Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)

Függelék - Öt parancsolat, l. Egyház öt parancsa - Pacianus, szent - Pálóczy György - Palugyay - Patriarchium - Pauler Gyula - Pázmány Péter tudományegyetem - P. C. - Pekingi ősember (Sinanthropus Pekinensis Black)

tt parancsolat 541 Pekingi ősember kiljóléti intézményeket. A­­szocializmusról számos munkát írt, amelyekben a társa­dalmi bajok megoldásának eszközét a kol­lektív termelésben látja. Több gyakor­lati kísérletet is tett a kollektív társada­lom megvalósítására (legfőbb kísérlete a New Harmony kommunista telep megala­pítása volt az Egyesült­ Államok Indiana államában), ezek a kísérletek azonban mind teljes kudarccal végződtek. Öt parancsolat, 1. Egyház öt parancsa. Pacianus, szent, barcelonai püspök, egy­házi író (+390 körül). Előkelő spanyol csa­ládból származott, nős volt, de utóbb pap lett s körülbelül 365 óta püspök. Hittudo­mányi művei (Migne P. L. 13) egyszerű teológiai iratok, de nagy stilisztikai kész­séggel vannak megírva. 3 levelet írt a Inovatiánusok eretneksége ellen és e le­velek elsejében fordul elő a sokat idé­zett jelmondat: „Christianus mihi nomen est, Catholicus vero cognomen" (Keresz­tény a nevem, katolikus a melléknevem). — A. Gruber: Studien zu P., 1901. Pálóczy György, előbb szepesi prépost, 1419—23-ig erdélyi püspök, 1423—39-ig esz­tergomi érsek, ő kísérte a Znaimban el­hunyt Zsigmond király hamvait Váradra, ahol utolsó áldását adta azokra. Albert magyar királyt ő koronázta 1438-ban. Palugyay, 1. Antal, plébános, vértanú. Az újhitűek 1651-ben Potturnya faluban kegyetlen kínzások közt meggyilkolták a hitért. — 2. P. György Antal, kisuccaúj­­helyi plébános, vértanú. Thököly katonái fejezték le 1684-ben Budatin várában a hitért. — Magyar Sion, 1865 (666 kk.). T.r K. Patriarchium, a régi egyházi szóhaszná­lat szerint a spatriarcha lakását jelen­tette, miként az episcopium a püspöki rezi­denciát. Legnevezetesebb a római P., a pá­pák llateráni lakhelye lett. Ez valóságos kis városrésszé fejlődött, melyben a római kúria, levéltár, xenodochium s egyéb, lelkipásztori és gazdasági célokat szolgáló épületek is bennfoglaltattak. Mikor V. Sixtus az új lateráni palotát építtette, eze­ket az akkor már nagyrészt elhanyagolt épületeket lerombolták. Maradékuk a H Scala santa felett lévő K Sancta Sanctorum­­kápolna s azonkívül a régi pápai ebédlő apszisa (triclinium Leonianum) a III. Leó korabeli, de azóta többször restaurált mo­zaikokkal, melyek Krisztus mellett egy­­oldalon sz. Szilvesztert Nagy Konstantin­nal, a másikon Leó pápát Nagy Károllyal tüntetik fel. A. E. Pauler Gyula történetíró (1841—1903). Az országos levéltár szervezője és igazgatója volt. Fő művei: Wesselényi Ferenc nádor és társai összeesküvése 1664—1671, 2 kt. Budapest 1876. A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, 2 kt„ 1893. A magyar nemzet története Sz. Istvánig, 1900. Kiváló történeti érzék és katolikus szellem jellemzi írásait. Pázmány Péter tudományegyetem alapí­tásának történetét illetőleg 1. III. 516. Az egyetemnek kétségtelenül katolikus jellegét­­Mária Terézia intézkedései sem érintették, sőt a földvári apátság javainak (1769) és a nagyszombati jezsuita kollégium ingatla­nainak és tőkéinek, tehát kétségtelenül egy­házi eredetű birtokoknak odaadományozá­­sával (1775) még jobban kidomborították egyházi alapítványi jellegét. Az állami gon­dolat csak II.­­József alatt kezdett előtérbe nyomulni, aki az egyetemi alapokat ön­hatalmúlag beleolvasztotta a közös kincs­tárba s kezelésüket az udvari kamarára bízta (1781), a rektor és a dékánok évenkinti ünnepélyes esküjét a Bold. Szűz szeplőtelen fogantatásának védelmére és az egyes ka­rok védőszentjeinek ünnepeit megszüntette, a tanári katedrákat protestánsok előtt is megnyitotta, a hittudományi kart egy időre Pozsonyba költöztette és a kötelező akadé­miai istentiszteletet eltörölte. II. H­spót azonban kevéssel trónralépése után újból visszaállította az anyja által bevezetett ta­nulmányi rendszert (1791). I.­­.Ferenc az egyetemi alapokat ismét különválasztotta a kincstártól és külön egyetemi kézipénz­tár felállítását rendelte el; később újból visszaállította az egyetemi istentiszteletet és rendszeresítette az egyetemi hitszónoki állást (1795). Azután ismét helyreállította az 1790 óta szünetelő hittudományi kart, a vallástant felvétette a bölcsészeti kar ren­des tárgyai közé (1802), újból kötelezővé tette a II. József által eltörölt doktori es­küt (1806) s végül a turóczi és bozóki apát­ságok korábban leírt javait új adomány for­májában ismét visszaadta (1804). Így foko­zatosan visszaállította az 1780 előtt fenn­állott állapotot. Igaz, hogy az 1848 :XIX. t.-c. a liberális közvélemény hatása alatt a val­lás- és közoktatásügyi minisztérium jog­hatósága alá rendelte az egyetemet, de ezzel nem szüntette meg külön jogi szemé­lyiségét és egyházi alapítványi jellegét. Ezt bizonyítja a P. névnek 1921-ben történt fel­vétele, valamint az a körülmény is, hogy az előadásokat még II. József rendelkezése szerint is ünnepélyes Veni Sanctéval és Te Deummal kezdik, illetve rekesztik be. A katolikusok nem szűntek meg követelni a P. katolikus jellegének érvényesítését, ezt azonban a mai napig nem tudták kivívni. Még arra nézve sincs tényleges törvényes intézkedés, hogy a P.-en katolikusellenes szellemű előadásokat ne tarthassanak. B. Gy. P. C. vagy P. Chr., lehet 1. Pax Christi (Krisztus békéje), vagy 2. Post Christum (Krisztus születése után). Pekingi ősember (Sinanthropus Pekinen­­sis Black), a heidelbergi emberrel együtt az emberiségnek eddig talált legrégibb kép­viselője. A lelet áll két koponyatetőből és néhány több egyénhez tartozó csonttöredék­ből, amelyeket Black talált meg 1929-ben Peking mellett a mészkőhegylánc ősbar-

Next