Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aequilibrista - Aequilibrium - Aequinoctialis vészek - Aequinoctium - Aequipollentia - Aera

AEQUII.1BRISTA AERA 71 ha­i (certe non ttriut, úgy mond), máig fel vala állítva. Főrészei ezen esz­köznek: egy oszlop, melly a’ világ tengelyivel egyirányban fekszik, két kerek é­s egy cső. Egyik kereknek valamelly á­tmérője egyirányos az osz­loppal , ’s középpontja körül forog a’ cső ; a’ másik egyenes szeglet alatt van az oszlopba mint tengelybe bocsátva, következésképen lapja egyirá­nyos az aequatorral , a’ honnan az egész eszköz vette nevét. Tittel. A­e Q u i L i­b R i­s T­a (aequilibrium, erők egyenlete, sulyegyen, szótól származik), olly ember, ki a’ legtermészetlenebb, legmerészebb mozdula­tokban a’ sulyegyent, aequilibriumot, megtartani tudja, ’s noha ellenke­zőt látszik tenni akarni, p. o. lebukni, leesni, még is mindenkor fentar­­tózkodik , el nem vesztvén a’ nehézség pontját. Az aequilibrista mester­séges mozdulatival, állásaival és ugrásaival másokat szokott mulattatni, ’s minden köteltánczosnak egyszersmind aequilibristának kell lennie. Az ae­­quil. hazája India, ’s szinte hihetetlen, mit rólok az utazók beszélnek. A’ Francziák­ közt is, igen ügyes aequilibristák vannak. A­equilibrium (erők egyenlete), a’ staticában és mechanicában több egyetemben munkálkodó erők olly viszontagsága, mellyből semmi mozgás nem következhetik. Aequinoctialis vészek, és napegyenleti vészek. Mind a’ két éj napegyenletkor (aequinoctium) erős szélvészek tisztogatják a’ leve­gőt, ’s a’ tengert úgy feldúlják, hogy a’ révekben sincsenek a’ hajók bátorságban. Ezen viharok kezdetének és tartásának idejét meghatároz­ni nem­ lehet, valamint ezen tünemény okait sem. Aequinoctium (éjnapegyenlet), azon időpont, midőn a’ nap az égi aequatorba jut, mivel akkor az egész földön egyenlő az éj a’ nappal (1. Aequator). E’ kétszer történik meg minden esztendőben : 1) miko­ron a’nap a’ kos jegyébe lépik, vagy a’ föld éjszaki felén tavasz kezdeté­vel, azért is az ekkori aequinoctium tavaszi éj n­ap egy e n­­­e­s­ne­k neveztetik: 2) midőn a’ nap a’mérték jegyébe lépik, vagy a’ föld éjszaki felén ősz kezdetével, azért is ennek neve őszi éjnapegyenlet. E­­gyébkor a’ lineán kívül, a’ hol örökké éjnapegyenlet uralkodik , min­denütt vagy a’ nap hosszabb az éjnél, vagy viszont, annál nagyobb kü­lönbséggel bizonyos helyhez képest, mennél közelebb esik ez a’ föld valamellyik sarkához. Kik ugyan azon egy földsarktól egyenlő távol­ságban laknak , az éjnek és napnak mindenféle viszontagságit egyenlő mó­don érzik; a’ kik pedig a’ föld ellenkező sarkaitól laknak egyenlő távol­ságban , ugyan azon egy különbséget érzik ugyan éjjelek ’s napjok kö­zött, de visszás rendben, azaz, egyiknél az éj olly hosszú mint a’ má­siknál a’ nap és megfordítva. (L. ÖsZ, Tavasz és Prvecessio). T­ittel, Aequipollentia, a’ logicában az egyértékű­ ítéletek viszonya. Egyértékű (aequipollens) ítéletek pedig azok, mellyeknek foglalatja egyen­lő, ’s nevezetesen logicai tekintetben egyértékű­ek, midőn azoknak külön­bözése nem csupán a’ kifejezésben van (nem csupán grammaticai), ha­nem a’ gondolat formájában. Így e’ tételek : Aristoteles Nagy Sándor ta­nítója volt, és Nagy Sándor Aristoteles tanítványa volt, logicai tekin­tetben aequipollesis tételek. Minthogy már ez a’ viszony ollynemű, hogy ha két illy tétel közül az egyiket valónak mondom, a’ másikat is való­nak kell vennem, és ha egyiket hamisnak mondom, a’ másikat is hamis­nak kell mondanom ; következésképen egyik a’ másikból csalhatatlanul következik, és egyik a’ másik helyébe tétethetik, tehát ezen a’ viszo­nyon épül azon közvetetten okoskodások classisa, mellyeket egy értéksé­­gi okoskodásoknak (­ratiocinia immediata ad aequipollentem­) neveznek. Azonban ez az egyrértéküség nem tű­nik mindenkor szembe szoros vizsgá­lódás nélkül, kivált mikor azon előterjesztések, mellyek alatt az illy tételek gondoltatnak, különbözők. A. B. S. Akra (évrend), bizonyos rend és mód, melly szerént valamelly nem­zet, vagy történetire az esztendőket számlálja. Származása ezen igének (aera) ismeretlen ; azt sem tudni bizonyosan, micsoda nyelv­ből vette ,ere-

Next