Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Ad libitum - Ad metus - Administrator - Admiral - Admonitio - Adó
ADÓ 47 ypl'öszves tiszta jövedelméről tökéletes, biztos tudósítások hibáznak , a’ csupa közvetetlen adó mellett épen el nem kerültethetik. Hogyha valamiképen módját lehetne ejteni, a’ nemzet öszves tiszta jövedelmetek tökéletes , biztos esmeretéire juthatni, akkor tanácsos volna minden közbevetett adót kiküszöbölni, és csak az egyeneset meghagyni, mert czéliránytalanság volna egyenetlen utakon azt keresni, a mit egyenes után könnyen és biztosan elérhetni ; de magában a’ dolog természetében fekszik, hogy a’ nemzet tiszta jövedelmeinek illyen tökéletes esmerete mindenkor csak jámbor óhajtás fog maradni ; azért is a’ csupa közvetetlen adóvetéssel sohasem fog lehetni megelégedni, hanem hogy et tekintetben az egyenetlenség a’ tehetségig elkerültessek, egyszersmind a’ közbevetetthez is fog kelleni folyamodni; azonban soha sem szenved kérdést, hogy a’.közbevetett adózások annál könnyebben mellőztethetnek el ’s közbevetetlenek által pótoltathatnak ki, mennek nagyobb előmenetelek tetettek a’ nemzet öszves tiszta jövedelmeinek megesmeréseiben. Valamint a’ tiszta jövedelemnek egyáltaljában csak három eredeti kútfeje vagyon a nemzetre szintúgy, mint egyes külön szüttestre nézve, t. i. a’ földbirtok, melly a’ maga tulajdonosának jövedelmet hoz, a’ tőke, melly kamatot és nyereséget ad és a’ munka, melly bérrel biztat; azon képen az adóvetésnek is csak három főneme lehet, melly az eredetiképen tiszta jövedelmet érdekli, azaz: a BIRTOKADÓ (1. e.), TŐKEADÓ (i. e.), és MUNKA- Vagy MIVELSÉG- adó (I. e.). Azonban az európai országokba behozott adózások ritkán olly neműek, hogy azon eredeti kútfők egyikét vagy másikát kirekesztőleg érjék, hanem közönségesen azoknak ketteje, sőt gyakran mind a’ hárma egyszersmind érdekeltetik. Az utóbbi nevezet szerént legtöbb közvetetlen adózásoknál szokott megesni. A’ mi az individuális tiszta jövedelmet illeti, ennek forrása hol az eredeti nyers jövedelem , mint p. o. a’ dézma , hol eredeti tiszta jövedelem, mint p. o. földjövedelem , tőkejövedelem vagy munkabér. Midőn ezen individuális jövedelemadó alá vetéséről vagyon szó, akkor közönségesen kútfejének természete nem teszen különbséget, sőt inkább minden oda megjen ki, valljon az olly ből, hogy az adó alá vetendő individuumnak azon költségek megtétele után, mellyek az ő termesztő munkája folytatására ’s a’ maga és háznépe okvetetlen megkivántató szükségeinek kielégítésére kellenek, még feleslegvalója marad ? ezen maradvány a’ nemzeti boldogság minden veszedelme nélkül még külön adó alá vettethetik ; ez közvetetlenűl a’ jövedelemadó (I. e.), közvetőleg pedig a’ kő- vagy szeméolyadó (I. e.) ’s az emésztésiadó (I. e.) különbféle nemei által történik. Minden jövedelmeket, akár melly természetűek legyenek is, lehet adó alá vetni, ha az ők birtokosa által ollyan költekezésre fordittathatnak, melly ő reá nézve nem okvetetlenül szükséges; a’ mig a’ nyilvános adózások csupán az efféle jövedelemből kívántatnak, nem egyszersmind szerfelett nagyok, nem eshetnek az egyes adófizetőnek másképen terhére mint a’ hibás elosztás és kiszedés által. E’ szerént valamelly adós rendszernek jó vagy hibás volta egyedül az adóválasztáson ’s annak elosztása és kiszedése módjából ítéltethetik meg. De ha azon summát fel akarjuk vetni, mellybe valamelly adónak kiszedése a’ nemzetnek kerül, akkor azon egész mennyiséghez, mellyet az adózó fizet, még azon alkalmatlanságot, valamint az idő és haszonvesztést kell számlálni, mellyek neki ez által okoztatnak. Az adó igen igazságos, sőt a’jövedelemmel tökéletes egyirányban is lehet, ’s még is kiszedése módja által kitetszőleg terhessé válhatik. Ha p. o. azon fizetés, mellyet az adószedő kíván , azon summát felülmúlja, mellyről a’ kívánat idejekor az adózók legnagyobb része rendelkezhetik ; ha ezek által kinszerittetnek a’ bírósági’s kizsarolási költségeket fizetni, vagy magokat adósságokba verni , avagy termesztményeiket, mellyeket egynéhány hónappal későbben haszonnal eladhattak volna, elvesztegetni, akkor reájuk nézve az adó feljebb emeltetik, anélkül hogy ebből az országnak legkisebb haszna is származnék. Ha az adó rendszerén tess tökéletesen meghatározott, akkor a’ szokás