Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Achilles, Tatius - Achmet III.

ACHILLES TATIUS ACHMET III. 2- ra tartó, kivéve, sérthetetlenné ten. Megjövendöltete­k A. nek, hogy di­cső hírt nyer ugyan Trója alatt, de halálai is ott leli; ellenben hossza életet él, ha otthon marad. Thetis, hogy elvonhassa a’ háborútól, 9 észt. fiját leánynak öltözve Pyrrha név alatt a’ scyrusi király Lycomedes udvarába viszi, ’s leányok közt nevelteti. Caldhas jóslata következésében, melly szerént A. nélkül Tróját meg nem vehetik a’Görögök, mindenütt tu­dakozódnak felőle, végre a’ cselben ki nem fogyó Ulysses kifürkészi hol­létét. Kereskedőnek alakozva Lycomedes udvarában árukkal, mellyek kö­zé fegyvert is ten, megjelenik. A’ leányok asszonyi holmikhez, A. a’ fegyverhez nyúl. A’ heves és hitvágyó ifjút nem sokba kerül Troja ellen felbuzditani. A’ Centaurus Chiron a’ gyógytudományban oktatja, ’s mu­zsikálni és lovagolni tanítja. Phoenix a’ táborba megyen vele, hogy lel­kes szónokot ’s vitéz katonát neveljen az ifjúból. A. az Iliashan, mellyé­­­nek főhőse, mint a’ görög had legvitézebb ’s legszebb bajnoka fénylik. Ötven hajón vezérel Myrmidonokat, Achaeusokat és Helléneket Troja ellen, ’s hajóhadjával 12, a’ szárazon 11 várost dönt el. Ezek közt van Lymnes­­sus. Ezen város királyának Briseis nevű leányát, ki A­nek jut zsákmányul, Agamemnon elragadja; a’ megsértett, anyja tanácsára, vesztegelve nézi, mint csapnak Agamemnonra Hector vezérlése alatt a’ Trojabeliek ’s gy­ö­­zedelmeskednek; Aeacides bosszúját sem a’Görögök ínsége, sem a’ főve­­zér ajánlati meg nem engesztelhetik; Patroclusnak még is á­tengedi fegy­verét, hogy abban a’ Trojabeliekkel megütközhessek. Hector elejti Patro­­clust. Most A., barátja halálát bosszulni, újra harczra kel. Thetis maga hozza el neki a’ Vulcanus készítette drága fegyvereket, a’ pais különös remek ezek közt. Agamemnonnal, kitől az igéi­t ajándékokat elfogadja, ’s Briseist visszanyeri, megbékél, ’s Pallastól ambrosiával és nectarral jól tartatva, uj erővel csatába szál. A’ Trójaiak megfutamlanak; egy részek Xanthus foly­óban ker­es menedéket. A. üldözőbe veszi őket. A’ holt testek elrekesztik a’ folyamisten hullámit, ’s ez, megunván a’ vérontást, szű­nést parancsol. A. nem engedelmeskedik, ’s Xanthus felzu­dulva rohan ellene habtorlatival. Poseidon és Pallas ellenállásr­a ösztönözik A.t, Xanthus Simpist ’s vizeit hi­ja segédül. De Here parancsára Vulcanus ’s Zephyrus és Notus futalmai Xanthust visszaszorítják partjai közé. A. a’ városnak űzi ellenségeit, ’s megveszi kétség kívül Tróját, ha Apollo nem ellenzi. Hector maga áll meg a’ scaei kapun kívül, ’s A. elől futva, Tróját há­romszor kerüli meg. Végre innak, Hector elesik; A. szekeréhez kötve vontszolja testét a’táborba ; más nap reggel Priamus kérelmére váltságért kiadja. Homerus költeménye itt végződik. A. további történeteit igy be­szélik. Priamus leányába Polyxenába szerelmeskedvén, a’ hölgyet nőül kéri meg, ’s ígéri, hogy a’ Trojabeliek részére áll. Apollo templomában inneplik az egybekelést, ’s Paris halálosan sarkon lövi A.t; mások sz­erént Apollo öli meg, vagj' a’ nyilat irányozza sarkának. Holt teste véres har­­czot támaszta a’ két ellenfél között. —.— Achil­i.és Tatius. Előbb hellen román költő vagy úgy ne­vezett eroticus; utóbb keresztény és püspök. A’ sphaerákról irt köny­vét csak kivonatban, egy románját, Clitophon és Leucippus szerelmét, nyolc­, könyvben bírjuk még. Nyelve gazdag szónoki ékességekkel és gyakran sophistai fogásokban mereng. Ah­met 111., török császár, IV. Mohammed fija, uralkodott 1703— 1730. Uralkodása sok nevezetest mutat, itt csak azt említjük, hogy XII. Karoly, a’ poltavai ütközet után nála keresse ’s fele is menedéket. Károly Achmetet Péterrel haloomba tudta keverni, a’ melly Péterre nézve Kata­linnak akkori kedvesének ’s utóbbi nejének okossága nélkül felette szeren­csétlen kimenetelű fogott volna lenni (L. Péter 1.). III. Achmet állította fel Konstantinápolyban az első könyvnyomtató műhelyt 1727. Uralkodá­sának vége felé, fellázadtak ellene a’janicsárok , ’s ugyanazon fogságba kellett ballagnia, a­ mellyben követőjét I. Mahmudot egy ideig fogva tartotta. Mh. 736. -f­—

Next