Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aborigines - Abracadabra
ABORIGINES ABRACADABRA It vagy igy; magunkat p. o. valamelly folyóírásra, a’ theatromban egy bizonyos helyre, 's mind a’ kettőre előre fizetvén, mivel már most bizonyos vevőknek ’s meglátogatóknak tartathatunk, mind a’ kettőt olcsóbb áron kapjuk. (L. ELŐFIZETÉS). Aborigines, a’ történetíróknál valamelly tartomány legrégibb lakosai, kik abban az emberi nem elterjedésekor legelőször telepedtek le, ’s a’ kik eredetéről és származásáról bizonyost nem tudhatni. A’ romai történetírók azon nemzetséget nevezik igy, melly a’ Trojanusok eljötte előtt lakozott a’ mai Roma tájékán. Abracadabra, bűbájos szó, a’ mellyről hajdan azt hitték, hogy általa hideglelést, különösen, a’makacs , negyednapos hideglelést, és a’ hemitritaeust, egy többnyire halálos hideglelést, el lehet űzni. Most ezen szót rendszerént csak tréfából használják, ’s mint a’ hokuspokus egy semmit sem jelentő varázsformula. Q. Serenus Sammonicus basilidicus orvos szerént úgy kell ezen szót írni, hogy belőle egy magicus háromszög álljon elő, ha vélt munkálatját kell előhoznia, t. i. raca d a b r a b rac a d a b V I b rac a d a b A b ra c a d a A b ra cad Abraca Abra C A b ra Ha a’háromszeg, mindég ekkép fedeztetik el, mindég az abracadabra szó jő ki, ha az A-n kezdve ’s az első sor utolsó betűjén végezve, akármellyik sorba ugrunk is által. A’ mi illeti ezen babona eredetét, kétség kivűlvalóvá teszik a’ görög amuletumok, mellyeken ABPACAAABPA szó van, hogy ezen bűbájos szót tulajdonkép abrasadabrának kell mondani, noha a’ Zsidók a’ helyett abracalant mondanak. Ez a’ szó pedig abrasadabra , hihetőkép annyit tesz, mint az aeolicus-görög Sibylla, e’ helyett Oiapovhyi, divinum oraculum, isteni szózat, a’ legfőbb valóság abras szent nevétől, és a’ chaldaei dabra, oraculum vagy ige szóktól származtatva. Más vélekedés szerént az abraxas szó ezen zsidó szóknak Ab, Ben, Ruach hakkodesch (Atya Fiú és Szent Lélek) és ezen görög szóknak r&istietu, Otto (idvesség a’ ker észt fájától) kezdetbetüjiból származott. Ezt Pater Harduin úgy változtatá meg, hogy a’négy utolsó betűket, a&cVTrtvi troiçai cèy/a» által magyarázta, hogy azután az abracadabra szónak következendő magyarázatát adhassa: iAB, Br» 'Tovct%, «Stàça*ovç cáQi dyiai ÎStvSçat, *A/3, Be», 'Povdt%, 'ASatxi, Deus unus in personis trinis homines salvat per crucem: Pater, Filius,Spiritus Sanctus, Dominus Deus unus est. (Az egy Isten hármas személyben, az embereket megváltja, boldogítja a’ keresztfa által: Atya, Fiú, Sz. Lélek Úr-Isten, egy Isten.) Ez azonban igen önkényes fordítás, mert az abrasax szó, sem nem egyiptomi, sem nem görög, sem nem zsidó, hanem persiai, és a persa napistent Mithrast jelenti, melly esztendei futásában 365 napot ir le. Egyébiránt a’ babona az abracadabra szót a’ fen említett módon irta, ’s irja háromszög formában egy négyszegű darabka papirosra, úgy hajtotta öszve, hogy belől A BRACADABRA BRACADABR R A C A D A B A C A D A CAD A A b r A b A