Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Adamiták vagy Adamianusok - Adams, John - Adams, John Quincy

38 ADAMITÁK ADAMS Adamiták vagy Adamianusok, két rendbeli eretnekek­­, az el­ső rendbeliek a’ köz vélekedés szerént a’ 2-ik században támadtak , a’ második rendbeliek 1421 körül a’ Hussiták zendülése alkalmával mutatkoz­tak Csehországban. Azért neveztettek igy, mert gyűléseikben mind a’ fér­fi, mind az asszonyi nembeliek meztelenül szoktak volt megjelenni, vagy Adamnak ártatlanságbeli állapotját akarván utánozni, vagy termé­szeti ösztöneik meggyőzésében ’s megzabolázásában kívánván magokat gyakorolni. A’régi Adamiták, kik úgy iratnak le, mint házassággyűlö­­lők és fajtalan életűek, úgy látszik, a­ rossz hitbe keveredett Carpocra­­tianusokkal egy felekezetet tettek. (Vö. Gnosis.) Az újabb Adamitákról is kevés bizonyost lehet tudni. Némelly irók szerént egy Pikard neveze­tű volt szerzőjök, kiről Pikardoknak is neveztettek. 1421 Ziska fegyver­rel megtámadta, de egészen ki nem irthatta őket. Mert még azután is egy ideig Csehországban és Moraviában igenei voltak terjedve, ’s a’ Hus­­sitáktól is, kikkel a’ hierarchia ellen együtt dolgoztak, nagyon gyű­löl­­tettek. Utóbb a’ Taboriták maradványai közé keveredtek,­­s azért né­­mellykor ezek is Adamitáknak hivattak. K. J. Adams (John), az éjszakamerikai egyesült statusok egykori elősz­ülője ’s hazájának nagy országos embere, előkelő nemzetségből, melly 1608 a’ massachusetsban­ gyarmat megtelepítését elősegitette, ezen gyar­mat között Baintrecben szül. 1725. A’ revolutio előtt, melly hazáját füg­getlen országok sorába vitte, mint törvénytudó volt nevezetes. A’ zaj­­gások kikerekedtekor honfa jusait a’ canonicum és feudale jusról irt je­les értekezései által védelmezte. Amerika és az anyaország perének histó­riája, mellyet a’ bostoni újságban adott ki, földijeit nagyon feltüzelte. Utálta az erőszakos módot, azonban védőjét leté benne kapitány Preston, midőn katonájival egy felzendüléskor Bostonban a’ népre úgy lövetett, hogy több halál is történt. 1774 ’1­7 75 a’ congressus tagjává választatott. Az anyaországgal való megbékélés tartósságát lehetetlennek hívén, a’ Jul. 4. 1776 költ végzést elősegitette ’s aláírta, melly az amerikai gyarmatokat szabad, önkormányu, független statusokká hirdette. 1778 a’ versaillesi ud­varhoz Franklinnal együtt volt küldve, hogy mint teljes hatalm­u követ szövetségre és kereskedési egy­ezésre lépjék. Visszamentekor Massachusets rendjei bizonyos igazgatás alkotmánya javalatját reá bízták, a­­mi főké­pen az ő munkája is. Ezután az egyesült státusok Hollandiába nevezték ki részekről ministernek, ’s boldogult. Hollandia kezet fogott Amerikával. 1782 ’s későbben Parisban volt egyik megkötője azon békének hazája és Anglia között, melly az amerikai statusok függetlenségét megesmeré. A’ congressus hatalmatlan lévén még külön, az egyesült statusokra nézve, mig a’ szabadság tusája tartott, ő ajánlá legelőször is ezen változtatást. Melléje csatlá magát Washington, Franklin, Madison, Hamilton ’s m., ’s ebből származott az éjszakamerikai egyesült statusok alkotmánya 1787. Az, áll még ma is. Washington akkor első, Adams második elölülő lett. Fényt kezde most űzni, ’s félelem gerjedt felőle, hogy a’ kivívott szabadságot majd még ő ássa el. De ezt csak ellenségei hirdetek. Mert Washington le­­tévén hivatalát, a’ szabad gyermekstatus még is annak helyébe ültetni meré, Adams nem csalta meg földijeit, a’ hazát. Minden vész közt igaz gyám­ora volt az uj kormánynak. Elők­ilősége idejének teltével Jeffersont választották utána. Visszavonult most öreg korára minden köz­munkától, ’s nyugalomban érte halála 1803. Mint iró is nevezetes, Európában léte alatt bocsátá közre hires munkáját „Polgári alkotmányok védelme 44 (Lon­don 1781, u­jra 1792) Még elébb a’„Respublicak históriáját” adta ki. Idős­­bik fi­a : Adams (John Quincy). 1801 és 1802 az egyesült státusok megha­talmazott ministere volt Berlinben. Ez alatt bejárta­­Siesiát, ’s testvéréhez Philadelphiába irt leveleiben annak állapotját előadta, ki azokat egy ,,Vertinlio­‘­‘ nevű időszaki írásban közre eresztette. Igen kapott ezeken az olvasóság, mert olly tartomány, mellyben manufacturák diszlenek, ’s

Next