Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)

A - Aether - Aethiopes - Aethiopiai oceanus - Aetiologia - Aetna

AETHER AETNA a­ dolgok értékének észfogása, hanem csak a’ tárgynak magában tőkéje­^ tes ’s a’ lelki erőket öszveegyező munkálkodásba hozó formája által ger­jesztetnek; /­) de mi az illyen érzelemtől határoztatik meg vagy attól fü­gg (innen aestheticai tetszés, aestheticai ítélet vagy izlési ítélet, aesthe­­­­ticai ítélő erő vagy ízlés szorosb értelemben); 3) a’ mi az aesthetica mezejéhez tartozik, vagy minek attól, mint a’ szép tudományától, függé­­nie ’s okfejein épülnie kell. Ezen jelentésnél fogva e’ kifejezések : aesthe­ticai ítélet, mivitélés, aestheticai critica még felsőbb értelemmel is bír­nak , mint némellyek vélik, kik azonban velek olly gyakran szoktanak élni. A ether, a’természettudományban, egy igen igen vékony kiter­jedt (csudálatos, esmeretlen és épen nem a’ tapasztalati tudományokba való) képzelt folyósság, melly az egész világon elterjed. Newton, a’ ki az alaptalan vélekedéseknek barátja nem volt, hitte még is az aether lé­tét ’s a’ testek öszveállását és a’ nehézség törvényeit ebből húzta ki. Euler szerént 39 milliomszor ritkább és 1278-szor rugósabb, elasticu­­sabb a’ mi levegőnknél. A’ mi esmeretlen­ségünkkel kitehetnők ezt az épen úgy ismeretlen aethert. — A’ chemiában az aether egy finom , á­t­­látszó, igen könnyű, repülő, gyuladható, többnyire fejérlő szinti ’s kellemetes áltható szaga folyósságot jelent, melly alkoholból vagy igen megt­isztált borszeszből készíttetik a’ savanyok eszközlése által, ’s ezen savanyok kü­lönbfélesége szerént különbféle nevei vannak. Az aether fe­lette repülő, ’s az orvostudomány mint az idegekre igen erősen ható szert használja. A’ mivészségekben is sokképen használtatik az aether, p. o. a’ rugós gyanta, a’ kopár felolvasztására, (Vö. Naphta). A­ethiopes. Így neveztettek a’ legrégibb időkben Asiának és Afrikának barna vagy fekete szinűi minden nemzetei. Innen Homerus ke­letre ’s nyugotra helyezteti az Aethiopsokat. Későbben Abyssinia­­ lako­sai neveztettek igy, valamint Abyssinia is Aethiopiának. (Vö. Hares és Merek.) Az aethiopiai asszonyok, kik számosan vitetnek mint rabszolgálók Konstantinápoly had testek déli alkotása által különböztetik meg magokat. A­ethiopiai oceanus, az egyenlítő (aequator) alatti nagy ocea­­nus egy része, nyugatra Afrikától. A E T I O I, O G I A , 1. PaTHOI, OGIA. A­etna (monte Gibello) Siciliában, Európa vulkánjai közt legma­gasabb függőleges magassága Spallanzani szerént 11.400, Smith szerént 10,874 láb. Tetejéről szép időben szinte végtelen a­ kilátás. Fegyveres szemmel a’ tengerparttól 20 m-re fekvő szigeteket láthatni. Az egész hegy­ három tájszakra oszlatik, mellyek gyűrűként övezik körül. Az alsót növeltnek (regione colla) nevezik. Ezt szőlők ’s mezőségek borítják; de a’ hajdankori jeles városok helyén jelenleg szegény városkák, faluk és majorok ’s klastromok állnak, ’s a’ régi pásztorvilágnak semmi nyoma. A’ középsőn, melly fa- vagy erdőtájnak (v. nemorosa.­) hivatik, buján tenyésznek a’ platánok, gesztenye, és tölgyfák ; egy nagy gesztenyefa árny­éka 100 lovat fed el, és innen nyerte dei centi caralli nevét. A’ fel­ső (v. nevoxa) puszta és kopasz, és szünetlenül jég és hó fedi. A’ havat k­i­­si­tő italoknak használják, ’s ez jobb mint a’ jég. Az Aetna hóval nem csak Olaszország nagy részét, hanem Máltát is tartja, ’s a’ hókereske­­dés, mellyet csupán a’ cataniai püspök számára űznek, 5—COCO tallért hoz be évenként. — Ezen vulkán láthatólag az eredeti hegymassák­­ból emelkedik; de geognosti­ai visszonyait a’ mindenütt elterült láva­­özön miatt nehéz kimódolni. K. sz. előtti 9 kiütései esmei telnek ; a’ 477 és 121-i legfontosabb. A’ K. sz. utániak ezek: 1160, 1169, 1329, 1536, 1537, 1669, 1693, 1763, 1787, 1792, 1802, 1869, 1811, 1819. A’ lávaözönök , mellyek bővebben ömlenek oldalny­ilásokból, mint a’ kráterből, mennyiségekre és erejekre nézve olly irány­zatban állanak a’ Vesuv lávaözönjeihez, mint nagy foly­amok csekély folyókhoz. E. ,,f­oyage pittoresque Sicily“ de Nontól. „S­ori­a del Jetue“ Ferraritól..

Next