Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aesthetica

A­ESTHETIC­A TT jött psychologiai után kinyomozhatok, majd fő kép Batteux, du Bos és egyéb Francziák példájától vezettetvén , ezen név alatt a­ mivészségek­­nek theoriát törekedtek alkotni, mellynek azonban , m­inekelőtte alapja, a­ tiszta aesthetica , mélyebb oklőre nem é­pittetett, szükségesen ingado­zónak ’s csupa érzéki esmeretnek kellett lennie. Kant, ki az egész phi­­losophiát vizsgálóra véve, és a’ tapasztalást felmuló philosophiai esmerő tehetséget nyomozta, ’s kinek vizsgálódásai által a’ philosophia az em­be­­béri lélek eredeti tehetségeinek és törvényeinek tudománya gyanánt je­lenik meg, pontosabban elválasztá ugyan az érzéki esmeretet az érze­lemtől­­, azonban a’ szépet mindég csak az érzésre behatásában szemlél­­geté, ’s igy az aestheticainak észfogását a’ szépé felé helyezteté. Mivel tehá­t az esmerő és vágyó tehetség különös theoriájának megállapítása után a’ hátra maradt érző tehetséget olly viszonyba tévé a’ széppel, mintha ez csak az érzés által vétethetnék észre , vagy csak az érzésért volna megfogható, mint tartható elejénte lehetetlennek illy tudományt ’a mint vetheté meg annak még nevét is, mert a’ szépnek megítélése azon elűretételek szerént csak érzeményes. Azonban részént már neve­zetesebb tanítványai (p. o. az aesthetica iránt nagy érdemeket szerzett fleydenreich) viszonozák, hogy az Ízlés ítéleteinek is a’ lélek bizonyos eredeti feltételeitől kell függeniek , mellyek tudományos rendbe szedve izléstudományt adnak, és mennyire tárgyokat bizonyos, közönséges és szükséges tetszés tárgyai gyanánt veszik, méltán aestheticának neveztet­hetnek, részént maga is Ivánt későbben megjelent „Kritik der Ortheils­­kraft44 nevű munkájában illy izléstudomány alapvonalait valóban előadd, melly az aesthetica helyét foglald el, ’s azon törvényeket nyomozgatá, mellyek szerént az értelem az önmagokért tetsző tárgyakról ítél. Ámbár Kant nyomozásai, mennyire a’ szépnek és fellengőnek az érzésre beha­tásával vagy az ízléssel foglalatoskodnak, elmések és helyesek ; mind­­azáltal az ízlés theoriája vagy azon tanítás, mellyben a’szép csak reánk hatására nézve, következőleg a’ szépnek és fellengőnek csak érzése te­kintetik , az aestheticát mint a’ szép tudományát ki nem meríti. Más­ részről már a' szempontnak, mellyből Kant megindula, korlátok közé kellett a’nyomozást szorítania, u­gyan is midőn először azt kérdezd, van­nak e az ítélő erőnek közönséges okfejei, mellyek a’ szép megítélése­kor a’ gyönyörnek és undornak érzelmét meghatározzák, mivolta szerént a’ szépet már előretevé ; helyette most az aestheticainak közönséges ész­­fogása jőve , melly mind azt jelenté, mi a’ gyönyör és undor érzelmé­re nézve képeztetik, ’s ez által ízlés tárgyává lesz , és szorosb értelem­ben mi egyedül az érzelemre behatása által tetszik , melly észfogást mind a’ köz nyelvszokás szerént vett szépet, mind a’ fellengőt magában foglald. E’ kettőnek öszvekapcsolását nem is sajditá , mert egyedül az aestheticainak, mint megítélés tárgyának, különbözéséről szólott, és mivel nem a’ szépből magából, ennek okfejéből ’s az ezt előhozó erőből indult meg. Kantnak véleményét gondolkozó tanitványai kimivelék, ’s az aestheticai tetszés okfejének tudománya gyanánt adák elő. Ezen a’ mi­­vészséggel kevesbbé öszveegyező vélemény, névszerént a’ szépségek for­­malis meghatározása ellen, mellynél fogva az czélirányúság volna min­den c­­él képzete nélkül, fellázadt a’ nevekedő mivészi érzés és a’ szép­nek elevenebb szemlélése , melly nélkül Kant szűkölködni látszék. A’ mi­­vészség mezejének nagy elmék mivei által napoként nevekedő ■kiterjedé­se és a’ mivészség­­iránt azzal együtt szaporodott részvétel miatt mind­egyre sürgetőbb leve a’ szépség mivoltáról ’s azon feltételekről teendő határtalan nyomozások szüksége , mellyek alatt a’ szép az emberi lélek­nek megjelenik. Göthe, Schiller, Herder,­­Winckelman, Klopstock, Les­sing , Móricz és Heinse részént költő erejek lelkes szüleményei, részént közlött gondolatjaik ’s a’ mivészség tárgyairól ejtett ítéleteik , Schelling az ő eredeti természetvizsgálása valamint általjában philosophiája által, melly a’­­viszonyatlanból indulván ki, azt saját alakjában a’ szépségben

Next