Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aborigines - Abracadabra

ABORIGINES ABRACADABRA It vagy igy; magunkat p. o. valamelly folyóírásra, a’ theatromban egy bizonyos hely­re, 's mind a’ kettőre előre fizetvén, mivel már most bizonyos vevők­nek ’s meglátogatóknak tartathatunk, mind a’ kettőt olcsóbb áron kapjuk. (L. ELŐFIZETÉS). Aborigines, a’ történetíróknál valamelly tartomány legrégibb lakosai, kik abban az emberi nem elterjedésekor legelőször telepedtek le, ’s a’ kik eredetéről és származásáról bizonyost nem tudhatni. A’ ro­mai történetírók azon nemzetséget nevezik igy, melly a’ Trojanusok el­jötte előtt lakozott a’ mai Roma tájékán. Abracadabra, bűbájos szó, a’ m­ellyről hajdan azt hitték, hogy ál­tala hideglelést, különösen, a’makacs , negyednapos hideglelést, és a’ hemitritaeust, egy többnyire halálos hideglelést, el lehet űzni. Most ezen szót rendszerént csak tréfából használják, ’s mint a’ hokuspokus egy semmit sem jelentő varázsformula. Q. Serenus Sammonicus basilidicus orvos szerént úgy kell ezen szót írni, hogy belőle egy magicus háromszög áll­jon elő, ha vélt munkálatját kell előhoznia, t. i. raca d a b r a b r­ac a d a b V I b r­ac a d a b A b ra c a d a A b ra c­a­d A­br­a­c­a A­br­a C A b r­a Ha a’háromszeg, mindég ekkép fedeztetik el, mindég az abracadabra szó jő ki, ha az A-n kezdve ’s az első sor utolsó betűjén végezve, akármel­­lyik sorba ugrunk is által. A’ mi illeti ezen babona eredetét, kétség kivű­l­­valóvá teszik a’ görög am­uletumok, mellyeken ABPACAAABPA szó van, hogy ezen bűbájos szót tulajdonkép abrasadabrának kell mondani, noha a’ Zsidók a’ helyett abracalant mondanak. Ez a’ szó pedig abrasadabra , hi­hetőkép annyit tesz, mint az aeolicus-görög Sibylla, e’ helyett Oiapovhyi, divinum oraculum, isteni szózat, a’ legfőbb valóság abras szent nevétől, és a’ chaldaei dabra, oraculum vagy ige szóktól származtatva. Más véle­kedés szerént az abraxas szó ezen zsidó szóknak Ab, Ben, Ruach hakko­­desch (Atya Fiú és Szent Lélek) és ezen görög szóknak r&istietu, Otto (idvesség a’ ker észt fájától) kezdetbetüjiból származott. Ezt Pater Har­­duin úgy változtatá meg, hogy a’négy utolsó betűket, a&cVTrtvi troiçai cèy/a» által magyarázta, hogy azután az abracadabra szónak követke­zendő magyarázatát adhassa: iAB, Br» 'Tovct%, «Stàça*ovç cáQi dyiai ÎStvSçat, *A/3, Be», 'Povdt%, 'ASatxi, Deus unus in personis trinis homines salvat per crucem: Pater, Filius,­­Spiritus Sanctus, Dominus Deus unus est. (Az egy Isten hármas személyben, az embereket megváltja, boldogítja a’ keresztfa által: Atya, Fiú, Sz. Lélek Úr-Isten, egy Isten.) Ez azonban igen ön­kényes fordítás, mert az abrasax szó, sem nem egyiptomi, sem nem görög, sem nem zsidó, hanem persiai, és a­ persa napistent Mithrast jelenti, melly esztendei futásában 365 napot ir le. Egyébiránt a’ babo­na az abracadabra szót a’ fen említett módon irta, ’s irja háromszög for­mában egy négyszegű darabka papirosra, úgy hajtotta öszve, hogy belől A BRACADABRA BRACADABR R A C A D A B A C A D A CAD A A b r A b A

Next