Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Adózás
» ADÓZÁS van —, kivetik, ’« hadi és házi adószedőjük által beszedetvén, a’ házi adót a’ házi pénztárba, a’ hadi adót pedig a’ tartományi biztosság (commissariatus provincialis) útján, a’ hadi biztosaknak (commissarii bellici) altal adatják, és ezek által a’ fő hadi pénztárba bevitetik. Tagadhatatlan, hogy az emberrel született természeti kölcsönös igazság örökös ’s felforgathatatlan törvényei szerént csak az egyenlő adóvetésről, melly az ország minden lakosát, minden rend ’s állapot különbsége nélkül vagyonjához ’s tehetségéhez mérsékelve egyiránt érje, lehet minden polgári állapotban igazán szó , mivel különben az egyenetlen adóvetésből előbb utóbb is káros következések származhatnak ; még is az egyenlő adóvetés ellen főképen ezek hozatnak fel, hogy 1) ez által a’ nemesi rend, mellynek rendeltetése, középrendet a’ nép ’s uralkodó közt képezni, a’ pótsereghez lealacsonyittatik ; 2) a’ tőkevagyon vesztesége okoztatik; 3) a’ nemesség nagyobb jószágai a’ kisebbekkel egybehasonlitva kevesbbé jövedelmiek. Noha ugyan ezen ellenvetések nagyon is elégtelenek arra, hogy az egyenetlen adóvetés törvényes ’s igazságos sinórmértéki méltóságra emeltessék ; de ha ismét a’ természeti kölcsönös igazságot méltó tekintetbe vesszük, hogy más kárával senki jobb lábra nem állittathatik, ’s hogy egynek törvényes kötelességein tágítani akarván, mást akar érdemeiért, akár nem érdemeiért, de mégis törvényesen nyert vagy őseitől, mint törvényesen szerzett valódiságot, örökségül kapott jósaitól önkényesen megfosztani nem szabad, és nem is törvényes, nem is igazságos; csak oda fog kiütni az egész dolog, hogy ha azon egyenlőséget ki kell vinni, ez köz megegyezéssel ’s törvényes uton történjék meg; és mivel a’ vagyontól, is, akármelly országos szükségben, kártérítés nélkül megfosztani senkit sem szabad, a’ szabadság pedig akármilly legyen, vagyon, ’s igen becses vagyon, azon szabadsággal bírók kára, elvesztvén e’szerént gyakran egyetlenegy örökségeket, mellyet más, azon szabadsággal nem biró pénzében, marhájában ’s egyéb javaiban megtart, legalább nemineműképen megtéríttessék. — Egyébiránt az adóvetésnek úgy kell elrendelve lenni, hogy az adózások az egyeseket olly kevéssé, a’ mint csak lehet, nyomják, ’s a’tőkevagyonhoz ne nyúljanak, beszedések a’ lehetőségig kevés költséget okozzon, ’s az adószedők kényétől ment legyen. L. Späth „Neueste Grundsätze einer mit glichst guten Steuerregulirung 44 (Stuttgart 1816.)’s Kröncke : „Jár die Grundsätze einer gerechten Besteuerung ,44 (Heidelb. 1819.) C. Dietr. Hülimann ,, Lesprung der Besteuerung ,44 (Köln 1818.) Vö. Balásházi János „Az add és még valami (Besten 1830.) Gr. Széchenyi István „Hitel(Pesten 1830). Th. Adózás. Adózásoknak neveztetnek azon adakozások, mellyek a’ társaság egyes tagjai által az egésznek fentartására az egésznek teljesittetnek, így vannak templomi adózások, oskolai adózások, községi adózások , szegényadózások ,’stef., ’s mind ezen adózások mindenkor kisebb vagy nagyobb társaságot tárgyaznak, mellynek tagjai azokat a’ társasági czélok elérése végett magokra vetettek. Ezen társaságok között legnagyobb a’ polgári társaság, melly szükségeit hasonlóképen az egyes tagok adakozásai által fedezi. — Ezen adakozások majdnem mindenütt olly régiek, mint maga a’ polgári szövetség, ’s már a’ régi Germaniában is akadunk ilyen adakozásokra, mellyek a’ fejedelemnek adattak „önkényt ugyan ’s kedvesen mint tiszteletajándék, de még is a’ szükséget megelőzve”4 azt mondja Tacitus. A’ legrégibb közönséges adózás Németországban a’ tized, mellyet Nagy Károly behozott, hogy ezen adón a’ maga keresztény Németországát építhesse. Ezen igen nagy adó, melly többet tett, mint most akármelly országban a’ birtokadó, a’ templomok, oskolák és szegények fentartására vala szánva, ’s ez által valóságos országadó, minthogy épen ezen intézetei a’ kereszténységnek Károly elrendelései szerént valóságos országintézetek valának. Mert a’ kereszténység vala azon kötelék, melly valamennyi germán nemzeteket átfogott,’s mellyet Károly okosan használt, hogy egy nemet országot alkosson ’s egy német császárságot