Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Achromatikus - Aciditas - Ackermann Konrád - Ackermann Rudolf - Acoluthi - Acquisitor - Acre - Acridophagusok - Acrostichon

30 ACHROMATICUS ACltOSTlCHON Achromaticus, színtelen. A’fejérnek látszó fénysugár (világsu­­gár) több színes, különbféle töredékeny­ségű­ fénysugárokból áll. Ha egy illy sugár a’ közönséges messzelátó csű üvegét éri, szelei m­egszinesednek. D01,­­lonji Cke.) olly messzelátókat talált fel, mellyek ezen hibának alája vetve nincsenek, ’s ezen okból achromaticus, színtelen m­esszelátóknak nevez­tetnek. Ő ’s fija, továbbá Ramsden, Pyesinch és Reichenbach München­ben, mint efféle instrumentumok készitőji legnevezetebbek voltának. A’rlei­­chenbachéi felülmúlják még az Angolokéit is. (L. Reichenrach.) Ac­i­litas, savanyúság, legszorosb értelemben, ar­chenik­us testek azon seregének tulajdonsága, mellyeket savak toknak (i. e.) nevezünk. Ezen szóval különösen az alkalitás ellentételéül élnek. (L. Ar.­­kai.i). Az újabb időkben ezen kitételnek bővebb jelentést adtak , mivel nem csak az alkalitás, hanem általjában a’hasicitas ellentételéül használ­ták azt. Ennél fogva valamelly testnek savanyú tulajdonságokat akkor tu­lajdonítanak, ha annak hasisokat neutralizáló tehetsége van. A.B.J­. Ackermann (Konrád), színjátszó, kit honi játékszínek alkotójának tarthatnak a’Németek. Született az 18 század elején­, elméje által szer­zett nagy gazdagságát a’ játékszin tökéletesítésére ’s a’ színjátszók ne­velésére fordította. 1767 igazgatójává lett a’hamburgi játékszínnek, melly a’ német drámai mivészség történeteiben időszakot csinált, 's Lessingnek egész szorgalmát m­egérdemlette. Ackermann kivált a’ comicai szerepeket (rollokat) remekül játszotta. Mh. Hamburgban 1771. B. L. Ackermann (Rudolf­) szül. Schneebergben Szászországban 1764, mint nyereggyártó legény elébb Parisba, azután Bru­sselbe, későbben London­ba vándorolt, a’ hol jelenleg nevezetes mű­- és könyvkereskedés birtokosa. Acoluthi 1) egyházi szolgák, kik a’ latán egyházban már a’3-ik században, de a’ görögben az 5-iknél nem elébb jöttének szokásba, ’s gyertyagyújtásra (innen accensores­), a’ processióknál gyertyahordásra, (innen ceroferarii) az ur vacsorájánál a’ bor és viz odanyujtására, szóval, a’ püspökök és papok egyházi foglalatosságainál cerimoniai szolgálatra vol­tak rendelve. A’papsághoz tartoztak,’s rangjok mindjárt a’ subdiaconusoké után következett. A’ romai ecclesiában a’ papi szenteléskor a’ négy ki­sebb szentelés közt az acoluthus szenteltetése, midőn a’ felszentelendőnek kezébe, hajdani rendeltetése jeléül, gyertya és borkanna adatik, még ma is legfőbb; de azon egyházi hivatal, melly ez által adatott az ó ec­clesiában, már el van törölve, minthogy az acoluthusok szolgálatját a’ 7-ik század ólta világi szolgák ’s gyermekek viszik végbe, kik a’ cath. egyház liturgiai könyveiben csak kölcsönözött értelemben neveztetnek acolythusoknak. Az újabb görög egyházban ezen hivatalnak neve sem for­dul már elő. 2) A’ Görögöknél azok neveztettek így, a’ kik legnagyobb szégyennek tartották vélemény­ekről lemondani. Acquisitor, 1. Szerző: Acre, (Akka, St. Jean d’Acre) a’ középidőben Ptolemais, vs. és kikötő Syria partjain, forsa egy török hely­tartóságnak tpasaliknak), melly a’ damascusi és tarablusi helytartóságok közt fekszik, 251 nsz. mf. 420,000­­. A’ város, melly a’ Karmel hegye tövében van, ’s főpiacza a’ syriai gyapjúnak, mintegy 16,000 lak. számlál; kikötője tele van fövennyel, mindazáltal legjobb az itt lévő partokon. A’ keresztes háborúk idejében Acre volt a’ keresztes vitézek legnevezetesebb kiszáló hely­e, ’s 1291-ig Szent János vitézei benne laktak, és épen innen kapta franczia nevét: St. Jean d’Acre. 1799 a’Törökök, kegyetlenségeiről hires Djezzar hasa alatt, az an­gol tengeri vezér (commodore) Sidney Smith segítségével, 61 napig tartó ostromot állottak ki itt a’Bonaparte vezérlése alatt lévő franczia-egy­ip­­tomi seregtől. (L. Egyiptom , Francziák kiszálása). L.ú. Ach­rophagusok, sáskaevők 1. Sáska k. Acro sticho II. (gör.) olly költemény, melly­ben az egyes sorok Vagy* versek kezdet-, néha végbetű­ji bizony­os nevet vagy más értelmet adnak. Név- vagy' s ám versnek is mondhatnék.

Next