Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Abbt Tamás - ABC - Abda - Abdera - Ábel - Abel Jósef - Abelard Péter

G ABET ABELARD Ab­bt (Tamás), philosophiai iró, szül. L­lmban 1738. 1756 ó­ta Hal­léban tanult, ’s 1760 k. m. Frankfurtban a’ philosophia rendkívüli profes­­sora lett, ’s ott irta a’háború villongásainak közepette ,,Fo/« Tode für’’* Vaterland 44 (a’ hazáért való halálról) cziviű­ értekezését. 1761 Rintelnbe a’ mathesis rendes professorának hivatott meg, ’s ezen tanitószék elfo­gadásával 6 hónapot Berlinben töltött, hol a’ két Eulerrel, Mendelsohnnal és Nicolaival öszveszövetkezék, ’s a’ literatúrai levelek Q Literaturbriefe') munkás részvevője len. De Rintelnben csak hamar megunta az academiai életet, ’s a’ törvénytanulásra adta magát, hogy polgári hivatalt viselhessen. 1763 délszaki Németországot Schweizet és Francziaország egy részét be­járta , ’s az esztendő végével haza térvén, nem sokára „az érdemről“ irt munkáját bocsátotta közre, a’mellyet felemelkedett gondolatok, finom észre­vételek ’s jeles practica philosophia bélyegeznek. 1765 gróf Schaumburg- Lippe Wilhelm, udvari­, kormányi és consistoriumi tanácsnokká nevezte, ’s különös barátsággal viseltetett iránta; de csak rövid ideig részesülhete­k, ezen szerencsében, mert 1766 éltének virágában m­h. Abc , 1. írás. Abda, németül: Brückel, magyar falu Győr vármegye tóközi járá­sában, egy órányira Győr városától, napnyugot felé, a’ Rábcza vizén lévő hidnál, a’ melly 1751-ig mint igen nevezetes hadi pont, a’ győri vár őrizete alá tartozott, és a’ mellytől német nevezetét kapta. Itt tábo­rozott 1566 Maximilián császár, midőn Soliman Sziget várat ostrom­lova; ide küldetett ugyan akkor a’Szigetnél elesett Bajnoknak, Zrínyinek, feje, innen pedig utóbb Csáktornyára. Rákóczi Ferencz 1707 ezen akkor egyébiránt erősen körülsánczolt helyet, egész őrizetét megölvén, el­foglalta vala. Most a’ győri káptalan földes urasága,; határa termékeny, de a’ Duna és Rábcza áradásaitól sokat szenved. A’ házaknak száma 104, egy catholicus templommal; a’ lakosoké 731, kik a’ földmivelésen kivű­l a’ fuvarozást is gyakorolják. S.*. Abdera, hajdan város a’ thraciai tengerparton. Alkotója némellyek szerént Abderus Hercules kedveltje, vagy maga Hercules , mások szerént Abdera Diomedes leánytestvére, Herod, szerént Timesius. Ezen város Democritus és Protagoras honja volt, azonban a’ balgatagság és iztelenség lakhelyének tartotta az ó világ. (L. „711'e Abderiten 44­­V­ielandtól) —7— Abed, Ádam második fija, Kain öccse. Ez földmives, Abel pásztor volt. Mind a’ ketten áldozatot tettek Jehovának ; Kain termékei, Ábel nyája zsengéjéből. Az Isten kedvesen fogadta Abel áldozatját ; a’ Káinét megvetette. Ez irigységből Ábelt megölte, ’s a’ földön e’ volt az első gyilkosság. Az egyház Abel áldozatját, szent, tiszta ’s Isten előtt ked­ves áldozat példája gyanánt említi, ’s maga a’ Krisztus igaznak nevezi őt. Ábel (Jósef), történetfestő, szül. 1764 Aschachban Austriában. A’ bécsi képző mivészségek academiájában tanult ’s jutalmat több ízben nyert. Herczeg Czartom­ski megesmertette Lengyelországban, ’s innen hire az orosz földre is elhatott. Hat évet Olaszországban, nagy részént Ro­mában ’s Nápolyban töltött. Remekmivei közül a’ képző mivészségek academiája és a’ cs. k. képgaléria többet bir. Sok más, részént arczképek, részént történetfestések fentartják mivészi emlékét. A’ pesti játékszín előkárpitja is A. mive. Mh. Bécsben 1808. Abelh­ard (Péter), eredetiképen Abaillard, Benedek szerzetebeli pap, a’ ki mind tudományáról, mind szerencsétlen szerelméről Heloisehez egyiránt nevezetes, szül. 1079 nem messze Nantestől, Palais helységében, a’melly atyjának Berengernek tulajdona volt. Veleszületett hajlandósága a’ tudományokhoz vezeté, ’s hogy egészen ezekre adhassa magát, az első szülöttség jusát és jószágait testvéreinek engedé által. Tanulá a’ költés és ékesszállás mivészségét, a’ philosophiát, törvénytudományt és theo­­logiát, a’ görög, zsidó és latán nyelveket, ’s csak hamar járatos lan ezekben; de fő szorgalmát a’ scholastica philosophiára forditá. Noha je­les tudósokkal diszeskedik akkor Bretagne, A. nem sokára kimerítő.

Next