Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aërostatica - Aeschines - Aeschylus

74 AEROSTATICA AESCHYLUS lévő gyuló gőznek nehézsége, akkor a’ balion a­ közönséges levegőbe fü­g­­geni fog. Ha tehát a’ ballon­­— A általója (lábakban) a’ köz levegő cu­­kiklába = L, és a’ vízgőzé V ’s a' ballont borító matériának nsz. liba ±= in nehézségű: lesz a’­ levegőballon =— #, mellynek felületer=. F, aequatiója B. L B. VFm. és ha a’ ballon sphaeragnmöblyű, onnan az általa A n= 0 m A— 1 Ha tehát a’ boriték nsz. lába r—, ‹/, ft. r=r »t, lévén az Ar=. 0,062 ft., és a’ V annak tizedrésze = 0,0062, 6 */io lesz a’ ballon általája A =2 q^2 —~0 OOfi*? 5=3 10'7^ azaz, 10 láb, 7 iz és 5 vonat (tizedmértékben). Ezért nem mentek fel a’ kisebb általájú hólyagok. Világos azonban, hogy ha még idegen terhet is kell felvenni, az a­­quatio felsőbb cubica aequatióvá válik. N. I. A E r o s t a t i c­­ (levegőiránytudomány), azon tudomány, melly a’ le­vegő nyomásáról tanit. Ide tartozik tehát az előbbi czikkben előterjesztett levegős golyóbis aequatiója is, noha a’ ballonra tartozó számvetések az aero­­nauticára vitethetnek. Az aërostatica bölcsője a’ 17-ik század első felébe esik, akkora, mikor Galilei tanítványa Toricelli a barometrinvot feltalálta. .­.­­. Aeschines, hires szónok Athénében, fiuságát, mint szegény szü­lők gyermeke, az alsó két nép között töltötte, ’s annak eszelősködéseiben is, különösen Bacchus innepeiben, részt vett; azután színjátszóvá, utóbb egy alsóbb törvényszéknél íródeákká, Platónak és­­ socratesnek hallgató­jává lett, ’s végre mint szónok Demosthenessel vetélkedett, kinek mind­­azáltal erejét és hath­atóságát el nem­ érte , ha szinte kifejezéseinek sze­rencsés kiválasztásában ’s gondolatainak bőségével és világosságával ma­gát igen megkülönböztette is. Három beszédje és 12 levele még most is megvan, ’s Aldus, Stephanus és Reiske gyűjteményeiben feltaláltatik. Aeschines, a’ bölcselkedő, hasonlóképen athenei születés, ki megkü­lönböztetés végett Socratesinek neveztetik, Socrates tanítványa volt, kit, midőn tanításával akart élni, ezen szókkal kért meg: ,,Én szegény vagyok ’s nem adhatok tanításodért semmit, egyedül magamat. Végy hozzád en­gem mint sajátodat44. — „Nem tudod, melly becses ajándékot adsz44, felele Socrates, ’s tanítványává fogadta őt. Jeles erkölcseivel közös tisz­teletet nyert. Három beszélgetést bírunk tőle: a’ virtusról, a’ gazdag­ságról és a’ halálról, mellyeket legjobban kiadtak Clericus (Amsterdam 1711 és 1740) ’s Fischer J. F. (Lipcse 1786). K. J. A R s c H g t, u s, a’ magasabb görög szomorú játék atyja, szül. Atti­­cának Eleusis nevű városában a’ 63-ik olym­piasnak 4 esztendejében (525 k. e.). Élete környülményeiről igen kevés bizonyost tudunk. A’ maratho­­ni és salamisi dicsőséges ütközetben részt vett, látta Darius és Xerxes óriási hatalmának elenyészését, ’s hazájának megszabadulása által a’ leg­buzgóbb örömre lelkesittetett. Ilyen lelkesedéssel irta szomorú játé­kait, mellyekben Thespis silány kezdetei után a’ tökéletességnek olly grá­dicsára lépett, hogy méltán a’ szomoru­ játéki mivészség teremtőjének tartathatik. Többnyire óriási nagyságú személyeket lépet fel, kiket csak kevés, de merész és erős vonásokkal fest, ’s kikhez képest a’ nyelvet is óriási járásúvá igyekezik tenni, honnét képei é s kifejezései sok­szor éktelenek­­, szólásmódjai sokszor tekervényesek, ’s előladása sokszor igen homályos; de mind a’ mellett még sincsenek mind ezek rettentő gró­fiak nélkül, mellyeket a’ régiek Aeschyluson általjában magasztalnak. 70 vagy mások szerént 90 darabot irt; mi csak 7 bírunk, mellyek közül, némellyek, a’ régiek ítélete szerént, a’ legszebbekhez tartoztak. Aesch, elkedvetlenedvén azon, hogy némelly silányabb darabok az övéinél fel­jebb becsü­ltettek, elhagyta hazáját ’s Siciliába ment, a’ hol Hiero király­tól igen tisztességesen fogadtatott, ’s hol Kr. sz. e. 456 holt meg 70 esz- 3,1415. A.3 L__ 3,1415. A* 1 , 01_ A L___A V , -------- —•--------Q---------t- 3,141».^. »i, azaz, ----------^-----h «» i %

Next