Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aba Sámuel - Abaliget - Abaris

2 ABA ABAKIS egyéb különös magyar szókban találkozik, p. o. abaposztó, abajdócz, abajgat. Figyelmet érdem­el, hogy valamint nálunk, úgy Macedóniában is, az alavaló festetlen posztó ab­após­,tónak, abanak neveztetik, mellyböl sok ezer vég, franczia kereskedők által, abats nevezet alatt Amerikába szálíttatik. Innen származik talán az alávaló gyapjúnak abat­­chauvée franczia neve is. Sas A­b­a (Sámuel), Edumertől származott kun főember, I. István alatt nádorispány, ’s ezen király sógora, a’ kinek testvérét Saroltát tartó, Abaujvár (1. abalj.) felállitója, a’ keresztségben Sámuel nevet kapott Minekutána az ország nagyainak többsége német Pétertől 1041 megta­gadta az engedelmességet, a’ már koros Abát kiáltotta királlyá, ki a’ Magyarok gyülölségének Péter emberei ’s pártfogóji ellen utat adott; maga pedig az austriai marchiót Albertet, Péter sógorát, a’ ki azt magához fogadta volt, megtámadta; de hadjainak­ két csapatja megve­retett, a­ harmadik zsákmánnyal és számos foglyokkal tért vissza. A­ ró­mai-német császár 111. Henrik, Albert közbenjárására felfogta Péter ügyét, és 1042 beütött a’ magyar földre, ’s a’ Garamig előnyomult. Az ország nagyainak egy része alkudozásba bocsátkozott vele, ’s kész volt Abától elallani, csak hogy ne Péter, hanem Árpád, fér­fimaradéka közül tétes­sék valaki királlyá. Némellyek szerént Bukna vala, a’ kiben megegyez­tek. Henrik eltávozása után Aba, ki addig az ország belsejében sere­get szed vala, Buknát elkergette, és 1043 Henrikkel olly egyezésre lé­pett, mellynél fogva a’ német foglyoknak visszaadására’s a’ Lajta bal partjának Austriához való engedésére kötelezte magát, Henrik pedig őt Magyarország királyának esmerte. Már most bosszút álla azokon , a’ kik tőle elpártoltak vala, ’s a’ kik most az ország csonkításáért neheztelvén, idegenséget mutatanak iránta ; és böjt idején tanácskozás színe alatt ma­gához hivatván az ország nagyait, sokat közű­lök kegyetlen módon meg­öletett; a­ többivel pedig Csanádra ment, hogy ott'magát megkoronáztassa. Gellért­ (Gerard) a'csanádi püspök, a’ koronázásra felszólittatván, nem csak megtagadta azt, hanem, szemére hányván a’ királynak szent időben elkövetett kegyetlenségét, királyi méltóságának 's életének rövid idő alatt való vesztét is jövendölte neki. Megtörtént mindazáltal a’ koronázás más valamelly püspök által; de a’jövendölés csak hamar beteljesedett. Mert az ország nagyai közül sokan, a’ történt dolgok által el lévén a’ királytól idegenedve, Henrikhez lopódtak, és azt annál könnyebben felbiztattak Aba ellen, minthogy a’ király a’ császár iránt felválalt kötelezésének még meg nem felelt vala. Győrhöz közel, a’ Baba mellett 1044 ütközetre kelt a’ dolog, a’ mellyben sok emberét elvesztette Henrik, úgy hogy a’ csata helye a’föld népétől Veszettnémetnek neveztetett ; de a­ viadal közben övéi­nek nagy részétől elhagyatván­yba, futásnak eredt; futtában pedig elfo­gatott és megöletett. Holt teste a’ sari klastromban temettetett el, a’ melly­et maga építtetett vala a’ Mátra tövében. Fairt Fal. Abat,igét, falu (é. sz. 40/ 9', és k. h. 35° 47' Ferrótól), Ba­­ranya vármegyében, a’ mecseki hegyláncz éjszaki sorában, Pétshez 1 m/s mértföldnyire fekszik, a’ pétsi káptalanhoz tartozik, 87 házból áll, 009 kathol. német lak. Ezen falutól nem messze a’ hegy éjszaki aljában ta­lálta­k azon tsepkövi barlang, a’ mellye ugyan már ez előtt is, P­a­p­­lika nevezet alatt esmertetett valamennyire; de 1820 Kölesy ur által fedeztetett fel igazán. A’ barlang mészkősziklába ny­ilik, a’ melly­ből nj’áron télen szünetlenül olly’ bőven folyik a’ viz, hogy h onnan nem igen messze már malmokat hajt. Belső üregei tágasabb keskenyebb terjedés­sel , mindenféle csudálatos formában és csavarodásban éjszakról délkelet­nek kanyarulnak, mintegy 7 500 ölnyire, és mind szereikre, mind forma­­tiójokra nézve szorosabb geognosticai vizsgálást érdemelnek.­­Sz Ab a kis, nemzetünk legrégibb tudós orvosa és philosophusa, kit a’ régi írók, Herodotus, Diodorus, Strabo, Pausanias, Lvidas ’s egye­bek nagy magasztalással emlegetnek. Mikor élt legyen, arról igen sok

Next