Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aequilibrista - Aequilibrium - Aequinoctialis vészek - Aequinoctium - Aequipollentia - Aera
AEQUII.1BRISTA AERA 71 hai (certe non ttriut, úgy mond), máig fel vala állítva. Főrészei ezen eszköznek: egy oszlop, melly a’ világ tengelyivel egyirányban fekszik, két kerek és egy cső. Egyik kereknek valamelly átmérője egyirányos az oszloppal , ’s középpontja körül forog a’ cső ; a’ másik egyenes szeglet alatt van az oszlopba mint tengelybe bocsátva, következésképen lapja egyirányos az aequatorral , a’ honnan az egész eszköz vette nevét. Tittel. Ae Q u i L ib R is Ta (aequilibrium, erők egyenlete, sulyegyen, szótól származik), olly ember, ki a’ legtermészetlenebb, legmerészebb mozdulatokban a’ sulyegyent, aequilibriumot, megtartani tudja, ’s noha ellenkezőt látszik tenni akarni, p. o. lebukni, leesni, még is mindenkor fentartózkodik , el nem vesztvén a’ nehézség pontját. Az aequilibrista mesterséges mozdulatival, állásaival és ugrásaival másokat szokott mulattatni, ’s minden köteltánczosnak egyszersmind aequilibristának kell lennie. Az aequil. hazája India, ’s szinte hihetetlen, mit rólok az utazók beszélnek. A’ Francziák közt is, igen ügyes aequilibristák vannak. Aequilibrium (erők egyenlete), a’ staticában és mechanicában több egyetemben munkálkodó erők olly viszontagsága, mellyből semmi mozgás nem következhetik. Aequinoctialis vészek, és napegyenleti vészek. Mind a’ két éj napegyenletkor (aequinoctium) erős szélvészek tisztogatják a’ levegőt, ’s a’ tengert úgy feldúlják, hogy a’ révekben sincsenek a’ hajók bátorságban. Ezen viharok kezdetének és tartásának idejét meghatározni nem lehet, valamint ezen tünemény okait sem. Aequinoctium (éjnapegyenlet), azon időpont, midőn a’ nap az égi aequatorba jut, mivel akkor az egész földön egyenlő az éj a’ nappal (1. Aequator). E’ kétszer történik meg minden esztendőben : 1) mikoron a’nap a’ kos jegyébe lépik, vagy a’ föld éjszaki felén tavasz kezdetével, azért is az ekkori aequinoctium tavaszi éj nap egy e nesnek neveztetik: 2) midőn a’ nap a’mérték jegyébe lépik, vagy a’ föld éjszaki felén ősz kezdetével, azért is ennek neve őszi éjnapegyenlet. Egyébkor a’ lineán kívül, a’ hol örökké éjnapegyenlet uralkodik , mindenütt vagy a’ nap hosszabb az éjnél, vagy viszont, annál nagyobb különbséggel bizonyos helyhez képest, mennél közelebb esik ez a’ föld valamellyik sarkához. Kik ugyan azon egy földsarktól egyenlő távolságban laknak , az éjnek és napnak mindenféle viszontagságit egyenlő módon érzik; a’ kik pedig a’ föld ellenkező sarkaitól laknak egyenlő távolságban , ugyan azon egy különbséget érzik ugyan éjjelek ’s napjok között, de visszás rendben, azaz, egyiknél az éj olly hosszú mint a’ másiknál a’ nap és megfordítva. (L. ÖsZ, Tavasz és Prvecessio). Tittel, Aequipollentia, a’ logicában az egyértékű ítéletek viszonya. Egyértékű (aequipollens) ítéletek pedig azok, mellyeknek foglalatja egyenlő, ’s nevezetesen logicai tekintetben egyértékűek, midőn azoknak különbözése nem csupán a’ kifejezésben van (nem csupán grammaticai), hanem a’ gondolat formájában. Így e’ tételek : Aristoteles Nagy Sándor tanítója volt, és Nagy Sándor Aristoteles tanítványa volt, logicai tekintetben aequipollesis tételek. Minthogy már ez a’ viszony ollynemű, hogy ha két illy tétel közül az egyiket valónak mondom, a’ másikat is valónak kell vennem, és ha egyiket hamisnak mondom, a’ másikat is hamisnak kell mondanom ; következésképen egyik a’ másikból csalhatatlanul következik, és egyik a’ másik helyébe tétethetik, tehát ezen a’ viszonyon épül azon közvetetten okoskodások classisa, mellyeket egy értékségi okoskodásoknak (ratiocinia immediata ad aequipollentem) neveznek. Azonban ez az egyrértéküség nem tűnik mindenkor szembe szoros vizsgálódás nélkül, kivált mikor azon előterjesztések, mellyek alatt az illy tételek gondoltatnak, különbözők. A. B. S. Akra (évrend), bizonyos rend és mód, melly szerént valamelly nemzet, vagy történetire az esztendőket számlálja. Származása ezen igének (aera) ismeretlen ; azt sem tudni bizonyosan, micsoda nyelvből vette ,ere-