztamonostoron. Oakeley Frigyes, angol konvertita, böl­cseleti és hittudományi író (1802—80). Elő­kelő angol család tagja volt. Mint angli­kán lelkész W. G. IWardhoz és a sítrakta­­riánusokhoz csatlakozott. Ezért anglikán püspöke felfüggesztette, mire ő katolizált és 1847-ben pappá szentelték. Alacsony termetű, rövidlátó, bénult ember volt és mégis rendkívüli hatást gyakorolt kortár­saira, irataival épúgy, mint szeretetre­méltó egyéniségének varázsával. Megírta a traktariánus mozgalom történetét (Lon­don, 1865). Oltárszekrény, 1. Szentségház, Taberna­culum. Osztályharc, 1. Szolidarizmus, Szocializ­mus, Kommunizmus. Owen Róbert, angol elméleti szocialista (1771—1858). Kereskedősegéd volt, de ügyes­ségével csakhamar nagy vagyont szerzett s gyárakat létesített, amelyekben aztán Angliában először szervezte meg a man­ Owen

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék