Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)

Függelék - Mártonfi - Mátyás Flórián - Mázy Engelbert - Mendlik Ágoston - Mennyezet, l. Baldachin - Mise (mint zenei műfaj)

Mártonfi 539 Mise Lakossága Katolikus KálvinistaLuteránus Gör. keleti Zsidó Egyéb és isme­retlen Szatmír-, Dgocsa- is Bengmsgjí'...149.642 40.455 (27t)o/o)99.064 561 36 9.281 245 Szeged ... ... .......................135.071 119.570 7.206 1.888 517 5.560 330 Szeghalom_____ ... ... ...10.293 1.150 8.613 162 51 220 97 Székesfehérvár ... ... ...40.714 33.122 4.184 817 108 2.450 33 Szekszárd ... ... ... ... ...14.279 11.316 1.997 347 26 567 26 Szentes... _____ ... ... ...32.861 16.176 15.147 617 227 666 28 Szolnok... ... ... . . ... ...38.764 32.591 3.499 440 70 2.098 66 Szombathely ... ... ... ...35.758 29.661 772 1-790 27 3.482 26 Tíszaföldvár ... ... ... ...11.467 4.446 5.731 1.157 13 115 5 Tiszafüred_______________10.103 4.654 4-880 54 3 506 6 Tolnamegye ... ... ... ...269.194 192-835 (Jl-jo/o) 38.527 30.750 366 5.951 765 Tótkomlós................... ...11.143 847 292 9.765 25 192 22 Törökszentmiklós ... ... ...28.503 17.376 10.250 199 23 629 26 Túrkeve ..........................13.320 1.362 11.630 91— 220 17 Űjfehértó ________ ... ...13.571 7.830 3.965 500 1 1.228 47 Újpest .........................-67.400 45060 7.588 2.843 238 11.396 275 Vác____________________20.960 16.307 2.002 652 36 1.934 29 Vasmegye ... ... ... ... ...275.021 224.876 (W/o) 10.786 31.886 113 7.291 69 Vecsés ... ... — ... . . ...13.006 11.000 1.292 489 16 166 43 Veszprém .............. ... ...17.792 14.717 1.644 556 18 850 7 Ve8zprémmegye ...............243.700 167.348 ( 68-70/0 44.689 25.340 126 5.932 265 Vésztő — ... ... ... — ...10.287 779 9.047 169 74 159 59 Zalaegerszeg .......................13.072 11.389 306 326 3 1.041 7 Zalamegye.......... .............365.266 337.641 (92-4°/Q 11.587 7.534 106 8-226 172 Zemplénmegye... ... ... ...146.318 80.782 (55-20/0)51.130 1.637 66 12.452 251 Mártonfi, 1. György, erdélyi püspök (1663—1721). Előbb pozsonyi, majd eszter­gomi kanonok, 1713-ban erdélyi püspök lett. Ő az ötödik gyulafehérvári kanonoki stallum megalapítója. A nagyszombati Ma­ri a-kegyképről latin nyelven írt művét utóbb több ízben is magyarra fordították. — 2. M. József, erdélyi püspök (1746—1815). Előbb jezsuita volt, utóbb a rend eltörlése után kolozsvári főiskolai tanár, tanfel­ügyelő, kormányszéki tanácsos, 1793-ban szerbiai címzetes püspök, 1799-ben Erdély főpásztora lett. Több jeles mű szerzője. Mátyás Flórián, forráskutató (1818—1904). Világi tanár volt. Jeles művei: Historiae Hungaricae fontes domestici, 1881—85, 4 kt.; Történeti egyezések és tévedések, 1896; Pogány szokások őseinknél, 1897. Mázy Engelbert, +1933. Mendlik Ágoston (1831—1890), pécsi-bel­városi plébános. Művei: A katekizmus ma­gyarázata, 1859; A házasulandók tanítása, 1862; Falusi prédikációk, 12 évfolyam. Mennyezet, 1. Baldachin. Mise (mint zenei műfaj), az állandó mi­seénekeknek (Kyrie, Gloria, Credo, Sánc­­tus, Benedictus és Agnus Dei) hat tétel­ben megkomponált alakja, őse a római Graduale 18 gregorián miséje, melyeknek egymással régebben semmikép össze nem függő énekeit a XII—XIII. században kezdték sorozatokká összeillesztgetni. Ez az összeillesztés azonban még ma is any­­nyira laza, hogy bármely miserész pótlá­sára a megfelelő énekek más misékből is átvehetők. A többszólamú éneklés bölcső­­korában (XI—XII. század) előfordul már egy-egy megkomponált misetétel is. Mai értelemben vett, végigkomponált misével első ízben a XIV. században találkozunk (egy Tournai-ban felfedezett kéziraton). A klasszikus vokálpolifónia kora (XVI. szá­zad) tPalestrinával az élén sok száz­számra termelt M.-ket, valamint a későbbi századok és korunk is. A külső formát nagyjából minden kor az ősmintáról, a gregorián korálisról leste le. A XVIII. század instrumentális zenéje bőbeszédűsé­gével a formát és terjedelmet túlfejlesz­tette, sőt a túlméretezett egyes tételeket arányosítási célzattal kantátaszerűen ki­sebb egységekre is tördelte. Ez ma X. Pius Motu proprio-jának 11. pontja értel­mében tilos. Sokan a múlt század francia és olasz zeneszerzői közül a Sanctust és Benedictust egybekomponálták (attacca, „egészen összeforrasztva"). Ma ezt sem szabad: a Rituskongregáció rendelete ér­telmében (1921 jan. 14.) a Benedictus-t az úrfelmutatás után kell énekelni. A múlt század végén heves vitákat okozott a pap intonációjaként elhangzó szavaknak (pl. Gloria in excelsis Deo) megkomponálása. Erre vonatkozólag nincs ugyan tételes egyházi tilalom, de kétségtelen, hogy a li­turgiával szorosabban összeforrott zene­szerzők sohasem komponálták meg az in­tonáció szavait. Az Ordinarium missae énekein kívül, melyek minden M.-ben egy­azon szövegűek (állandó részek), az ünne-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék