Közgazdasági Eciklopédia 2. Eagle-Ivernois (Budapest, 1929)
H
pénzügy, Bp., 1878 ; A latin államok pénzszövetsége, Bp., 1886 ; Az adóeszmény, Értekezések a társadalomtudományok köréből, Bp., 1894 ; továbbá a Nemzetközi arbitrage-forgalom, Nemzetgazdasági Szemle, XVI. évf. A betétüzlet fejlődésének iránya, Közgazdasági Szemle, 1894. Heidelbergi programm, a német szociáldemokrata párt ma érvényben levő programmja, amelyet az 1925-ben Heidelbergben tartott kongresszuson hoztak a rövidéletű görlitzi programm (1921) helyébe. A heidelbergi programm lényegesebb pontjai: a köztársasági államformának védelme, decentralizáció, az államhatalom demokratizálása, az ipari munkásosztály törvényhozási védelmének fejlesztése, iparfelügyelet, társadalmi biztosítás, egyenes és közvetlen adóztatás, a termelés legfőbb forrásainak állami tulajdonba vétele, küzdelem a fasizmus és a militarizmus ellen, hosszúlejáratú kereskedelmi szerződések kötése, a nemzetközi béke és az európai egyesült államok feltételeinek megteremtése. Heimann, Eduard, (1889—), közgazdasági író, a közgazdaságtan tanára a hamburgi egyetemen. Főbb munkái : Mehrwert und Gemeinwirtschaft, 1922 ; Die sittliche Idee des Klassenkampfes und die Entartung des Kapitalismus, Berlin, 1926. Hektár, a tizedesrendszer területmértéke, egyenlő 100 árral , 10.000 m2 = 1.715 katasztrális hold. Hektoliter, a tizedesrendszer ármértéke, folyadékok számára, 100 liter. Held, Adolf (1844—1880), bonni egyetemi tanár, 1880-ban a berlini egyetemre hívták meg, de még ez évben csónakázás közben a svájci bhuni tóba fulladt. Titkára volt az 1872-ben alakult «Verein für Socialpolitik»-nak. Ugyanez évben írta «Die Einkommensteuer» (Bonn) c. munkáját, amelyben az angol klasszikus közgazdaságtan bírálatára tér ki. «Socializmus, Sozialdemokratie und Sozialpolitik» c., Leipzigben 1873-ban megjelent könyve a katedraszocializmus (1. o.) programmjának tekinthető. Első munkája a történeti iskola szellemében írt «Carey’s Sozialwissenschaft und das Mercantilsystem» (Würzburg, 1866). Kéziratban és töredékben maradt kiváló munkájában — melyet Knapp «Zwei Bücher zur sozialen Geschichte Englands»címmel adott ki (Leipzig, 1881) — különösen az Adam Smith fellépésétől a választói jog reformjáig (1832) terjedő első részében szolgáltat értékes adatokat Anglia ipari fejlődéséről, valamint közgazdasági és politikai irodalmáról. Irodalom. Wagner, A., Adolf Held, Allgemeine deutsche Biographie, 13. k., Leipzig, 1881. Holfferich, Karl (1872—1924), német közgazda és államférfi, 1916-ban pénzügyi, majd utóbb belügyi államtitkár és alkancellár és birodalmi pénzügyminiszter, a berlini egyetem tanára, 1905-ben a bagdadi vasútvállalat vezetője, majd a Deutsche Bank igazgatója. A német háborús politikában nagy szerepet vitt és a háború után a versailles-i béke elleni tábor egyik vezetője. Svájcban vasúti szerencsétlen ség áldozata lett 1924-ben. Mint közgazdasági író az ortodox metallisztikus pénzelmélet szellemében írt pénzügyi-politikai dolgozataival tűnik ki. Nevezetesebb dolgozatai : Die Reform des deutschen Geldwesens nach der Begründung des Deutschen Reiches, Leipzig, 1898,2 k. — Studien über Geld und Bankwesen, Berlin, 1900. — Handelspolitik, Leipzig, 1901. — Geld und Banken, I. Teil, Das Geld, Leipzig, 1903, — Das Geld im russisch-japanischen Kriege, Berlin, 1906, — Deutschlands Volkswohlstand 1888—1913, 5. kiad., Berlin, 1923, — Der Weltkrieg, 1919, 3 k., — G. von Siemens, Berlin, 1921—23., з. k. Munkáinak teljes jegyzékét 1. a Hwb. d. Staatsw. 4. kiadásának Helfferich c. cikkében, Jena; 1929. Pótkötet. Heller Farkas Henrik, (1877—), a műegyetemen a közgazdaság- és pénzügytan tanára, az Akadémia levelező tagja, 1925 óta a Közgazdasági Szemle szerkesztője. A határhaszoniskola követője, bár bizonyos fenntartásokkal. A szubjektív értékelés fontosságát különösen az árelméletben hangsúlyozza, de az árhatárokon belül kialakuló tényleges árakat már a gazdasági értékeléstől független társadalmi folyamat eredményének tekinti, s ez alapon különösen a jövedelemmegoszlás tanában emeli ki a társadalmi hatalmi tényezők érvényesülésének jelentőségét. Nevezetesebb munkái: A határhaszon elmélete, a M. T. Akad. által jutalmazott pályamű, Bp., 1904; A társadalmi kérdés megoldásának útjai, Bp., 1920; Valutapolitika, Bp., 1920 ; Szociálpolitika, Bp., 1920; Pénzügytan, Bp., 1921; Pénzügyi politika, Bp., 1922; Vámpolitika, Bp., 1922 ; Magyarország szociálpolitikája, Bp., 1923 ; Közgazdaságtan (I. Elméleti közgazdaságtan, 3. kiad. 1925; II. Gazdaságpolitika, 2. kiad. 1922); Die Grundprobleme der theoretischen Volkswirtschaftslehre, Leipzig, 2. kiad. 1924 ; Nationalökonomie, Theorie u. Geschichte, Halberstadt, 2. kiad., 1926. Volkswirtschaftslehre, Bd. 1. Theoretische Volkswirtschaftslehre, Leipzig, 1927; Konjunktúraelmélet és konjunktúrakutatás. Tanulmányok a konjunktúrakutatásról, Bp., 1927; Die Grenzen der Besteuerung, Festgabe für Georg v. Schanz, Bd. 2., Tübingen, 1928 ; Die Entwicklung der Grundprobleme der volkswirtschaftlichen Theorien, 3. kiad., Leipzig, 1928. Továbbá nagyobb tanulmányai közül: Németország kereskedelmi politikája a 19. században (Közg. Szemléből), Bp., 1900. — Az Északamerikai Egyesült Államok vámpolitikája és a reciprocitás (Közg. Szemléből), Bp., 1902. — A Magyar-Osztrák Monarchia külkereskedelmi forgalma a 20. sz. elején (Közg. Szemléből), Bp., 1903. — Die auswärtigen Handelsbeziehungen der Österr.-Ung. Monarchie am Anfang des 20. Jhs. (S. A. aus Jb. f. Gesetzgebung, Verwaltungs. Volkswirtschaft) Leipzig, 1904. — A városba tömörülés jelenségei Magyarországon (Közg. Szemléből), Bp., 1904., A határhaszonelmélet, és az uralkodó értékelméletek (Közg. Szemléből), Bp., 1906. — A határhaszonelmélet bírálata (Közg. Szemléből), Bp., 1906, — Négy tanulmány A Társadalom c. műben. Bp., 1908, — A szociálpolitika és a felső osztályok, (Törv. munkásv. magyarorsz. egyes. kiadv. 18), Bp., 1911, — A drágaság kérdése elméleti világításban («A drágaság» a M. Közg. Társ. kiadv.), Bp., 1912. — Die Kinderarbeit in Ungarn (Lehr, d. Ung. Ver.ges. Arbeiterschutz, 10.), Jena.