Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Adózás

ADÓZÁS még is a­ Torok hatalma napról napra gyarapodván,­­s az ország mindenféle szerencsétlenségei özönvízként eláradván, és mind ezek által az ország szükségei és költségei is nőttön nőve szaporodván, már Il­ik Lajos alatt is arra kinszerittettek az ország rendjei, hogy a’ tol­nai gyűlés 9-ik czikkely­e szerént minden jobbágytelektől vagy is kapu­tól 50 kispénz , ’s az 1527-ik észt. 39-ik törvény czikkely szerént ismét 50 kispénz, beleértvén a’ kamarany­ereséget is, fizettessék , de még akkor a’ bácsi gyűlés 1518-ki 36-ik czikkely szerént az egytelkű­ nemesek fizet­ni nem tartoztak. —A’ mohácsi veszedelem után, majdnem végső ínségre jutván a’ haza, a’ segedelmek ’s önkényes adózások olly sűrűn érték egy­mást, hogy az azok iránt hozott törvények egész lapokat elfoglalnának; mindnyájából azonban csak e’ következendők tetszenek ki, hogy a’ kama­ranyereség rendszerént való királyi jövedelemnek tartatott 1563: 9, de hogy az, mikor rendkívüli segedelem adatott, közönségesen azon sege­delembe számíttatott, p. o. 1547: 8. néha ugyan mind a’ kettő külön fizet­tetett p. o. 1545: 40. Hogy ha segedelem nem fizettetett, akkor a' kama­­rany­ereség fejében 20 kispénz kivántatott, p. o. 1503: 9. 1566: 9. 1567: 15. hogy a’ segedelmet, ’s a’ kamaranyereséget közönségesen csak a’ jobbágyok fizették, p. o. 1527: 8., 1528: 7. ’s csak egy eset va­gyon 1548: 23, a’ hol a’ nemesek kamarany­ereség fejében a’ magokéból 20 kis pénzt fizettek ; hogy a’ nagy szükség úgy hozván magával, mind a’ földes urak’s más nemesek, mind a’ szabad királyi városok, mind pedig az egyházi személyek segedelmet fizetni, néha vagyonjok hatvanadrészét is tar­toztak, p. o. az 1542-ki beszterczebányai gy­űlés 28-ik 29-ik 30-ik 35-ik czik­kely­ei szerént, melly segedelem azonban a’ vármegyék hadjainak eltartására for­dittatott; hogy mind azon adózások az ország rendjei által az országgyű­lésen időről időre határoztattak el, ’s több esztendőkre ki nem terjesztettek, félvén attól, hogy akkor azon esztendők alatt országgyűlés nem fog tartat­ni, p. o. 1559: 15. ’s hogy ezen jövedelmek hovaforditásáról a’ király kamarásainak az országgy­űlésén számot kellet adni p. o. a’posonyi gyűlés 1542-iki 17-ik törvényczikkelye szerént ’sat. Ezen állapot, hogy időről időre több vagy kevesebb segedelem ajánltatott az ország gyűlésein, tartott egész 111-ik Károly király idejéig, azaz, 1715 esztendeig, melly­­ben a’ 8-ik törvényczikkely által az állandó katonaság tartása meghatá­­roztatván , annak eltartására szükséges, mindenkor az ország­gy­űlésén megállapítandó adó is meghatároztatok, ’s azok­ a vagy­on állandó ország­odé Magyarországban az állandó katonaság eltartására szánva, melly­et a’ nemtelenek fizetnek a’ hadi adónak nevezete alatt, melly adó azon­ban az említett 1715-ik esztendei 8-ik, 1701 -kii 19-ik, 1827-ki: 4-ik tör­vény czikkelyek szerént mindenkor az országgyűlésen határoztatik meg, ’s melly alól a’ magyar nemesek az 1723-ki: 6-ik, 1741-ki: 8-ik, 1701 -ki: 2-ik ’s 1792-ki: 2-ik törvényczikkelyek szerént örökösen ki vannak véve. Az armalisták azonban vagy is czimeres nemesek, valamint az előtt, a’ mint fen emlittetett, minden rendű’s állapotú nemesek is, a’vármegyék köz szükségeire az 1723-ik esztendei 6-ik törvény’czikkely­ szerént fizetni tartoztak, de ezek is a’ mostan dicsőségesen uralkodó fejedelemi I. Fe­­rencz király­ alatt az 1805-ik esztendei 1-ső czikkely által ezen fizetés alól örökösen felszabadittattak. Ezek szerént tehát a’ magyarországi adó­zás történeteit öt szakaszra lehet osztani. Első szakasz: Magyar­­ország kezdetétől Sz. István királyig, 742-ik esztendőtől ICC0-ik eszten­dőig. Az adózásnak legkisebb nyoma sincs. Második szakasz. Sz. Istvántól Robert Károlyig, 1000-ik esztendőtől 1308—1342-ikig. Semmi világos adózás, néha ajándékok, mint a’megye lova, melly első nyoma a’ postáknak, néha zsarolások, ’s ezek közt némelly adózások kezdetei, mint a’ zsolozsma, kamara nyeresége, tized, huszad ’s nyusztbórök szedése ’sat., de a’ nemesség mindentől szabad. Harmadik szakasz. Robert Károlytól a’ mohácsi veszedelemig, 1342 esztendőtől az 1526-ig. A’ kamara nyeresége minden kaputól az uj pénzveréskor Mátyás alatt

Next