Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Ad libitum - Ad metus - Administrator - Admiral - Admonitio - Adó

ADÓ 47 ypl'öszves tiszta jövedelméről tökéletes, biztos tudósítások hibáznak , a’ csupa közvetetlen adó mellett épen el nem kerü­ltethetik. Hogyha valami­képen módját lehetne ejteni, a’ nemzet öszves tiszta jövedelmetek töké­letes , biztos esm­eretéire juthatni, akkor tanácsos volna minden közbeve­tett adót kiküszöbölni, é­s csak az egyeneset meghagyni, mert czélirány­­talanság volna egyenetlen utakon azt keresni, a­ mit egyenes után kön­nyen é­s biztosan elérhetni ; de magában a’ dolog természetében fekszik, hogy a’ nemzet tiszta jövedelmeinek illyen töké­letes esmerete mindenkor csak jámbor óhajtás fog maradni ; azért is a’ csupa közvetetlen adóvetés­­sel sohasem fog lehetni megelégedni, hanem hogy et tekintetben az egye­netlenség a’ tehetségig elkerültesse­k, egyszersmind a’ közbevetetthez is fog kelleni folyamodni; azonban soha sem szenved kérdést, hogy a’­.köz­­bevetett adózások annál könnyebben mellőztethetnek el ’s közbevetetlenek által pótoltathatnak ki, mennek nagyobb előmenetelek te­tettek a’ nemzet öszves tiszta jövedelmeinek megesmeré­seiben. Valamint a’ tiszta jövede­lemnek egyáltaljában csak három eredeti kútfeje vagyon a­ nemzetre szintúgy, mint egyes külön szüttestre né­zve, t. i. a’ földbirtok, melly a’ maga tulajdonosának jövedelmet hoz, a’ tőke, melly kamatot és nyereséget ad és a’ munka, melly bérrel biztat; azon képen az adóvetésnek is csak három főneme lehet, melly az eredetiképen tiszta jövedelmet érdekli, az­az: a­ BIRTOK­ADÓ (1. e.), TŐKEADÓ (i. e.), és MUNKA- Vagy MIVELSÉG- adó (I. e.). Azonban az európai országokba behozott adózások ritkán olly neműek, hogy azon eredeti kútfők egyikét vagy másikát kirekesztő­­leg érjék, hanem közönségesen azoknak ketteje, sőt gyakran mind a’ hárma egyszersmind érdekeltetik. Az utóbbi nevezet szerént legtöbb köz­vetetlen adózásoknál szokott megesni. A’ mi az individuális tiszta jöve­­delmet illeti, ennek forrása hol az eredeti nyers jövedelem , mint p. o. a’ dézma , hol eredeti tiszta jövedelem, mint p. o. földjövedelem , tőke­­jövedelem vagy munkabér. Midőn ezen individuális jövedelemadó alá ve­téséről vagyon szó, akkor közönségesen kútfejének természete nem teszen különbséget, sőt inkább minden oda megjen ki, valljon az olly bő­l, hogy az adó alá vetendő individuumnak azon költségek megtétele után, mellyek az ő termesztő munkája foly­tatására ’s a’ maga és háznépe okve­­tetlen megkivántató szükségeinek kielégítésére kellenek, még feleslegva­lója marad ? ezen maradvány a’ nemzeti boldogság minden veszedelme nélkül még külön adó alá vettethetik ; ez közvetetlenű­l a’ jövedel­emadó (I. e.), közvetőleg pedig a’ kő- vagy szeméolyadó (I. e.) ’s az emésztési­­adó (I. e.) különbféle nemei által történik. Minden jövedelmeket, akár melly természetűek legyenek is, lehet adó alá vetni, ha az ők birtokosa által ollyan költekezésre fordittathatnak, melly ő reá nézve nem okvetet­­lenül szükséges; a’ mig a’ ny­ilvános adózások csupán az efféle jövedelem­ből kívántatnak, nem egyszersmind szerfelett nagyok, nem eshetnek az egyes adófizetőnek másképen terhére mint a’ hibás elosztás és kiszedés által. E’ szerént valamelly adós rendszernek jó vagy hibás volta egyedül az adóválasztáson ’s annak elosztása és kiszedése módjából ítéltethetik meg. De ha azon summát fel akarjuk vetni, mellybe valamelly adónak kiszedése a’ nemzetnek kerül, akkor azon egész mennyiséghez, mellyet az adózó fizet, még azon alkalmatlanságot, valamint az idő és haszonvesztést kell számlálni, mellyek neki ez által okoztatnak. Az adó igen igazságos, sőt a’jövede­lemmel tökéletes egyirányban is lehet, ’s még is kiszedése módja által ki­­tetszőleg terhessé válhatik. Ha p. o. azon fizetés, mellyet az adószedő kí­ván , azon summát felülmúlja, mellyről a’ kívánat idejekor az adózók leg­nagyobb része rendelkezhetik ; ha ezek által kinszerittetnek a’ bírósági’s kizsarolási költségeket fizetni, vagy magokat adósságokba verni , avagy termesztményeiket, mellyeket egynéhány hónappal későbben haszonnal el­adhattak volna, elvesztegetni, akkor reájuk nézve az adó feljebb emelte­tik, a­­nélkül hogy ebből az országnak legkisebb haszna is származnék. Ha az adó rendszerén tes­­s tökéletesen meghatározott, akkor a’ szokás

Next