Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Abulfeda - Abyssinia - Academia - Academia, Academiák
20 ACADEMIA sát. Ezt ők külön munkájik által cselekszik, mellyek a’ rendes ölesekben felolvastatván, a’ társaság irományai között helyt foglalnak 's meg is jelennek. Nevét ezen intézet az athenei vette, melly bizonyos Akademosnak birtoka és nevezetes vívó oskola volt, egyszersmind azon hely, hol Plato tanit vala. Ezen névvel illeték későbben azon három philosophiai felekezetet, atellyek a’ nevezett oskola tereiből kerültek ki, u.m. az első, mellyet Plato, a’ második v. közép, mellyet Arcesilaus, ’s a’ harmadik academia, mellyet Larides vagy Carneades alkottanak. A’ legelső intézet, melly a’ régi időben ezen nevezetet, úgy mint mi ma vesszük, megérdemli, Alexandriában állott. Itt támaszta legelőbb is a’ Ptolemaeusok bőkezűsége egy számos tudósokból álló gyülekezetet, mellynek egyedül az emberi esmeretek mivelésén ’s gyarapításán kell róla dolgoznia; de a’melly csak hamar épen semmin, vagy legalább grammaticai feszegetéseknél egyeben nem dolgozott. Alexandriából kapák el a’ Zsidók azon academiák alakjait, mellyek az 1-ső század elhunytén az Euphrates melléki városokban, n. m. Sorában, Nehardeáb., Prnébeditában kezdenek emelkedni. Ezektől vevőnek a’ Nestorianusok a’ 6-ik századb. tanultságot ’s ízlést; ’s ezektől ismét as.Arabok, kiknek jeleskhalifajik, érteni Almansort, Harun al Rasidet ’s Almamunt, Cordovától egész Bokharáig, a’ kelet legtávolabb vidékéig, igen sok academiát alkottak, ’s ritka kedvezésekkel ápolgattak. Volt Nagy Károly udvarában is academia, mellyet ő mesterének Alcuinnak tanácsából szerzett, ’s ő maga tagja lön; azonban ez a’ szép kezdet Alcuin halálával eltűnt; ’s most már nem találunk igaz academiára mind addig, mig Konstantinápoly bevétele sok görög tudóst Olaszországba nem fize. Ekkor legelőbb is Lorenzo da Medici állitá Florenczben görög academiáját, mellynek Argyropulus, Gaza Theodor ’s Chalkondylas valának tagjai. Utána állitá Cosmus a’ Platócademiát, czélja: Plato munkájinak tudós gyakorlása ’s a’ platói bölcselkedés felélesztése. Ez a’ két intézet sem állott ugyan soká; de más, kiterjedettebb academiák léptek nyomaikba, ’s az olasz föld példája után egész Európában elterjedtek. Felhozzuk itt mind a’ régi, mind az újabbak közül tárgyak rendje szerént a’jelesbeket. A) Közönséges , tudományos academiák. 1560 álla fel Nápolyban a’ mathematicai és physicai tudomány emelése végett az Academia secretorum naturae ; de nem sokára a’ pápa tilalma eloszlatta. Követe az Academia dei lincei Romában , herczeg Cesi által alkotva, ugyan azon század vége felé, ennek tagja volt a’ hires Galilei. Az Accademia del cimento a’ 17-ik század elején támadt, herczeg Medici Leopold, későbben cardinalis, vala alkotója ; tagjai közül Paolo di Buono, Borelli, Vivani, Magalotti, Redi ’s még többen nevezetesek. Az Accademia deglinquieti Bolognában, melly későbben az Accademia della Traciával olvasztatott egybe, igen jeles értekezéseket adott 1667 ezen czimipel ,,Vensieri fisico-matematici.44 1714 a’ bolognai institutummal egyesült, ’s azolta institutum academiája, vagy (XI) Kelemen academiája lett neve ; jeles könyvtára van, ’s igen gazdag természeti tárgyak gyűjteménye. Ezeknél korább az 1540 Rossunóban felállott Sorietà scientifica rossunense degi incuriosi, melly’ előbb szép mivekkel, 1695 ólta pedig tudományokkal foglalatoskodik. A’ nápolyi királyi academia 1779 óta áll . Írásai között jeles vizsgálódásokat lelni némelly mathesist illető tárgyak felett. Végre az olaszok közül megnevezzük még a’ turini, paduai, genuai, sienai, mailandi s veronai akadót, mellyek mindnyájan adtak írásokat. Egyáltaljában az olasz föld valóságos tenyésztő földje az ebbeli tudományos intézeteknek; Jarckius 550 jegyez fel névsorában. A’ tudományok franczia királyi academiája „Académie royale des sciences'14 Parisban 1666 álla fel, alkotta Colbert, de a’ királyi megerősítést csak 1699 nyerte meg. Tagjai négy osztályra valának osztva, u. m. a’ tiszteletbeli, a’ valóságos v. fizetéssel lévő, a’társak (associés) ’s a’ tanulók v. növendékek osztályára, az első tiz, a’ többi három húsz húsz személlyel , elölül őt a’ király választa az első rendből.