Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Adózás
ADÓZÁS még is a Torok hatalma napról napra gyarapodván,s az ország mindenféle szerencsétlenségei özönvízként eláradván, és mind ezek által az ország szükségei és költségei is nőttön nőve szaporodván, már Ilik Lajos alatt is arra kinszerittettek az ország rendjei, hogy a’ tolnai gyűlés 9-ik czikkelye szerént minden jobbágytelektől vagy is kaputól 50 kispénz , ’s az 1527-ik észt. 39-ik törvény czikkely szerént ismét 50 kispénz, beleértvén a’ kamaranyereséget is, fizettessék , de még akkor a’ bácsi gyűlés 1518-ki 36-ik czikkely szerént az egytelkű nemesek fizetni nem tartoztak. —A’ mohácsi veszedelem után, majdnem végső ínségre jutván a’ haza, a’ segedelmek ’s önkényes adózások olly sűrűn érték egymást, hogy az azok iránt hozott törvények egész lapokat elfoglalnának; mindnyájából azonban csak e’ következendők tetszenek ki, hogy a’ kamaranyereség rendszerént való királyi jövedelemnek tartatott 1563: 9, de hogy az, mikor rendkívüli segedelem adatott, közönségesen azon segedelembe számíttatott, p. o. 1547: 8. néha ugyan mind a’ kettő külön fizettetett p. o. 1545: 40. Hogy ha segedelem nem fizettetett, akkor a' kamaranyereség fejében 20 kispénz kivántatott, p. o. 1503: 9. 1566: 9. 1567: 15. hogy a’ segedelmet, ’s a’ kamaranyereséget közönségesen csak a’ jobbágyok fizették, p. o. 1527: 8., 1528: 7. ’s csak egy eset vagyon 1548: 23, a’ hol a’ nemesek kamaranyereség fejében a’ magokéból 20 kis pénzt fizettek ; hogy a’ nagy szükség úgy hozván magával, mind a’ földes urak’s más nemesek, mind a’ szabad királyi városok, mind pedig az egyházi személyek segedelmet fizetni, néha vagyonjok hatvanadrészét is tartoztak, p. o. az 1542-ki beszterczebányai gyűlés 28-ik 29-ik 30-ik 35-ik czikkelyei szerént, melly segedelem azonban a’ vármegyék hadjainak eltartására fordittatott; hogy mind azon adózások az ország rendjei által az országgyűlésen időről időre határoztattak el, ’s több esztendőkre ki nem terjesztettek, félvén attól, hogy akkor azon esztendők alatt országgyűlés nem fog tartatni, p. o. 1559: 15. ’s hogy ezen jövedelmek hovaforditásáról a’ király kamarásainak az országgyűlésén számot kellet adni p. o. a’posonyi gyűlés 1542-iki 17-ik törvényczikkelye szerént ’sat. Ezen állapot, hogy időről időre több vagy kevesebb segedelem ajánltatott az ország gyűlésein, tartott egész 111-ik Károly király idejéig, azaz, 1715 esztendeig, mellyben a’ 8-ik törvényczikkely által az állandó katonaság tartása meghatároztatván , annak eltartására szükséges, mindenkor az országgyűlésén megállapítandó adó is meghatároztatok, ’s azok a vagyon állandó országodé Magyarországban az állandó katonaság eltartására szánva, mellyet a’ nemtelenek fizetnek a’ hadi adónak nevezete alatt, melly adó azonban az említett 1715-ik esztendei 8-ik, 1701 -kii 19-ik, 1827-ki: 4-ik törvény czikkelyek szerént mindenkor az országgyűlésen határoztatik meg, ’s melly alól a’ magyar nemesek az 1723-ki: 6-ik, 1741-ki: 8-ik, 1701 -ki: 2-ik ’s 1792-ki: 2-ik törvényczikkelyek szerént örökösen ki vannak véve. Az armalisták azonban vagy is czimeres nemesek, valamint az előtt, a’ mint fen emlittetett, minden rendű’s állapotú nemesek is, a’vármegyék köz szükségeire az 1723-ik esztendei 6-ik törvény’czikkely szerént fizetni tartoztak, de ezek is a’ mostan dicsőségesen uralkodó fejedelemi I. Ferencz király alatt az 1805-ik esztendei 1-ső czikkely által ezen fizetés alól örökösen felszabadittattak. Ezek szerént tehát a’ magyarországi adózás történeteit öt szakaszra lehet osztani. Első szakasz: Magyarország kezdetétől Sz. István királyig, 742-ik esztendőtől ICC0-ik esztendőig. Az adózásnak legkisebb nyoma sincs. Második szakasz. Sz. Istvántól Robert Károlyig, 1000-ik esztendőtől 1308—1342-ikig. Semmi világos adózás, néha ajándékok, mint a’megye lova, melly első nyoma a’ postáknak, néha zsarolások, ’s ezek közt némelly adózások kezdetei, mint a’ zsolozsma, kamara nyeresége, tized, huszad ’s nyusztbórök szedése ’sat., de a’ nemesség mindentől szabad. Harmadik szakasz. Robert Károlytól a’ mohácsi veszedelemig, 1342 esztendőtől az 1526-ig. A’ kamara nyeresége minden kaputól az uj pénzveréskor Mátyás alatt