Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Achard Fridrik Károly - Achelous (Aspropotamus) - Achenwall, Gottfried - Acheron - Achilles

ác ACHAr­D ACHILLES Achard (Fridiik Károly), szül. Berlinben Apr. 28. 1784. becsült természetvizsgáló as chemicus, nevezetesen az általa feltalált, legelőször 1800 esmeretessé tett ’s azol­ta igen messze vitt czéklaczukorkészités­­ről , a’ berlini tudományok academiájában a’ physicai osztály directora volt. Hogy találmányát,­mellyet a’ franczia institutum is már Júliusban 1800 a’ nemzeti industriára nézve felette fontosnak megesmert, nagyobb kiterjedésben űzhesse , a’ burkus király neki Slésiában egy falusi jószá­got ajándékozott (Kunernt, egy falut a’ breslani igazgatói kerületben), hol az általa felállított czéklaczukorfabrika a’ continentalis elzáráskor olly nagyon foglalatoskodott, hogy 1811 a’ je­len napjában 300 f. syru­­pot állított ki. Achard ezzel 1812 egy tanító inté­zetet kötött öszre, az illynemű­ czukor készítéséről, mellyet külföldiek is meglátogattak. Meg­halt Kunernben Apr. 20. 1821. Többféle physicai és gazdasági értekezé­seken kívül a’ czéklaczu­kor fabrikálásáról többet kiadott. A. B. F. Achelous (Aspropotamus), határfolyó Aetolia és Acarna­nia közt, ered a’ Piniuson, Dodona táján, a' Hellenek eredeti lakhe­lyén, folyik el ’s a' ioniai tengerbe ömlik. Európában egyedül ezen fo­lyó partjain tartózkodtanak hajdan oroszlányok. Hesiodus szerént a’ folyamisten, Achelous, Oceanus és Thetis fija. Mások másnak tart­ják: Herculessel Deianira. (i. e. ) miatt küzdött, ’s midőn föld­höz vágta Hercules, elébb iszonyú kígyóvá, azután bikává változott ; de letörvén egyik szarva, megszégyenülve folyója hullámi közé rejtezett. A’ Nym­phák, a’ mint regéltetik, ezen letört szaruból csinálták a’ bőség szarvát. Achelous nemzette a’ Sir­neket (i. e.). Achen­wall (Gottfried), a’ statistica alapítója, szül. Elbingben Burkusországban 1719,’s Jenában, Halléban és Leipzigban tanult. Elejénte Marbu­rgban tanított, azután a’ göttingeni universitasban philosophia és törvények professora lett. 1751 és 1759 Schweizban, Franczia-, Holland- és Angolországban utazott. Mh. 1772. A. Europa statusainak történeteiről, sta­tuai­­usról, statusi gazdaságról ’s m. több munkát adott ki­­, nagy ré­szek több­ kiadást éré, mellyeket mindég nagy szorgalommal jobbítva bocsáta közre. Főérdeme abban áll, hogy azon tudománynak, mellynek czélja a­ status munkáló erejének természetét és massáját rendszeresen tanitani ’s azokból a’ physicai és moralis boldog állapot forrásait és eszközeit következtetni, meghatározott és állandó formát adott ’s azt uj és világos szempontból tekintette. Ezen tudomány statistica (i. e.) nevezetet nyert tőle. Legjelesb tanítványa ’s követője a’ göttin­geni universitasban Schlözer volt. Acheron, a’ régieknél egyik folyója az alvilágnak. A’ lelkekkel ezen evezgető által Charon a’ szokott fizetésért, e’ végre tettek a’ ré­giek minden halott nyelve alá egy obolust. De a’ révész csak azon hol­tak lelkeit vette csolnakjába, kiket e’ világon eltemettek, vagy a’kik testét ha kévés föld fedte is; különben egy egész századig kellet a’ fo­lyó partján bolyongniok. Az ó geographiában öt folyó visel Acheron nevet. Az epirusi (Janina prov.) Acherusa taván ’s a’ cassiopei hegyek szikláji alatt folyik keresztül ’s Prevesa mellett a’ ioniai tengerbe sza­kad. Jelenkori neve Velichi. Egyiptomban közel Memphishez a’ Nílus egyik ága hasonlólag Acheronnak, egy tó Acherusiának neveztetett ; ezen szoktak vala az Egyiptombeliek átnevezni halottjaikkal, ’s vagy a’ tó egy kis szigetén, vagy­ a’túlsó parton temették el, avagy, ha a’ holtak bírája elkárhoztatta, a’ vízbe vetették azokat. Innen eredt a’görög my­­thus. Cerberusnak Acherusia nevű barlangja Bithyniában Heraclea mel­lett, i Vcimmn nevű folyó szomszédságában volt. Egy Cumae és Misenum foka közt fekvő posványt szinte Acherusiának neveztek a’ régiek. Moste’ helyi sófőzés vagyon. Achilles, a’ Myrmidonok Peleus nevű királyának és Thetis, a’ Nereisek egyikének, fija, Aeacus unokája, innen Aeacides. Anyja a’ Styx vizébe vat­tá az uj­szülöttet, ’s ez által­a egész teste, sarkát, mellynél fog­

Next