Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aestheticai

78 AESTHETICAI és a­ mivész lelkében ismét feltalálja, segélték a­ szépségnek és mivész­­ségnek terjedtebb ’s elevenebb esmeretét. Ugyanis ámbár a’ philosophiá­­ban Kant változtatásaitól okozott nagy pezsgés és forrás még nem csi­­lapult le és Schelling rendszere szü­kségesképen kü­lönbözőleg ítéltetett meg­­, mindazonáltal ez utolsónak az aesthetica iránt azon érdeme fenma­­rad , hogy a’gem­enek előadó erejére nagyobb figy­elmet fordita, és név­­szerént a’ szép mezejében Kant felekezetétől elhenyélt képzelő erőt is­mét foganatossá tévé. Schelling nyomozásaival egyezőleg az aesthetica előbbre vitelén és a’ szépnek, kivált a’ mivészségben , szabadabb, eleve­nebb ’s bővebb szemlélésén dolgoztak ámbár inkább vetekedve és birál­­gatva mint rendszeresen, és a’ küzdés hevében gyakran az igazság ha­tárain túl tsapongva a’ két testvér Schlegel is és barátjaik. Mindazáltal Schelling gondolkozását, mellynek, mint a’ viszonyatlanból kiindulónak, főkép a’ lélek alkotó ’s a’ szépet előteremtő erejére figyelmezni és a’ mi­vel a’ viszonyatlannak, alkotóerő teremtette képe gyanánt szemlélni volt volna kötelessége, tanítványai köztt­ sokan elbizván magokat az alkotó genie tudományában , ’s pedig mennél inkább mű­barátok voltak, annyira félreérték, hogy az aestheticát egyenesen mű­philosophiának lárták, mint­ha a’ szép egyedül csak az emberi mivészség által mutatkoznék. Azon­ban Schelling hathatósan ellene mondott mind ezen gondolkozásmódnak, mind tanitásmódja fonák használásának, melly­et némellyek véltek szerént követtek, holott csak képzeményeiktől engedék magokat elragadtatni, és a’ szépnek philosophiája helyett csak üres agylelet.­ényeket hoztak fel a’ mivészségről. Véleményeink szerént az aestheticának, mint a’ szép phi­­losophiájának, a’ szép (i.e.) ideájából kell megindulnia, mennyire ezt az igaz­ságénak , mellyet az elmélkedő, és az erköltsiségének vagy jóságénak, mellyet a’ gyakorló philosopia fejt ki, ellenébe tesszük, és pedig 1. kö­zönségesen , ) mint a’ szép metaphysicajának vagy tiszta aestheticának a’ szép mivoltából vagy a’ viszony­talan , soha meg nem jelenő, hanem a’ mivelt lélek előtt ítélet közben idea, és a’ mivész előtt dolgozáskor ideal gyanánt lebegő szépből kell megindulnia, és ezen ideát az emberi esmeret körében kimutatnia­, ezután pedig 2 ) a’ szépnek különbféle előadásait a’ természetben és mivészségben meghat­ározni, ’s illő érdemeket megadni, és mind a’ kettőre nézve a’ szépnek lélekre behatását, különösen pedig a’ mivészségre nézve ennek az alkotó erő által való teremtését vizsgálgat­­ni­, továbbá Is. különösen az egyes mivészségek különbségéről, mennyire a’ mivészség ideájából megesmerhető, és azok különös felekezeteiről ér­tekezni , melly nyomozás egyébként szép mivészségek theoriája vág­- al­kalmaztatott aesthetica által minden egyes aestheticának vágy' az egyes mivészségek tanításainak philosophiai alap adatik. Ezennel az aesthaeti­­cáról szóló fő és történetében időszakot tevő véleményeket megemlitek, mellyekkel egyéb tudósok gondolatjai közelebb, távolabb rokonságban van­nak. Általjában pedig az aesthetica a’ szépnek észfogására ’s talán an­nak a’ nép mivészségében uralkodó alakjára nézve is különböző. Innen Aestheticai, 1) legtágabb értelemben, «) a’ mi a’ gyönyör és undor értelmével öszveköttetésben van, vagy közelebbről ezen személyes viszonyból tekintetik, — következőleg ő) a’ mi ezen érzelmet, név sze­rént a’ gyönyörét külső vagy belső szemlélés által vagy felgerj eszti (aestheticai tárgy, aestheticai szemlélet — innen szólunk az aestheticai, a' logicainak ellenébe tett érzelmességéről, azaz, arról, melly érzéki szemlélélés vagy példák által szereztetik, 1 ) vagy az által meghatároz­­tatik, (e’ tekintetben szólunk aestheticai Ítéletről ’s aestheticai Ítélő erő­ről, Ízlésről tágasb értelemben); 2) szorosb értelemben: a) a’ mi min­den egyéb viszonyoktól függetlenül, csupán a’ lelket (főkép az értelmet és képzelő erőt) öszveegyező munkálódásba hozó formája általi képes gyönyört okozni, vagy a’ mi tetszik, vagy a’szép tágasb értelemben Kant szerént: a’felső, szükséges tetszésnek tárgya. Ezen értelemben ves­szük az aestheticai vagy ollyan érzelmeket, mellyek nem az anyag,vagy

Next