Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Abulfeda - Abyssinia - Academia - Academia, Academiák

ACADEMIA 23 sico-historica egyesülete; de mind a’ kettő az ország sorvadása közben elenyészett. Lissabon­ban az elébb meghalt királyné alkotott a’ tu­dományoknak, földmivelésnek, mivészségnek, kereskedésnek ’s a’ gaz­daságnak általjában véve, academiát, melly három osztályból ’s mind­­uszve 00 tagból áll. Eddig kijött munkáji ezek: ,,Memorias de lettera­­tura portugueza 44 ,,Memorias economicas ,44 némelly tudománybeli érte­kezések, ’s a’ „Collecçuo de livros ineditos de historia portugueza,44 A’ tudományok ’s mivészségek academiája Bostonb. (Amerika) 1780 ele­jén szerkeztetett. Czélja nagy és sok, u. m. az ország régiségeit é s ter­m­­észetirását bővebben közleni ; a’ föld természte­ényei különbféle hasz­nát ’s haszonvehetősége­t kitudni, meghatározni ; orvosi felfedezéseket, mathematicai vizsgálódásokat, philosophiai tanakodásokat ’s próbákat, úgy szinte az astronomiában, meteorológiában vagy földleírásban tör­tént uj találmányokat ’s észrevételeket a’ földmivelés, mesterség, gyá­rak, kézmivek ’s kereskedés hasznára fordítani ’s alkalmaztatni; szóval minden készséget és tudományt, melly egy független, szabad és erény­becsülő nemzet javára, díszére, méltóságára válhatik , gyarapítani, mri­­velni ’s terjeszteni. Tagjai száma nem lehet kevesebb negyvennél, nem több két száznál. Írásainak első kötete 1785 jelent meg Bostonb. Végre látott a’ magyar föld is Wallaszky tanúsága szerént (L. Conspectus rei­­publicae literariae in Hungaria 117­­.) már a’ 15-ik század vége fele­, saját kebelében két academiát, mellyek egyike Sodalitium Danubianum nevezettel Budán, másika Sodalitium Septem Castrense név alatt Erdély­ben álla fel, Celtis Konrád , akkor hires tudós és költő, munkás intézete által. Figyelmét az akkori ízlés szerént mind a’ kettő leginkább a’ phy­sica astronomiára’s deák verselgetésre függesztő. A’budainak, úgy látszik, első elölülője a’veszprémi püspök Vitéz János volt, ’s tagjai között önma­gán kívül Joannes Graecus Pieriust v. Krachenbergert, Augustinus Olo­­mucensist v. Kasenbrotot, Julius Miliu­s v. Aemiliu­st, Andreas Stibo­­riu­st, prágai prépostot Vallmyst, Hieronymus Balbust, Schlechtát és Neydekert nevezi meg Celtis (L. Luci Apulei platonici et aristotelici philosophi epitome divinum de mundo, seu cosmographia, ductu Conra­­di Celtis. Viennae 1497). De mind ez, mind a’ később kor hazaki lelkű tu­dósainak szüntelen óhajtásai, kezdetei, buzdításai kívánt foganat nélkül ▼alának egész’ a’ mi korunkig, midőn t. i. az 1820-i országgyűlés, és ebben a’ négy hazafi bőkezű adakozásai—gróf Széchenyi István 60,000, gr. Károlyi György 40,(..(X), gr. Andrássy György 10,000 ’s Vay Abra­­ham 8000 ezüst ftát ajánlanak egy napon — a’ tudományok és mivészségek nemzeti magyar acad­emiáját m­egalapiták. A’ társaság most 248,200 ezüst ft. tőkepénzzel bir, ’s minekutána Jin. 7. 1830 a’ királyi helybenha­gyást is megnyerő, forrón óhajtjuk, hogy a’nemzeti nagyság és mivelt­­ség emelésére hathatós befolyású munkálkodásait mennél hamarább elkezd­hesse. A’ „K 8­z hasznú es m­eretek tárának 44 következő kötete külön toldalékczikkelyben fogja ezen academiának a­­ kot­ját 's történeteit köz­leni. B.) A’ mivészacademiák és MivÉszesk­or.ÁKROr. 1. ez. czikkelyt C.) Kiir.öN tudományos ACADEMI­ák. Orvos­i acad. Az 1.Academia na­turae curiosorum44 vagy Leopold academiája Bécsben 1052 álla fel Bau­­schius alkotása szerént, ’s írásai előbb egyenként, de 1084 ó­ta köte­tenként adja. 1. Leopold alatt, ki igen kegyesé­n Caesaren­ Leos­oldina naturae curiosorum academia 44 nevet ven fel. Hasonló academiák kele­nek Palermóban 1045, Spanyolországb. 1052, Velenczében 1701, ’s Génf­ben 1715. Seborvosi acad. 1731 álla fel Parish, egy seborsi aca­demia, melly évenként jutalomkérdéseket tesz fel, ’s a’ legjobb felelőt 500 l­vr. értékű emlékpénzzel tiszteli meg. Bécsben 1783 álla fel egy illyes academia, ’s ez is három jutalompénzt, ötven forint értékűt oszt ki évenként a’ jelesebb nevendékek között. Theologica academia Bo­­lognában álla fel 1787. A’ földleírásnak Coronelli állita academiát a’ 18-ik század elején Velenczéb. ,,Argonauták 44 nevezete alatt; czélja

Next