Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Acapulco
ACAPULCO 25 különben a nyelvnek akármelly tudományos tárgyban, ’s különösen a’ honi történetek előadásán való mivelése ’s virágoztatása volt a’ czél. Sokan vágyni fognak már itt is megtudni ezen társaság rövid történeteit. 1790 megkérték 11. Leopoldot Erdély rendjei, hogy egy nemzeti, országos, nyelvmivelő társaságnak felállitását kegyelje, ’s ennek pianumát 1791 az ujságlevelekben is kihirdették. Három év alatt semmi királyi válasz nem érkezett, ’s addig is kicsinyben próbát akarván tenni a’ társaság, a’ kicsiszámu, keveset merhető egyesületnek gróf Bánffy György a’ gubernator lón elölülője, titoknokja Aranka György. Munkájinak egyetlen kötete 1790 jelent meg Szebenben. Aranka halála a’ kis társaságot már egészen eloszlatá, de új életet akarván reája lehelni a’ lelkes ország, megszólittaték 1819 Döbrentei Gábor, hogy az egyesület planumát újra fogja fel, dolgozza ki,s az ország nagyainak helybenhagyás végett terjessze elő. Ez meglen; az újjá lett planum helybenhagyatott ’s 1-ső elölülőnek gróf Teleki Pál, 2-ik elölülőnek gróf Kemény Miklós, titoknoknak Döbrentei Gábor választattak, egyszersmind ajánlások is estek a’ társaság pénztárának alapítására, mellyeknek esztendei kamatja 3000 újra volt menendő. így, a’ fels. udv. erdélyi cancellariának engedelme mellett már üléshez is fogott a’ társaság, de a’tagok a’ további felsőbb rendelésig eloszlottak. Vannak még tudós társaságok , mellyek az academiától inkább csak névre különböznek. Ilyen a’ göttingeni kir. tudományos társaság (Societät) 1750, a’ kir. tudom. társaságok Londonban 1645 ’s Dublinban 1730 ólta és Edinburgban. Továbbá a’ régiség búvárainak egyesülete Londonb. 1751, a’ manchesteri tudományos és philosophica társaság 1781, ’s a’harlemi, vlieszingeni, rotterdami, brusseli, amsterdami, koppenhági, upsalai ’s egyéb tudós egyesületek. Európából a’ föld egyéb részei is átvevék az academiákat. Asiában a’ tudományok ’s mivészségeknek academia álla fel Bataviába (Java) 1778, és Calcuttában 1784 olta, és ismét Bombayban. Ezen academiáknak köszönhetni a’ legfontosabb esmertetéseket Indiáról ’s általjában a’ keletnek szelleméről. Amerikában már 1769 ólta mutathat Philadelphia egy philosophiai társaságot, más városai a’ szabad új világnak már többet; a’ bostoniról már fen emlékeztünk. 2) Academia nevezettel élnek a’ német földön ’s igen gyakran az universitas (főoskola) helyet. (L. Universitas) Magyarországon csak azon főbb tanító intézeteket nevezők igy, mellyek rendszerént két karból állanak (ezek a’ philosophiai és törvényes karok) ; de sem ebből sem amabból doctori czimet nem adhatnak. Ilyen academia most öt van az országban: Posonyban, Kassán, Győrött, Nagy-Váradon és Zágrábban. Hajdan Pécsett (a’ II. Lajosé) és Budán (a’Mátyásé) későbben N. Szombath. Kassán,ismét Budán és Kolosvárott állottak ezekhez valamennyire hasonló academiák. 3) Academiák vagy academiai daraboknak nevezik a’ művészoskolákban a’ tanuló rajzolatjait. 4) Végre ezen névvel nevezik meg, de balul, az énekes egyesületeket és concertet is. Aca ptrr, co, legjobb mexicoi kikötő a’ délszaki tenger mellett. A’ kikötő ’s torkolatja mély, ’s azon helyet, a’hol vasmacskákat szoktak hányni , szélvészek nem háborgatják. A’ nagy terhekkel megrakott hajók is beevezhetnek egészen a’ torkolatot és kikötőt környező gránitsziklákig. Ezen meredek sziklák vaddá ’s kietlenné teszik a’ tengerpartot, mellyen nem tenyészik növevény. A’ kikötő torkolatjában fekszik Roqueta vagy Grifo szigete, melly nyugotra 7—800, keletre 1—10 angol mértföldnyi szélességű ’s 27—33 ölnyi mélységű torkolatot formál. A’ város, mellyet a’ magas Diego erősség oltalmaz, éjszaknyugotra fekszik 4000 lak., kik a’ manillai gálya érkezőével 9000-re szaporodnak. Kevés kereskedési hely fekvése egészségtelenebb ennél. A’ hévség nappal közönségesen 86—903, éjjel reggeli 3 óráig 78°, innen kezdve napkeltéig 64—62° Fahrenh. szerént. Kelet felől utat vágtak a’kősziklákon, hogy a’ hévséget tengeri szelek hűsítsék valamennyire, de, a’ mi szükségesebb volt, a’ posványokat