Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)
Függelék - Mohi-pusztai ütközet, l. Magyarország - Morin Germanus - Mossóczy Zakariás - Müller Lajos - Nagy igéret - Négyesy László - Nemzeti Ujság - Népművelő Testvérek Társasága - Oakeley Frigyes - Oltárszekrény, l. Szentségház, Tabernaculum - Osztályharc, l. Szolidarizmus, Szocializmus, Kommunizmus - Owen Róbert
Mohi-pusztai ütközet 540 penkint más-más szövegű ú. n. változó részek (Proprium missae) is kötelezőleg éneklendők a szentmisén. Ezek: az Introitus, a Graduale-csoport (Graduale, allelujás vers, illetőleg Tractus, esetleg még a Sequentia), az Offertorium és a Communio. A változó részeknek igen nagy zeneirodalmuk van, külön és függetlenül a M.-től. Mint esztétikai és liturgikus óhajelméleti téren többször felmerült már az Ordinarium missae és a Proprium missae énekeinek összefüggő, egy tekintet alatt való megkomponálása. A gyakorlat azonban egészséges és jelentékeny kezdeményezések ellenére (Springer, Schlögl, Liszt, Demény, Dohnányi stb.) épen a változórészeknek minden misében való váltakozása miatt mostanáig nem volt képes ezeknek az óhajoknak szélesebb mértékben eleget tenni. Egyedül a tRequiem-ben (Missa pro defunctis) valósult meg már körülbelül három évszázad óta az állandó és változórészek egyhuzamban való átkomponálása, mert itt a változórészek is mindig ugyanazok. ünnepélyes nagy misén (missa cantata) akarnak az összes, aznapra előírt állandó és változórészeket latinul kell énekelnie a szöveg felcserélése, megváltoztatása vagy megcsonkítása nélkül. A kar könnyítésül, éneklés helyett orgonakísérettel recitálhatja is a szöveget. Elvileg a Credo-n kívül, melyet feltétlenül énekelni kell, minden egyéb miserész recitálható. A M.-be, ha elegendő idő van rá, kéthelyütt betét is illeszthető, mégpedig az énekelt vagy recitált napi Offertorium után egy helybenhagyott latin szövegű motetta és a Benedictus után egy eucharisztikus szövegű latin ének (Motu proprio 8). A nálunk gyakran betét címen énekelt s a kötelező változórészeket kiszorító szólók (többnyire Ave Mariák) egyházzenei dilettantizmusból eredő visszaélések. Hét A. Mohi-pusztai ütközet, 1. Magyarország. A M.-ben elesett magyar főpapok: Mátyás esztergomi érsek, Ugrón kalocsai érsek, Bajnald erdélyi, Gergely győri és Jakab nyitrai püspök (1241 április 11). Morin Germanus O. S. B. (*1862), belga patrologus, író (Maredious-ban). Fő műve magyarul is megjelent (A monasztikus szerzeteseszmény, 1918). Közel 50 év óta jelennek meg M. tollából a belga bencések folyóiratában, a Revue Benedictine-ben s a német bencések folyóiratában, a Studien und Mitteilungen-ben az ősi latin liturgiára s a latin szentatyákra, sz. Ágostonra, Arlesi sz. Caesariusra és sz. Jeromosra vonatkozó, úttörő munkái. M. E. Mossóczy Zakariás, püspök, kiváló jogtudós (1542—87). Húsz éves korában kanonok, 1573-tól tinnini címzetes püspök, 1578- tól pilisi apát és váci püspök, 1582-től pedig nyitrai püspök volt. Sokat fáradozott az országgyűlési dekrétumok összegyűjtése érdekében. 1584-benTelegdy Miklós pécsi püspökkel egyetemben lényegesen bővített kiadásban tette közzé a magyar törvénytárt. Rudolf király 1582-ben nádori ítélőbíróvá és az ország határainak felülvizsgálására kiküldött országos bizottság tagjává nevezte ki. B. Gy. Müller Lajos, S. J., erkölcstudományi és hitbuzgalmi író (*1874). A szegedi Jézustársasági egyházmegyeközi papnevelő-intézet vezetője. Számos hitbuzgalmi és erkölcstani munkája közül kiemelkedik: Aszketika és misztika, 2 kt. 1932; A Római Index, 1932; Tízparancsolat stb. Nagy Ígéret, az Üdvözítőnek a Jézus Szíve tiszteletre vonatkozó ígérete, melyet Alacoque sz. H Margit tanúsága szerint (Oeuvres, II 82. levél) tett s mely abban áll, hogy akik 9 egymásután következő hónapon át a hó első péntekén megáldoznak, nem fognak meghalni a kegyelem állapotán kívül s a nekik szükséges szentségek nélkül. A II. a körülé támadt teológiai aggodalom miatt csak 1875-ben lett közkinccsé, amikor a Szentszék annak hirdetését megengedte. Azóta főleg a II. alapján virágzott fel az első péntekek megtartása az egész világon. Négyesy László, +1633. Nemzeti Újság, az első magyar katolikus politikai hírlap (1840—1848), Kultsár István özvegye adta ki. Szerkesztői voltak: Hindy Iván, Kovacsóczy Mihály, gróf Mailáth János, Illucz-Oláh János. Népművelő Testvérek Társasága, teljes címükön „Krisztus Királyról nevezett Népművelő Testvérek Társasága". Céljuk: az egyházközségi munkák végzésében a lelkipásztorok segítségére lenni s főleg a női katolikus társadalmat erkölcsi nevelésben és védelemben részesíteni. Alapítójuk Kurics Adalberta, központi házuk Tabon (Somogy) van. Vannak házaik Városlődön, Egerben és Pusztamonostoron. Oakeley Frigyes, angol konvertita, bölcseleti és hittudományi író (1802—80). Előkelő angol család tagja volt. Mint anglikán lelkész W. G. IWardhoz és a sítraktariánusokhoz csatlakozott. Ezért anglikán püspöke felfüggesztette, mire ő katolizált és 1847-ben pappá szentelték. Alacsony termetű, rövidlátó, bénult ember volt és mégis rendkívüli hatást gyakorolt kortársaira, irataival épúgy, mint szeretetreméltó egyéniségének varázsával. Megírta a traktariánus mozgalom történetét (London, 1865). Oltárszekrény, 1. Szentségház, Tabernaculum. Osztályharc, 1. Szolidarizmus, Szocializmus, Kommunizmus. Owen Róbert, angol elméleti szocialista (1771—1858). Kereskedősegéd volt, de ügyességével csakhamar nagy vagyont szerzett s gyárakat létesített, amelyekben aztán Angliában először szervezte meg a man Owen