Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Abulfeda - Abyssinia - Academia - Academia, Academiák

ACADE.v­a. 22 academiae Theodoro-Palatinae“ ’s a’ másik rendbeliek „Ephemerides so­cietatis meteorologicae Palatinae 44 czimet viselnek. A’ müncheni tudós társaság 1759 ó­ta áll; de midőn Bajorország királyt kapott, tetemesen megbővű­ít, ’s praesidensnek Jacobi neveztetett. Munkáji „Abhandlungen der bairischen Akademie 44 czint alatt jöttek ki. A’ sz. pét­er vár­i acade­­miának planumát I. Péter ké­szitette, Leibnitz és Wolf segélék tanácsok­kal; de meghala a’ nagy czár, minekelőtte szándékát egészen kivinné. Ezt ő utána I. Katalin tévé meg, ’s 1725 Dec. legelőször ült a’ társaság. A’ császárné 30,000 rubelt rendele évenként szükségeire, ’s tizenöt tu­dós kapott mint academicus tag fizetést, és mindenik professori czimet. Bernoulli Dániel és Miklós, ’s két de Lisles, Bulfiger és Wolf nagy és tisztelt nevek ezek között. II. Péter alatt süllyedni kezdett az intézet, de felemeld magát Anna alatt; ennek halálával ismét alább szálott . Kesé­ben császárné másodszor emelé fel, ’s most tágult és bővült; ’s 1758 a’ mivészségek academiája is hozzájárult, de hat évvel azután elválasztok a’ kettőt. A’ jövedelem már ekkor 00,000 rubelre ment. Igen sokat tett ez a­ társaság Oroszország belsejének teljesb m­egesmertetésére, ’s az által, hogy ezen tartományokat olly fér­fiak által járatta be, mint Pallas, Cinc­inn, Stolberg, Güldenstädt ’s Klaproth, több, igen becses munkák megjelenését eszközlé. Tagjai száma, ide nem vévén az elölülőt és igaz­gatót, tizenöt most is; négy mellékes tag ezen felül az ülésekben részt vesz, és egyik a’másik után belépik. Van az academiának jeles könyv­es kézirattára, nagy becsli pénzgyüjteménye ’s igen bő természeti rit­kaságok tára. Írásai 1723—1747 illy czimmel „Commentarii academiae sci­entiarum imperialis petropolitanae­­• 14 kötetet tesznek; innen 1777 „.Vor» commentarii 11 czimmel húsz kötetet; azok­ a „Acta academiae“ nevek, ’s legújabb folyamatoknak „Noca acta,44 A’ commentariusok csupán deá­kul , az ad­ák részént deákul, részént francziául vannak írva. A’ bolog­nai academiát vagy' is a’ bolognai institutumot 1712 gróf Marsigli al­kotta­ (L. Bologna). A’ tudományok kir. academiája Stockholmban hat tudós privát egyesületéből eredeti, Linné közöttük, először Jun. 13. 1739 ültek együtt. Ugyan azon évben adták ki legelső értekezéseket. Rö­vid időn köz figyelmet érdemle a’ társaság, ’s Marth. 1741 királyi svéd academiának nevezd fejedelme. Azonban a’ kincstár semmi költséget nem ad reá, ’s az intézet önmagát kormányozza. Azon tetemes jövedelemből, mellyet a’ társaság hagyomány ’s adakozások által nyert, csak az ex­perimentális philosophiának professora ’s a’ két titoknak húz fizetést. Az elől milőség minden harmadik hónapban a’ Stockholmban lakó tagok között változik; az értekezések á­tmenvén az üléseken, évnegyedenként jelennek meg. Az első negyven kötet 1779 .,Régi értekezések 41 az utóbbiak „Uj értekezések 44 ’s a’ gazdaságot illetők külön „Oeconomica acta“ czimet vi­selnek. Pénz- és arany- emlékpénzjutalom évenként létezik. 1799 az aca­demia hét osztályára szakadt, ezek: az országos és mezei gazdaság 15 taggal; a’ kereskedés és mesterségek 15 tagg.; a’ külföldi természettudo­mány­ ’s leírás 15 tagg.; a’ belföldi természettudomány ’s leírás ismét 15 tagg.; a’ mathematica 18 tagg.; szép mivek, történettudomány­’s nyelvek 12 taggal. A’ társaság kirekesztve birja a’ kalendáriummal (naptárral) való kereskedést. VI. Keresztély’ 1742 hat tudósra birá pénzgyű­jtemé­­nyének rendbeszedését. Ezek későbben tágasabb körű ’s rendszeres inté­zetté egyesültének, ’s egyike a’ hatnak gróf Holstein arra birta a’ ki­rályi­, hogy’ ez az intézetet megerősité, (1743) védelme alá véve, ren­des jövedelmet szabott ki számára, ’s megengedd, hogy­ munkásságát a’ természetirásra, physicára ’s mathematicára kiterjessze. Ekkorig 15 kötet jelent meg ezen akad. munkájából Kopp­enhág­ban, dán ny­el­v­ven ; némellyek deákra is lefordittattak. Az izlandi királyi academia Dublin­ban 1782 körül jobbára az oda való főoskola tanitójiból állott őszre, kik hetenként egy­ be szoktak gyűlni. 1788 ó­ta rendesen adja érte­kezéseit. Volt ugyan már 1683 Dublnnak academiája ’s 1740 egy phy-

Next